 | | | 2026. szeptember 5. szombat, Viktor, Lőrinc napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | 
Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A Megfeszített | | 
Sziénai Szent Katalinról (+1380) olvassuk, hogy súlyos betegségek és gonosz gondolatok gyötörték. Egyszer így kiáltott el: “Istenem hol voltál testi-lelki szenvedéseimkor?” Ez volt a válasz: “Leányom, hát nem érezted, a szívedben voltam.” A kérdés: “Ha van Isten – honnan a szenvedés?” A természetes észen alapuló istenigazolás (a teodicea) részére megválaszolhatatlan a kérdés, amíg Istent mindenható Úrnak, a történelem, az emberi életek gondviselőjének valljuk. Ezért is van az, hogy ma is érvényes Pál apostol tanítása, miszerint a keresztre feszített Jézus számtalan embernek botrány és oktalanság. Persze igaz ma is, amit ugyancsak az apostol mond, hogy a Megfeszítettben Isten bölcsessége és ereje jelenik meg. (1 Kor l,23 ) Sőt millió és millió ember van, aki ismétli Aquinói Tamás szavait, aki a feszület felől Jézust hallotta. Jézus dicsérte, hogy minden, amit róla írt jó. Bármit kér, megadja neki. Tamás válasza: “Tégedet magadat akarlak!” Vajon miért? “A Világ folyton növekszik. A Világ csakugyan olyan mű, amely most is küszködve alakul /…/, az egyetemes erőfeszítés érdekében elkerülhetetlen a szenvedés. Micsoda parttalan tenger az emberi szenvedés, mindaz a sok-sok kín, ami végig ömlik az egész Földön…” (Chardin) Betegségek, árvizek, földrengések, atomművek robbanása, sugárfertőzése, közúti szerencsétlenségek. Részletezhetnénk a végtelenségig. – És ekkor-akkor, hol az Isten? Szent Bernát szerint “Isten nem tud szenvedni, de tud együtt szenvedni.” Azóta, mióta belépett Jézusban a történelembe. Emberré lett és emberségét a szenvedéssel együtt élte meg. “JÉZUS SZENVEDÉSTÖRTÉNETÉBEN ISTEN SZENVEDÉSE ELMONDHATATLANUL NYILVÁNULT MEG.”
Hol van tehát szenvedéseinkkor az Isten? Katalinnak azt mondta: a szívedben voltam. És mindenütt, ahol elhangzik a Miatyánk, vagy a Séma Izrael, vagy Allah utáni fohász, Ő ott volt és van. A reménytelenségből, a fájdalmakból feltörő esdeklések egybeolvadnak, egyesülnek Jézus kiáltásával: ” Istenem, miért hagytál el engem?” A haldoklás gyötrelmeiben jézusi imává alakul az akarat: ” Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.” Ő végül felkiáltott:” Beteljesedett!” A teremtést tette teljessé kereszthalálával. Megváltotta. Feltámadása után hitetlenkedő tanítvány-barátainak magyarázta: “Hát nem ezeket kellett elszenvednie Krisztusnak, hogy bemenjen dicsőségébe?” – Igen, de velünk, akik a szenvedéssel “Krisztussal együtt keresztre vagyunk szegezve”, mi lesz? Keresztutunk hová vezet? Ha Vele szenvedünk, ha Vele halunk meg, akkor megdicsőülésében részesedünk. Ő a garancia rá, ezért akarta csak Őt Aquinói Tamás. – Mi mit akarunk?! …… “Király, / Ki feltakart szíveddel állsz a vérző föld felett…/ Öleld magadhoz ezt az őrült századot: / a Kisdedekért, akiket szeretsz, /A Magvakért, melyek mozdulnak a mélyben, / S a Rothadás csiráztató setét ölén / Tisztább tavasznak pattogják ígéretét, / Mert sejtjeikben napba néző, hozzád-húzó emberösztön énekel. // Emeld fel, ó Király a koszorús keresztet, / S a kereszten az Örök Halmok óhaját, / A Mindenség rejtelmes Fókuszát, / A minden-szív sugárzó Mágnesét,/ Amelyben egy- titokba forrt / A Végtelenség és a húsos ember, / Gyémánt végzet és anyás irgalom, / És mindöröktől minden szeretet.// (Sík Sándor: Jézus Krisztus)
(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2011. április 8-i számában.) |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |