 | | | 2026. május 14. csütörtök,
Bonifác napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...
| | 
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...
| | 15. A félelmetes Oz leleplezése "Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek. ... | | (Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...
| | 
Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. ... | |
1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.
Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is. ... | |
A "Figaro házassága"-t 1786...
| | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | | 
A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről. ... | |
Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...
| | Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze. ... | | 
1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Ádám az életet választotta - Részlet az Élni vagy meghalni című könyvből |   | Ismered Ádám történetét? Madách Imre Az ember tragédiájában játszatja el az emberiség és az ember történelmi útját. Ádám, az ember végigél szerelmet, csalódást, sikert, kudarcot, megkóstolja a gyönyört, a könnyet; rabszolga és hatalmas úr, tudós és tudatlan; szóval végigéli az emberi sors elképzelhető szerepeit. Végül megcsömörlik. Megretten a jövőtől. Nem vállalja. Inkább a halált, mint az életet. Sziklára áll tehát Ádám, hogy a mélybe vesse magát. Pusztuljon el élete.
Ám ekkor eléje lép Éva. Az „ember” másik fele. Nem is sejti, Ádám mit akar. Boldogan mondja neki, hogy gyermeket vár. Gyermeket, mely kettőjüké.
Mit érzett a halálra készülő Ádám? Mire gondolt? Még Madách sem tudta leírni, csak az ádámi döntést:
AZ ÉLETET VÁLASZTOTTA.
Éva szavai nyitották fel Ádám szemét – talán –, hogy élete nem csupán az övé, hanem másoké is. Élete nemcsak annyi, amit ő maga megél, érez, lát, ítél, hanem annál több.
Élete túlnő önmagán és önmagából,
élete másvalakiben is élet,
akiért felelős.
Ha ő meghal, meghal a másik is.
Öngyilkossága merénylet szerettei ellen.
Ha „mindent” végigéltél már, mint a madáchi ember, ha sziklára akarsz állni, hogy halálba vessed magad,
várj,
már elindult feléd Éva, a te „Évád”,
elindult feléd Ádám, a te „Ádámod”;
valaki eléd áll,
aki szól, aki nem is sejti szándékodat, nem tudja, mit akarsz. Mondja, szeret. Egyszerűen néz.
Látnod kell, hogy életed az ő élete is, meg másoké, a meg nem születetteké, akik a mindenség méhéből öntudatlanul vágynak, törekszenek a létre, az életre,
de ahhoz a te szerelmed, a te életed kell!
Életed pedig már megfogant azokban, akiket szeretsz, akik szeretnek téged.
Sziklán álló ember, várj. Kérlek, várj... Ha senkiben nem remélsz már, itt ez a könyv, melyet neked írok, a magam nevében, sok-sok ember nevében,
mert aggódom érted, nemcsak az Életben hiszek, de hiszek a te életedben is,
különös szeretettel vagyok irántad, ebben az állapotodban, melyben nem kiáltasz, némán készülsz meghalni,
holott élni születtél,
szíved dobbanását érzem,
kezedben írásom (melyet mások talán kinevetnek, de te megérted), ezért reménykedve szólok:
nem halhatsz meg, hogy mások ne halnának bele.
Neked az életed fáj, de mennyien leszünk, akiknek a halálod fog csillapíthatatlanul, jóvátehetetlenül fájni.
Élned kell, mert életed másokat éltet. Halálod mennyi öröm, érzés, remény, bizalom halála lenne!
Élned kell, hogy majd éljenek életedből születő, életed által fenntartott életek: gyermekek, barátok, szerelmek.
Ha magadért – úgy gondolod – élned nem érdemes, érdemes élned másokért.
– Jogom van a saját halálomhoz.
– Nincs jogod mások halálához.
– Magammal azt teszem, amit akarok.
– Másokkal nem tehetsz bármit. Halálod ezernyi halál lenne. Életed ezer életet jelent.
– Mit tegyek?
– ÁDÁM AZ ÉLETET VÁLASZTOTTA.
Ugye a szikláról te sem ugrasz le?
A könyv 2004-ben jelent meg a Szent István Társulat gondozásában az ISBN 963 361 547 x azonosítóval. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika