 | | | 2026. április 15. szerda,
Anasztázia napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
...
| | Kassán született, 1900. április 11-én. Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az első világháború után. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a ...
| |
Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja ...
| | 
Albán:
Krishti Ungjall! Vertete Ungjall!
Angol:
Christ is Risen! Indeed, He is Risen!
Arab:
Al Maseeh Qam! Haqqan Qam!
Cseh:
Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal!
Dán:
Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden!
...
| | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | |
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon. ... | | 
ÉMILE ZOLA
(1840-1902)
Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt. ... | | 
Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte. ... | |  Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | 
-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Az emberről |   | László Ervin filozófus szerint négy megrázkódtatás érte az embert a XX. században: kommunizmus, fasizmus, dekolonizáció, glasznoszty. Századunkra már előrevetítette árnyékát az “ötödik megrázkódtatás”: a túlnépesedés, a szegénység, a militarizáció, a környezet károsodása, és a globalizáció. Mindezek oka elsősorban az ember. A filozófus szerint a világ jobb megértésére kell törekednünk.
- Ehhez mi azt mondjuk, a világ jobb megértéséhez az ember tökéletesebb megértése kell. Tudnia kell, amit Sík Sándor ír: ” Embernek lenni! / Csak – embernek, semmi egyébnek, / De annak egésznek, épnek, / Föld-szülte földnek, / Isten-lehelte szépnek./ Csak az egész ember képes a veszélyeket elkerülni, a lehetőségeket kihasználni. Jézus sokat tanított az emberről. Ma is ugyanazt mondja: “Úgy szerette Isten a világot, hogy Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,25)
Jézus szerint az ember az, akit az Isten szeret. Akit vagy amit szeretnek, az értékes! Van célja, valakihez tartozik. S íme az ember Teremtőjéhez tartozik. Jézus pedig nem győzi hangsúlyozni: “én szerettelek titeket” Az Istentől szeretett ember akkora érték, hogy az Emberfia kiáltva mondta: “Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelke azonban kárt szenved? Mit is adhatna az ember lelkéért cserébe?”(Mk 8,35)
Képzeljünk el egy kétkarú mérleget. Egyik serpenyőjében az ember, a másikban a világmindenség. Mérjünk. Az ember felé billen a mérleg, mert egyetlenségében is nagyobb érték, mint ember az egész világmindenségnél. Ezért lehetséges az, hogy végtelen vágya teljesülhet: megismerni és szeretni a Végtelen Szeretetet. Személyiségének feloldódása nélkül egyesülni a Határtalannal. Erre Ő maga ad garanciát: ” Az én testem valóban étel s az én vérem valóban ital. aki eszi az én testemet és issza az én véremet, bennem marad és én őbenne. Amint engem küldött az élő Atya és én az Atya által élek, úgy aki eszik engem, énáltalam él.” (Jn 6,55-58)
Jézus megismerte a halált. A kínos kereszthalált. Ám feltámadt. Legyőzte. És az embernek mondja: ” Én vagyok a feltámadás és az élet: aki bennem hisz, még ha meghalt is élni fog.” Sorsa sorsunk lesz.
Mindez képzelgés? Utópia? Okkal kérdezhetjük, ha nem tagadjuk, mily szörnyűségeket képes elkövetni az ember. Föld-szülte föld, igen, és oka vagy előidézője lehet a megrázkódtatásoknak bűneivel, amellyel vétkezik Isten, önmaga és az Isten által is szeretett világ ellen. Jézus előtt ezek jobban ismertek, mint előttünk. Mégis mit mond? ” Nem az igazakat jöttem, hívni, hanem a bűnösöket.” – “Tartsatok bűnbánatot!” – Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” (Mt 9,11-13 Mt 4,13)
……
Múltat ismerni, jövőt sejtve látni remény töltsön be minket. A történéseknek elsősorban az ember az oka. Ám, ha meghallja a jézusi szavakat: ÉN PEDIG MONDOM NEKTEK… akkor, akkor a Föld-szülte föld Isten-lehelte széppé változik. A szép bölcsességet magában záró érték, amellyel az ember győz a veszélyeken és kihasználja lehetőségeit. Nem a Vak Végzet markában él, alkot, hanem az egyetlen Isten rejtélyes szeretetében.
(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2011. február 11-i számában.)
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika