2025. november 14. péntek,
Aliz napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

...

1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban.

...

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott.

...

 Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...

Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.

1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.
...

Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében,
hát ittmaradtam, újra egymagam.
A búcsuzást kiálltam, vége van,
de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.

Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak,
de - bár lelkében önvád is harap -
új jég alatt találja őt a holnap.
Mit kezdjen az, ki helyszinen marad?

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Az Emberfia
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Közismert történet Diogenészről, a cinikus görög filozófusról, hogy fényes nappal sétált a piacon és égő lámpájával arcukba világított. “Mit csinálsz Diogenész?” – kérdezték. “Embert keresek!” – válaszolta gúnyos mosollyal. Arról semmi hír, hogy talált-e igaz embert az emberek között.Vajon ki nem vágyik azzá válni? Egyáltalán, milyen emberek akarunk lenni? A kérdésre sajátos választ adott Hamvas Béla író.
“Én irtózom attól, hogy hős legyek, vagy szent vagy bölcs. És az én biográfiámra nem vagyok kíváncsi. Én szeretnék normális ember lenni. És hidd el, bármennyire is el vagyunk rontva, mégis mindannyiunkban ez a normális ember megvan.”

Igen, a mai ember irtózik attól, hogy hős, szent vagy bölcs legyen. Elég volt az elmúlt két évezred utolsó száz éve a maga tudományos és technikai fejlődése mellett és ellenére a háborúk borzalmai, rémtettei, amelyeket, akik kigondolták és végrehajtatták, azok mind “hős”, “szent”, “bölcs” jelzővel istenítették magukat. Elérték, hogy a mindennapi ember senkiként vergődjék a tömegben, sőt áldozza fel magát a kollektivizmus eszméjéért. Jelenünkben pedig a fogyasztói társadalmat uraló pénzemberek a fogyasztás kis isteneivé akarják sorvasztani a mindennapok embereit és hagyják őket vergődni a harácsolás rabhálójában.
Ember akarunk lenni -
– akiben összhangban van szellem, lélek és a test, az értelem, érzelem és akarat.
– aki megborzong a befelé mélyülő Végtelen tapasztalatától, és a táguló Végtelenség nagyságától,
– aki otthon akar lenni tudatalatti világában és érzi, hogy az Isten rokona,
– szoros azonosságot érez a Mindenséggel és megéli, hogy énje mindentől, mindenkitől különbözik.
A normális ember nem akar a kollektivizmus senkije lenni, sem isten a fogyasztó társadalomban.
…..
Ám ehhez példa kell. Csillagtalan égbolt irányt nem mutat. Van eszmény? Hamvas Béla állítja, van! ” Normális ember az evangéliumi ember, aki előbb volt, mint a világ. Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok.” Aki egy kevéssé is járatos a Bibliában már az is felismeri, hogy evangéliumi ember nem más, mint Jézus Krisztus,aki a négy evangéliumban 70-szer nevezte magát Emberfiának. És mily különös, az őt halálra adó római helytartó, miután megkorbácsoltatta a vádlottat, a nép elé vezettette, rámutatott és így szólt: ” Íme, az Ember! ”

Íme, van eszmény, aki megmutatja, miként lehetünk normális ember az emberek között. Az Emberfia. Sőt, egy alkalommal, amikor Istenről , akit ő Atyának nevezett, tanított, egyik tanítványa, Fülöp odakiáltott neki: ” Uram, mutasd meg nekünk Atyát, és az elég nekünk.” A kérdezőt megdöbbentette a válasz: ” Aki engem látott, látta az Atyát is. ”
……..
Könnyen lehet nevetni Diogenész tettén: embert keresett az emberek között. Vajon mi magunk nem akarunk “föld szülte föld, Isten-lehelte szép” ember lenni?

Nincs szükség reflektorra. Hittel és szívvel nézzük az Emberfiát…és Isten visszanéz ránk…

(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. október 8-i számában.)

 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007