2026. november 5. csütörtök,
Imre napja.
Kalendárium

November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi.

...
A Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.

Az ünnep, és az azt követő halottak napja - egyházi jellegén túl- fokozatosan általános népi megemlékezéssé is vált. Ilyenkor mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit. Megtelnek a sírok őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek .

...

1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban.

...

Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott.

...

 Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt.

...

Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.

1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.
...

 Megvetés, álomkergetés, sznobizmus és képmutatás.
Charles Dickens a szív írója. A Szép remények talán a legjobb regénye, mely valamennyi kritikusa szerint messze kimagaslik életművéből. Pip, a regény hőse egy nap szökött fegyenccel találkozik. A fegyenc ráveszi a halálra rémült kisfiút arra, hogy szabadítsa meg bilincseitől. Miután Pip teljesíti a fegyenc kérését, útjaik elválnak.
...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Az emberről
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

László Ervin filozófus szerint négy megrázkódtatás érte az embert a XX. században: kommunizmus, fasizmus, dekolonizáció, glasznoszty. Századunkra már előrevetítette árnyékát az “ötödik megrázkódtatás”: a túlnépesedés, a szegénység, a militarizáció, a környezet károsodása, és a globalizáció. Mindezek oka elsősorban az ember. A filozófus szerint a világ jobb megértésére kell törekednünk.
- Ehhez mi azt mondjuk, a világ jobb megértéséhez az ember tökéletesebb megértése kell. Tudnia kell, amit Sík Sándor ír: ” Embernek lenni! / Csak – embernek, semmi egyébnek, / De annak egésznek, épnek, / Föld-szülte földnek, / Isten-lehelte szépnek./ Csak az egész ember képes a veszélyeket elkerülni, a lehetőségeket kihasználni. Jézus sokat tanított az emberről. Ma is ugyanazt mondja: “Úgy szerette Isten a világot, hogy Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,25)

Jézus szerint az ember az, akit az Isten szeret. Akit vagy amit szeretnek, az értékes! Van célja, valakihez tartozik. S íme az ember Teremtőjéhez tartozik. Jézus pedig nem győzi hangsúlyozni: “én szerettelek titeket” Az Istentől szeretett ember akkora érték, hogy az Emberfia kiáltva mondta: “Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelke azonban kárt szenved? Mit is adhatna az ember lelkéért cserébe?”(Mk 8,35)

Képzeljünk el egy kétkarú mérleget. Egyik serpenyőjében az ember, a másikban a világmindenség. Mérjünk. Az ember felé billen a mérleg, mert egyetlenségében is nagyobb érték, mint ember az egész világmindenségnél. Ezért lehetséges az, hogy végtelen vágya teljesülhet: megismerni és szeretni a Végtelen Szeretetet. Személyiségének feloldódása nélkül egyesülni a Határtalannal. Erre Ő maga ad garanciát: ” Az én testem valóban étel s az én vérem valóban ital. aki eszi az én testemet és issza az én véremet, bennem marad és én őbenne. Amint engem küldött az élő Atya és én az Atya által élek, úgy aki eszik engem, énáltalam él.” (Jn 6,55-58)

Jézus megismerte a halált. A kínos kereszthalált. Ám feltámadt. Legyőzte. És az embernek mondja: ” Én vagyok a feltámadás és az élet: aki bennem hisz, még ha meghalt is élni fog.” Sorsa sorsunk lesz.

Mindez képzelgés? Utópia? Okkal kérdezhetjük, ha nem tagadjuk, mily szörnyűségeket képes elkövetni az ember. Föld-szülte föld, igen, és oka vagy előidézője lehet a megrázkódtatásoknak bűneivel, amellyel vétkezik Isten, önmaga és az Isten által is szeretett világ ellen. Jézus előtt ezek jobban ismertek, mint előttünk. Mégis mit mond? ” Nem az igazakat jöttem, hívni, hanem a bűnösöket.” – “Tartsatok bűnbánatot!” – Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” (Mt 9,11-13 Mt 4,13)
……

Múltat ismerni, jövőt sejtve látni remény töltsön be minket. A történéseknek elsősorban az ember az oka. Ám, ha meghallja a jézusi szavakat: ÉN PEDIG MONDOM NEKTEK… akkor, akkor a Föld-szülte föld Isten-lehelte széppé változik. A szép bölcsességet magában záró érték, amellyel az ember győz a veszélyeken és kihasználja lehetőségeit. Nem a Vak Végzet markában él, alkot, hanem az egyetlen Isten rejtélyes szeretetében.



(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2011. február 11-i számában.)


 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007