2026. január 8. csütörtök,
Gyöngyvér napja.
Kalendárium

Január (régiesen Januárius, ősi magyar nevén Fergeteg hava) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.

...

Aki magyarul azt mondja: költő — mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni: aki magyarul verset ír, az valahogy viszonylik Petőfihez. A róla írt kritikák, cikkek, tanulmányok, könyvek könyvtárat tesznek ki, és minden korban új szempontokból új mondanivalókat tesznek hozzá a hagyományhoz. Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe.

...

 

Megérte ezt az évet is,
Megérte a magyar haza,
A vészes égen elborult,
De nem esett le csillaga.
Meg van vagdalva, vérzik a kezünk,
De még azért elbirjuk fegyverünk,
...

Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.

...

Hej emberek! Markomban sűrű
 fekete vérrel telt kupa!
 Ezzel köszönt rátok egy rongyos,
 világgá űzött árva kobzos
 utolsó Koppány-unoka!
 Borra nem telt. Így hát kupámat
...

Tél közepén, az év 22. napján van a Magyar Kultúra Napja, és egyben a magyar Himnusz születésnapja, méghozzá a száznyolcvanötödik.
A fellelhető
...

A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc (1790–1838), a reformkor egyik nagy költője írta 1823-ban, és először 1828-ban jelentette meg. A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc (1810–1893), zeneszerző és karmester szerezte 1844-ben, amikor a nemzeti dal zenéjére kiírt pályázaton, az „Itt az írás forgassátok,/ Érett ésszel, józanon. Kölcsey” jeligéjű pályázatával első díjat nyert, a többek közt Vörösmarty Mihály és Szigligeti Ede által is megtisztelt zsűri döntésének köszönhetően. A Himnuszt a budapesti Nemzeti Színház mutatta be 1844-ben. 1903 előtt az állami himnusz Joseph Haydn „Gott erhalte” című műve, az osztrák császári himnusz volt. A magyar himnusz az egyetlen állami himnusz a világon, amelyet 1990-ig semmilyen törvény, sem uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tett kötelező érvényűvé. Maga a magyar nemzet tette saját himnuszává. 1903-ban az országgyűlés csak elismerte hivatalosságát. 1903-ban a magyar országgyűlés elfogadott egy 2 paragrafusból álló törvényjavaslatot, „az egységes magyar nemzet himnuszáról” Ennek 1.§ szerint :„Kölcsey himnusza az egységes magyar nemzet himnuszává nyilvánítattatik”, a 2.§ pedig meghatározta, hogy a törvény 1903. augusztus 20.-tól lép hatályba. Ezt a törvényt azonban I. Ferenc József magyar király soha nem szentesítette. Egy anekdota szerint a szocializmus idején Rákosi Mátyás pártfőtitkár megbízta Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt egy másik, „szocialista” himnusz szerzésével, amely szerinte a címerhez hasonlóan, változtatásra szorult. Kodály Zoltán megjegyzése erre annyi volt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel az új himnusz témája lekerült a napirendről Azóta a Himnusszal szembeni leggyakoribb kritika, hogy túl komor, kevéssé ösztönöz cselekvésre. „Beszéltem egy pár sportolóval, akik azt mondták, hogy egy döntő előtt a legsúlyosabb próbatétel túlélni a Himnuszt. Azt mesélték, hogy ha egy amerikaival kerülnek össze, akkor azt érzik, hogy az ő himnuszuk csak úgy nyomja az erőt, ők meg csak állnak és… Előre sírunk-rívunk. Majd az Isten megsegít, majd csinál valamit…”

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Élni vagy meghalni - 5-6. levél
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Az ötödik levél töpreng:

MEG TUDNÁL ÖLNI VALAKIT?

Megborzadsz a kérdésre.

Hogyan tennél olyat? Más életet kioltani?
Még arra sem lennél képes, hogy haragosod véresre verjed, hát még azt bántani, aki bízik benned? Minden élet legelébb önmaga felé hajlik. Minden emberi szív önkéntelen, ősi érzéssel önmagát szereti mindenki előtt; így szereted magad, még ha tagadod is. Bízol magadban. Magadban kell bíznod, hiszen könnyen van, aki örömödet megossza. Veled örül, veled nevet, de könnyeid ízét ki tudja (ki akarja) megkóstolni? Fájdalmaiddal oly hamar magadra maradsz, most is, titkos terveddel, melyet keserűség szült benned. Ebben az állapotban kiben bízhatsz, ha nem magadban? MAGADBAN PEDIG AKKORÁT NEM CSALÓDHATSZ, hogy magad hagyod cserben, önmagad ellen emelsz kezet.
Megölni senkit?
Akkor magadat se bántsad! Ne légy gyilkosa önmagadnak. Különben a gyilkosnak könnyebb, mint az öngyilkosnak. A gyilkos életben marad és
– tettét beismerheti,
– tévedését elismerheti,
– vétkét megbánhatja,
– magyarázhatja tettét,
– megértést remélhet,
– számíthat bocsánatra,
– őt még embernek tekintik,
– vállalhatja a büntetést,
– felmenthetik,
– egyszerűen: él.
Az öngyilkos halott lesz csupán. Nem szólhat, hogy mi törte össze szívét. Fel nem menthetik az alól az ítélet alól, melyet maga mondott ki és hajtott végre. Igaz volta ellen igaztalanul. Nem kapja meg az utolsó szó jogát. A halál után mit remélhet?
Megölni senkit nem tudnál. Elhiszem. Önmagad gyilkosa se légy!
 
