2026. április 12. vasárnap,
Gyula napja.
Kalendárium

SZENT GYÖRGY HAVA  Bika
 

Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
...

 

Kassán született, 1900. április 11-én. 

Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az első világháború után. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a ...

Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja ...

 

Albán:
Krishti Ungjall! Vertete Ungjall!
Angol:
Christ is Risen! Indeed, He is Risen!
Arab:
Al Maseeh Qam! Haqqan Qam!
Cseh:
Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal!
Dán:
Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden!
...

Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester.

...

Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.

...

 

 

ÉMILE ZOLA
(1840-1902)

Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt.

...

Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte.

...

Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....

-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Az Átsugárzó
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Isten bemutatkozott. “Én vagyok, aki Van.” A lét, az élet, a szeretet teljessége. Isteni természetében három személy él: Atya, Fiú, Szentlélek. Léte és élete az ember számára elképzelhetetlen. Segítségül ismét Dantét idézem:
” Óh, örök Fény, magadban ülve boldog!
Magadat érted csak, s magadtól értve
magadat szereted és mosolygod. ”

Amit Dante leír költői zsenialitással, azt az istentmegérzők (misztikusok) ujjongva kiáltják: Boldog Isten! Boldog Szentháromság! Végtelen szeretetében megélt mérhetetlen boldogsága túlcsordul önmagából, kiárad: teremt.
…..
Fiatalon kézírásomat elküldtem egy grafológusnak. Kézírásomból kikövetkeztette személyiségem árny és fény oldalait oly pontossággal, hogy megdöbbentem. (Jövőmre vonatkoztatva, hogy egyszer íróféle ember leszek, nem hittem el!) Soha nem találkoztam vele, csupán kézírásom beszélt neki rólam… Isten “kézírása” a teremtett világ. Elrejtőzöttségéből a teremtés által kilépett. Embert is teremtett szívvel és értelemmel, hogy rásejtsen, hogy lássa, hallja, érinthesse…

A teremtésben az örök Isten önmagát közli. ” Isten nem önelégülten éli a maga életét, hanem kitárja igazságát, valóságát, a maga legbensőbb életét, részt ad belőle. Úgy fedi fel magát, mint szeretet-kitárulkozás, találkozás, mintha nem elégednék meg a maga szentháromságos életével.” (Kat.Lexikon) A létnek a természettel és Isten tulajdonságaival való összekapcsolt közlését természetes kinyilatkoztatásnak nevezzük.
…..

Isten átsugárzik a világmindenségen. Ezt érzékelni lehet. Minden embernek megadatik, hogy érzékelje. A költők el is tudják mondani élményüket.

Zelk Zoltán vallomása: “Erdőt, hegyet, tengert, folyót / kék cinkét, csecsemőt, ha láttam, / Lelkem csak mondogatta:/ milyen szép az Isten. ”

Szabó Ferenc író-filozófus imája: ” Istenem, teremtőm! Miért kereslek csillagokban / a mélyülő éjszakában / mikor itt vagy közel a harmatban / a hárslevél erezetében / a leveli béka pislogó szemében / szerelmesek gyengédségében / a szépségben és irgalomban…”

A nagytekintélyű Rónay György költő “tapasztalata”:

Nézz föl az égre: ott van
felhők és csillagok közt.
Pillants körül a földön:
ott van fűben, virágban,
állatok ámuló szemében,
emberek arcán.
Áss le a föld alá:
csontokból és kövületekből
szándékainak lábnyoma dereng feléd.
Mindenütt láthatatlan.
Mindenben látható.
…….
Igen, igen, az érzékeny lelkű költők, de én, mi a mindennapi emberek látjuk a Láthatatlant? Oly egyszerű, amint a szem a fényt, tüdő a levegőt issza. Efféle tapasztalat nélkül a hit vérszegény, ám istenttapasztalva éltető erő. – Befejezésül egy kérdés: az ész lángelméi, a tudósok között van, akik észlelik, felismerik Isten átsugárzását a világmindenségen? – Legközelebb e kérdésre keressük a választ.



(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. augusztus 13-i számában.)

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007