2025. december 18. csütörtök,
Auguszta napja.
Kalendárium

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Örvendjetek az Úrban ... mert közel van hozzánk! Halljuk szent Pál szavait advent harmadik vasárnapján. Ahogy múlik az idő, egyre inkább valósággá lesz az Úr érkezése. Éppen ezért ezen a vasárnap a lila szint felváltja a rózsaszín a liturgiában.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

 

Ádvent első vasárnapja - 2025. november 30. ...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Az emberről
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

László Ervin filozófus szerint négy megrázkódtatás érte az embert a XX. században: kommunizmus, fasizmus, dekolonizáció, glasznoszty. Századunkra már előrevetítette árnyékát az “ötödik megrázkódtatás”: a túlnépesedés, a szegénység, a militarizáció, a környezet károsodása, és a globalizáció. Mindezek oka elsősorban az ember. A filozófus szerint a világ jobb megértésére kell törekednünk.
- Ehhez mi azt mondjuk, a világ jobb megértéséhez az ember tökéletesebb megértése kell. Tudnia kell, amit Sík Sándor ír: ” Embernek lenni! / Csak – embernek, semmi egyébnek, / De annak egésznek, épnek, / Föld-szülte földnek, / Isten-lehelte szépnek./ Csak az egész ember képes a veszélyeket elkerülni, a lehetőségeket kihasználni. Jézus sokat tanított az emberről. Ma is ugyanazt mondja: “Úgy szerette Isten a világot, hogy Fiát adta oda, hogy mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” (Jn 3,25)

Jézus szerint az ember az, akit az Isten szeret. Akit vagy amit szeretnek, az értékes! Van célja, valakihez tartozik. S íme az ember Teremtőjéhez tartozik. Jézus pedig nem győzi hangsúlyozni: “én szerettelek titeket” Az Istentől szeretett ember akkora érték, hogy az Emberfia kiáltva mondta: “Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelke azonban kárt szenved? Mit is adhatna az ember lelkéért cserébe?”(Mk 8,35)

Képzeljünk el egy kétkarú mérleget. Egyik serpenyőjében az ember, a másikban a világmindenség. Mérjünk. Az ember felé billen a mérleg, mert egyetlenségében is nagyobb érték, mint ember az egész világmindenségnél. Ezért lehetséges az, hogy végtelen vágya teljesülhet: megismerni és szeretni a Végtelen Szeretetet. Személyiségének feloldódása nélkül egyesülni a Határtalannal. Erre Ő maga ad garanciát: ” Az én testem valóban étel s az én vérem valóban ital. aki eszi az én testemet és issza az én véremet, bennem marad és én őbenne. Amint engem küldött az élő Atya és én az Atya által élek, úgy aki eszik engem, énáltalam él.” (Jn 6,55-58)

Jézus megismerte a halált. A kínos kereszthalált. Ám feltámadt. Legyőzte. És az embernek mondja: ” Én vagyok a feltámadás és az élet: aki bennem hisz, még ha meghalt is élni fog.” Sorsa sorsunk lesz.

Mindez képzelgés? Utópia? Okkal kérdezhetjük, ha nem tagadjuk, mily szörnyűségeket képes elkövetni az ember. Föld-szülte föld, igen, és oka vagy előidézője lehet a megrázkódtatásoknak bűneivel, amellyel vétkezik Isten, önmaga és az Isten által is szeretett világ ellen. Jézus előtt ezek jobban ismertek, mint előttünk. Mégis mit mond? ” Nem az igazakat jöttem, hívni, hanem a bűnösöket.” – “Tartsatok bűnbánatot!” – Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” (Mt 9,11-13 Mt 4,13)
……

Múltat ismerni, jövőt sejtve látni remény töltsön be minket. A történéseknek elsősorban az ember az oka. Ám, ha meghallja a jézusi szavakat: ÉN PEDIG MONDOM NEKTEK… akkor, akkor a Föld-szülte föld Isten-lehelte széppé változik. A szép bölcsességet magában záró érték, amellyel az ember győz a veszélyeken és kihasználja lehetőségeit. Nem a Vak Végzet markában él, alkot, hanem az egyetlen Isten rejtélyes szeretetében.



(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2011. február 11-i számában.)


 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007