A hatodik levél kiáltja:

ÉLETVESZÉLYBEN VAGYI

Aki életveszélybe kerül,
kiált, ordít, suttog, nyöszörög, kezét nyújtja, dörömböl, fut, menekül,
valamit tesz, hogy elkerülje a halált. Jelet ad, hogy segítsenek neki.
Aki önszívétől és önkezétől kerül életveszélybe, nem kiált, nem suttog, nem fut, nem menekül – hallgat. Hallgatsz te is? Elmondtad már valakinek szándékodat?
Magadba vonultán ápolod lelkedben gyilkos tervedet. Érzed, hogy ez nem természetes állapot. Ha az lenne – mivel életveszélyben vagy – szólnál, kiáltanál, nyújtanád kezed. Azért őrződ titkod, mert magad bizonytalan vagy abban, jó-e, rossz-e, amit tenni szándékozol. Magad sem látod, megoldás lesz-e, ha megszűnik életed?
Életveszélyben vagy. Adj jelt magadról!
Biztos ismered az óriáshajó történetét, mely süllyedni kezdett. A Titanic. Több ezer emberrel. Világgá röpítették az S.O.S. jelet. Mentsék meg lelkeinket – az életünket!
Arról is tudhatsz, hogy hazánkban felépült több S.O.S. gyermekfalu, melyekben árva gyermekek, fiatalok kapnak otthont. Árvaságuk hangosan (legtöbbször halkan) otthonért kiáltott. Emberi életért.
A Titanic utasai közül néhány száz megmenekült. Magyarország árváiból otthonra talál több száz fiatal.
Tudod-e, hogy hazánkban évente egy városkára való ember, 5000 ember, köztük gyermek, fiatal és öreg életveszélybe kerül, hívják a halált és végezni akarnak magukkal? Ha te sem akarsz tovább élni, akkor ennek a feltérképezhetetlen városnak a lakója vagy. Segítenénk, de nem tudjuk: „hol” laksz, hol laktok. Magatokba zárjátok magatok. És nem adtok jelet.
Menekülj!
– Nincs, aki segítsen – mondod.
Nincs, amíg nem szólsz. Kérlek, adj jelet,
beszélgess.
Nyisd meg a szíved, hogy megtaláljon az, aki megért. Keresd azt, aki rád néz, együtt érez veled. Nem lehet, hogy ne találd meg. Micsoda kaland az élet?! Már ezért érdemes élni, hogy keressük azt, aki ránk vár, vár! Lehet, már elindult feléd. Mint ez a levél, melyet tulajdonképpen nem vártál. Csak úgy a kezedbe került. Levél, mely több, mint papír, nyomdafesték. Több. Gondolatok, érzések, bennük valaki, aki szól.
A Titanic utasaiból sokan megmenekültek, nem mind. Magyarország több ezer árva gyermekéből az S.O.S. gyermekfaluban több százan emberi életre találnak. Az önpusztítók városából te megmenekülhetsz: ÉLETÖRÖMBE AZ ÉLETVESZÉLYBŐL.
– Honnan tudod? – kérded.
– A hatodik levelet olvasod. Ha nem lenne benned több, mint magadról ítéled, akkor már rég letetted volna ezt az írást. De olvasod. Ez nekem jel. Rólad. Értékeidről. Bízom benned. Higgy önmagadban! Élni fogsz.



 

Kun Tibor
[hozzászólás] érkezett: 2010.09.21. 22:20:10 (mindenki olvashatja)
Kedves István,

szép a témaválasztás, mármint az öngyilkosság, és szép az intelem. Két dolog foglalkoztat az öngyilkossággal kapcsolatban. Ösztön-e vagy pillanatnyi, egy adott és az elkövető által egy valóban kétségbeejtő, más kiutat nem találó helyzetre való tudatos reakció? És ez utóbbi esetben akkor hol a tűrési határ a individuum számára? A másik csak egy kapcsolódás Albert Camus híres problémafelvetéséhez, aki azt mondta (bár biztos vagyok benne, felesleges idéznem, hiszen sokan ismerhetik!): "Csak egyetlen valóban komoly filozófiai probléma van: az öngyilkosság." S csupán csak morfondírozok : filozófiai probléma az öngyilkosság? Vagy csak az egyén magánéletének a problémája? Mikor válik az egyént túlhaladó problémává úgy, hogy nem filozófia lesz belőle? De itt meg is állok, mert kezdek kicsit összekeveredni a gondolataimban. Camus szebben és tartalmasabban magyarázza, inkább őt ajánlom olvasásra...
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007