A mai magyar nyelvben már elhomályosodott a szám szó valódi jelentése, s már csak az egykori testvérnyelvünk, az ógörög segítségével fejthető meg.1 A szám szó jelentése : jel.A szám gyök az ógörög szüm, szém [συμ, σημ], m > n : szün [συν] gyökkel azonos. E gyöknek a magyarban máig felgyülemlett kiejtési változatai : szám, sim, cím2, cim, valamint n-nel ejtve: szin, szín, cin, csin.3Jelentése: egybe, együtt (pl. szanszkrit szam: együtt, s-vel sim, mint simul), hasonló, azonos, vminek megfelelő, megfeleltethető, időbelileg értve: egyszerre.Figyeljük csak, mint világosodnak meg az alábbi szavak, ha a gyöküket a fenti meghatározás szerint értjük:simul = össze, végül is: hasonul, lásd: simulékonyszínlel4 = hasonlónak mutatja magátszínész = aki hasonulszintúgy = hasonlóancinterem = „egybeterem”, vagyis az összejövetelek helyecinkos = összejátszócimbora, régi kiejtéssel szimbora: összevetődő, összesimuló („mint akikösszenőttek”), cimborálni: összefogni, összejátszanicimbalom = összebillentő, lévén ütős hangszercsín = össze, itt: ütközés (pl. a focista belement a „csínbe”, azaz ütközésbe)csin-csin (kocintáskor mondjuk) = össze-össze, mármint a poharakat csinbumm = össze-bumm

A latint is segítségül hívhatjuk: simul = együtt (értsd: simul, azaz egybesimul),similis = hasonló, s néhány nemzetközivé vált szó : szimultán = együtt, szimulátor = hasonlót tevő, szimuláció = hasonlóvá tettetés, képmutatás. Avagy ógörög példa : szümmetrosz [συμμετρος] = hasonló méretű, azaz összevethető: szimmetrikus, szümbioszisz [συμβιοσις] = együtt”biózás” : szimbiózis pedig együttbujálkodás, ugyanis bio = buja, eredeti jelentésében : él, pontosabban :szaporodó, ilyen értelemben : terjedő, sokasodó.5Ennyiből már láthatjuk, hogy a szüm, szün szó jelentése valamikor ketté ágazott. Egyik ág : együtt, össze, mint pl. szumma [συμμα] = össze, ez az a bizonyos számtani Σ jel, a másik ág pedig : hasonló, valamivel összevethető, avagy színlelő érteményű, mint pl. széma [σημα] = séma.

Így értjük meg a cím (szüm, szim) szót is. Valakinek a címe őt jelöli valami módon. S ez nem csak postacím, hanem jó, vagy rossz rang is lehet : címeres gazember, címeres állat (címkézett, vagyis jelölt), címeres pajzs, címer. Még többet elárul a címzetes szó. Pl. címzetes püspök : felszentelve nincsen, tehát csak jelölt. Pl. szümbolikósz [συμβολικóς] = jelképes. Érdekesség még, hogy az ógörögben a szüm gyöknek volt szüg [συγ] kiejtési változata, mely valójában ugyancsak szüm, szün, csak az m-et, n-t a g, k, kh [γ, κ, χ] hangok előtt a hasonulás miatt g-nek ejtették. S ebből a cégér és a cég szavunk. Ezért cseng össze olyan erősen a címer és a cégér szó. Továbbá ezek szerint a cég jelentése sem egyéb, mint : együtt, össze. Például szügkhóréo(l) [συγχωρεω] = összekerül, ahol khoréó(l)6 = kerül : találkozik, összejön.

        

A szüm szó olyan kiejtési változással, mint amilyen például a Cézár, Szézar, Császár, Kaiser vonulatban is látható : kom, idegen helyesírással : com. Latinban com, cum = vmivel együtt, valamivel össze..., egyszerre, pl compages (com-pages, ahol pag = fog, pages = fogás) = összefogás, compáro(l) (com-párol, ahol pár = pár) = összepárol : összepárosít. Com > con : conkako(l) (ahol kako = kaka) = összekakál. Angol példák : compact = összesajtolt, összenyom, company = társaság, compress (com-press) = összeprésel.

Magyarban e kom gyök áll a kemény és a koma szóban. (Latin compater = „együttszülő”, „együttapa” : atyatárs.)

Mindezekből következően a szám szó jelentése: valamire vonatkozó, valamit jelölő, valamivel egybecsengő. Továbbá mint ahogyan az ógörög szémeióo(l) [σημειοω] = megjelöl, megjegyez szóból is kitűnik, nem csak jel, hanem feljegyez, megjegyez érteménye is volt. De vigyázzunk, ez a szémeióo(l) [σημειóω] szó pontosan azonos a számol szóval, mely tehát eredetileg csak annyi jelent, hogy megjelöl, megjegyez! Ez a jelentés egész pontosan kiderül például a „számba vesz” : megjegyez, feljegyez, avagy a „számít rá” kifejezésből.

Összességében tehát a matematikai értelemben vett szám = írott jel, másként mondva : jel, jegy.Legközvetlenebbül azonos gyökű vele a széma - séma és a szimbólum szó.

Szám tehát bármilyen jel lehetne az eredeti jelentését tekintve, de ezt mi leszűkítettük a számok jeleire, s egy idő óta már magát az elvont számot is e szóval nevezzük meg.

Érdekességként megjegyzem még, hogy a számtalan szó régi kiejtéssel száméntalan (CzF szótár), melynek csupán kiejtési változata a töméntelen. Így érthető meg, hogy a töméntelen, töménytelen helyett miért mondhatjuk, hogy számolhatatlanul sok. Mert ez a töm gyök azonos a szám szóval. Mindebből következik, hogy tyúmen, tömeny, tömény mai kiejtéssel : számeny, s ez a szám jelentéséből következően annyit tesz, hogy „egység”. Ez egykoron tízezer katonát jelentett. 

--------------------------------------------------------------- 

1 Varga Csaba : Egy ókori magyar tájnyelv, 2007 (http://www.varga.hu/, e cikk a fenti címszó alatt található), dr. Aczél József : Ógörög eredetünk és a kun-szkíta nyelv (Veszprém, 1924., utánnyomás Fríg Kiadó, 2004.), Varga Csaba : Ógörög : régies csángó nyelv, Fríg Kiadó, 2005.)

2 A szám > cím átmenet úgy adódott, hogy régen a szám szót szím-ként is ejtették (lásd : Czuczor Fogarasi szótár), s így kapunk magyarázatot az ógörög szim, szüm kiejtéssel való kapcsolatra.

3  Részletesen lásd: Varga Csaba: Ógörög: régies csángó nyelv, 205-209. o.

4 Ez a szín gyök nem tévesztendő össze a szín (mint színes) gyökkel, minek jelentése: izzó, ragyogó. E gyökkel azonos a szín, szén és a német schön, angol shine szó.

6 Az ógörögök nem ejtették ki a szóvégi (1. sz. 3. sz.) l személyragot, ahogyan ma is gyakran hallani némely tájszólásban : számó (számol), tanó (tanul), mit visző? (mit viszel?).