 | | | 2025. november 14. péntek, Aliz napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. ... | | 
1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. ... | | 
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. ... | | 
Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | 
Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.
1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. ...
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Az Átsugárzó | | Isten bemutatkozott. “Én vagyok, aki Van.” A lét, az élet, a szeretet teljessége. Isteni természetében három személy él: Atya, Fiú, Szentlélek. Léte és élete az ember számára elképzelhetetlen. Segítségül ismét Dantét idézem: ” Óh, örök Fény, magadban ülve boldog! Magadat érted csak, s magadtól értve magadat szereted és mosolygod. ”
Amit Dante leír költői zsenialitással, azt az istentmegérzők (misztikusok) ujjongva kiáltják: Boldog Isten! Boldog Szentháromság! Végtelen szeretetében megélt mérhetetlen boldogsága túlcsordul önmagából, kiárad: teremt. ….. Fiatalon kézírásomat elküldtem egy grafológusnak. Kézírásomból kikövetkeztette személyiségem árny és fény oldalait oly pontossággal, hogy megdöbbentem. (Jövőmre vonatkoztatva, hogy egyszer íróféle ember leszek, nem hittem el!) Soha nem találkoztam vele, csupán kézírásom beszélt neki rólam… Isten “kézírása” a teremtett világ. Elrejtőzöttségéből a teremtés által kilépett. Embert is teremtett szívvel és értelemmel, hogy rásejtsen, hogy lássa, hallja, érinthesse…
A teremtésben az örök Isten önmagát közli. ” Isten nem önelégülten éli a maga életét, hanem kitárja igazságát, valóságát, a maga legbensőbb életét, részt ad belőle. Úgy fedi fel magát, mint szeretet-kitárulkozás, találkozás, mintha nem elégednék meg a maga szentháromságos életével.” (Kat.Lexikon) A létnek a természettel és Isten tulajdonságaival való összekapcsolt közlését természetes kinyilatkoztatásnak nevezzük. …..
Isten átsugárzik a világmindenségen. Ezt érzékelni lehet. Minden embernek megadatik, hogy érzékelje. A költők el is tudják mondani élményüket.
Zelk Zoltán vallomása: “Erdőt, hegyet, tengert, folyót / kék cinkét, csecsemőt, ha láttam, / Lelkem csak mondogatta:/ milyen szép az Isten. ”
Szabó Ferenc író-filozófus imája: ” Istenem, teremtőm! Miért kereslek csillagokban / a mélyülő éjszakában / mikor itt vagy közel a harmatban / a hárslevél erezetében / a leveli béka pislogó szemében / szerelmesek gyengédségében / a szépségben és irgalomban…”
A nagytekintélyű Rónay György költő “tapasztalata”:
Nézz föl az égre: ott van felhők és csillagok közt. Pillants körül a földön: ott van fűben, virágban, állatok ámuló szemében, emberek arcán. Áss le a föld alá: csontokból és kövületekből szándékainak lábnyoma dereng feléd. Mindenütt láthatatlan. Mindenben látható. ……. Igen, igen, az érzékeny lelkű költők, de én, mi a mindennapi emberek látjuk a Láthatatlant? Oly egyszerű, amint a szem a fényt, tüdő a levegőt issza. Efféle tapasztalat nélkül a hit vérszegény, ám istenttapasztalva éltető erő. – Befejezésül egy kérdés: az ész lángelméi, a tudósok között van, akik észlelik, felismerik Isten átsugárzását a világmindenségen? – Legközelebb e kérdésre keressük a választ.

(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. augusztus 13-i számában.)
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |