 | | | 2026. február 7. szombat,
Tódor, Rómeó napja. Kalendárium | 
Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel. ... | | | | 
Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...
| | 
Hetvennyolc éve, 1933. február 1-én hunyt el Budapesten Sajó Sándor, a trianoni tragédia és a magyar életerő dalnoka.
1868. november 13-án született a felvidéki Hont vármegyében, Ipolyságon. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte, egyetemi tanulmányait a fővárosban. Rövid ideig a „Verbász és Vidéke” című lapot szerkesztette, majd 1903-tól középiskolai tanárként Nyitrán, Újverbászon, Jászberényben, végül Budapesten tanított, a Szent László Gimnázium igazgatójaként. Verseivel tizenkétszer érdemelte ki legtekintélyesebb irodalmi társaságaink jutalmát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének. Költői életművének legjavát Bartha József irodalomtörténész gyűjtötte egybe és látta el bevezetéssel 1937-ben. 1945-től nemcsak verseit, hanem nevét is elfeledtették.
... | | 
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása.
...
| | 
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben....
| | 
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani....
| | 
Négy évvel a Boldogságos Szûz Szeplõtelen Fogantatása dogmájának kihirdetése után, Lourdes mellett, a Gave folyó partján fekvõ barlangban, 1858. február 11-én megjelent a Boldogságos Szûz Soubirous Bernadettnek. Ismételt megjelenése után elmondta magáról: "Én vagyok a Szeplõtelen Fogantatás". Kívánsága szerint csodálatosan szép templom épült a jelenések helyén, és a csodálatos gyógyulások szakadatlan láncolata jelzi, hogy a Szeplõtelenül Fogantatott Szûzanya közbenjárásával szívesen segít a szenvedõ embereken. (...
| | 
A farsang évenként ismétlődő, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes fölvonulások jellemeznek. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ehhez a három naphoz fűződik.
...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Az Emberfia |   | Közismert történet Diogenészről, a cinikus görög filozófusról, hogy fényes nappal sétált a piacon és égő lámpájával arcukba világított. “Mit csinálsz Diogenész?” – kérdezték. “Embert keresek!” – válaszolta gúnyos mosollyal. Arról semmi hír, hogy talált-e igaz embert az emberek között.Vajon ki nem vágyik azzá válni? Egyáltalán, milyen emberek akarunk lenni? A kérdésre sajátos választ adott Hamvas Béla író.
“Én irtózom attól, hogy hős legyek, vagy szent vagy bölcs. És az én biográfiámra nem vagyok kíváncsi. Én szeretnék normális ember lenni. És hidd el, bármennyire is el vagyunk rontva, mégis mindannyiunkban ez a normális ember megvan.”
Igen, a mai ember irtózik attól, hogy hős, szent vagy bölcs legyen. Elég volt az elmúlt két évezred utolsó száz éve a maga tudományos és technikai fejlődése mellett és ellenére a háborúk borzalmai, rémtettei, amelyeket, akik kigondolták és végrehajtatták, azok mind “hős”, “szent”, “bölcs” jelzővel istenítették magukat. Elérték, hogy a mindennapi ember senkiként vergődjék a tömegben, sőt áldozza fel magát a kollektivizmus eszméjéért. Jelenünkben pedig a fogyasztói társadalmat uraló pénzemberek a fogyasztás kis isteneivé akarják sorvasztani a mindennapok embereit és hagyják őket vergődni a harácsolás rabhálójában.
Ember akarunk lenni -
– akiben összhangban van szellem, lélek és a test, az értelem, érzelem és akarat.
– aki megborzong a befelé mélyülő Végtelen tapasztalatától, és a táguló Végtelenség nagyságától,
– aki otthon akar lenni tudatalatti világában és érzi, hogy az Isten rokona,
– szoros azonosságot érez a Mindenséggel és megéli, hogy énje mindentől, mindenkitől különbözik.
A normális ember nem akar a kollektivizmus senkije lenni, sem isten a fogyasztó társadalomban.
…..
Ám ehhez példa kell. Csillagtalan égbolt irányt nem mutat. Van eszmény? Hamvas Béla állítja, van! ” Normális ember az evangéliumi ember, aki előbb volt, mint a világ. Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok.” Aki egy kevéssé is járatos a Bibliában már az is felismeri, hogy evangéliumi ember nem más, mint Jézus Krisztus,aki a négy evangéliumban 70-szer nevezte magát Emberfiának. És mily különös, az őt halálra adó római helytartó, miután megkorbácsoltatta a vádlottat, a nép elé vezettette, rámutatott és így szólt: ” Íme, az Ember! ”
Íme, van eszmény, aki megmutatja, miként lehetünk normális ember az emberek között. Az Emberfia. Sőt, egy alkalommal, amikor Istenről , akit ő Atyának nevezett, tanított, egyik tanítványa, Fülöp odakiáltott neki: ” Uram, mutasd meg nekünk Atyát, és az elég nekünk.” A kérdezőt megdöbbentette a válasz: ” Aki engem látott, látta az Atyát is. ”
……..
Könnyen lehet nevetni Diogenész tettén: embert keresett az emberek között. Vajon mi magunk nem akarunk “föld szülte föld, Isten-lehelte szép” ember lenni?
Nincs szükség reflektorra. Hittel és szívvel nézzük az Emberfiát…és Isten visszanéz ránk…
(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. október 8-i számában.)
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika