 | | | 2025. december 11. csütörtök, Árpád napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. ... | | 
Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése
Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el. ...
| | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. ...
| | 
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. ... | | 
Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.
Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni. ... | | 
Kosztolányi Dezső: Ádám
Most sokszor gondolok arcodra, Ádám, Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán Feléd lóbázom csüggeteg kezem.
Papagály s tigris közt csúf ember-állat, ...
| | 
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A Megfeszített | | 
Sziénai Szent Katalinról (+1380) olvassuk, hogy súlyos betegségek és gonosz gondolatok gyötörték. Egyszer így kiáltott el: “Istenem hol voltál testi-lelki szenvedéseimkor?” Ez volt a válasz: “Leányom, hát nem érezted, a szívedben voltam.” A kérdés: “Ha van Isten – honnan a szenvedés?” A természetes észen alapuló istenigazolás (a teodicea) részére megválaszolhatatlan a kérdés, amíg Istent mindenható Úrnak, a történelem, az emberi életek gondviselőjének valljuk. Ezért is van az, hogy ma is érvényes Pál apostol tanítása, miszerint a keresztre feszített Jézus számtalan embernek botrány és oktalanság. Persze igaz ma is, amit ugyancsak az apostol mond, hogy a Megfeszítettben Isten bölcsessége és ereje jelenik meg. (1 Kor l,23 ) Sőt millió és millió ember van, aki ismétli Aquinói Tamás szavait, aki a feszület felől Jézust hallotta. Jézus dicsérte, hogy minden, amit róla írt jó. Bármit kér, megadja neki. Tamás válasza: “Tégedet magadat akarlak!” Vajon miért? “A Világ folyton növekszik. A Világ csakugyan olyan mű, amely most is küszködve alakul /…/, az egyetemes erőfeszítés érdekében elkerülhetetlen a szenvedés. Micsoda parttalan tenger az emberi szenvedés, mindaz a sok-sok kín, ami végig ömlik az egész Földön…” (Chardin) Betegségek, árvizek, földrengések, atomművek robbanása, sugárfertőzése, közúti szerencsétlenségek. Részletezhetnénk a végtelenségig. – És ekkor-akkor, hol az Isten? Szent Bernát szerint “Isten nem tud szenvedni, de tud együtt szenvedni.” Azóta, mióta belépett Jézusban a történelembe. Emberré lett és emberségét a szenvedéssel együtt élte meg. “JÉZUS SZENVEDÉSTÖRTÉNETÉBEN ISTEN SZENVEDÉSE ELMONDHATATLANUL NYILVÁNULT MEG.”
Hol van tehát szenvedéseinkkor az Isten? Katalinnak azt mondta: a szívedben voltam. És mindenütt, ahol elhangzik a Miatyánk, vagy a Séma Izrael, vagy Allah utáni fohász, Ő ott volt és van. A reménytelenségből, a fájdalmakból feltörő esdeklések egybeolvadnak, egyesülnek Jézus kiáltásával: ” Istenem, miért hagytál el engem?” A haldoklás gyötrelmeiben jézusi imává alakul az akarat: ” Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.” Ő végül felkiáltott:” Beteljesedett!” A teremtést tette teljessé kereszthalálával. Megváltotta. Feltámadása után hitetlenkedő tanítvány-barátainak magyarázta: “Hát nem ezeket kellett elszenvednie Krisztusnak, hogy bemenjen dicsőségébe?” – Igen, de velünk, akik a szenvedéssel “Krisztussal együtt keresztre vagyunk szegezve”, mi lesz? Keresztutunk hová vezet? Ha Vele szenvedünk, ha Vele halunk meg, akkor megdicsőülésében részesedünk. Ő a garancia rá, ezért akarta csak Őt Aquinói Tamás. – Mi mit akarunk?! …… “Király, / Ki feltakart szíveddel állsz a vérző föld felett…/ Öleld magadhoz ezt az őrült századot: / a Kisdedekért, akiket szeretsz, /A Magvakért, melyek mozdulnak a mélyben, / S a Rothadás csiráztató setét ölén / Tisztább tavasznak pattogják ígéretét, / Mert sejtjeikben napba néző, hozzád-húzó emberösztön énekel. // Emeld fel, ó Király a koszorús keresztet, / S a kereszten az Örök Halmok óhaját, / A Mindenség rejtelmes Fókuszát, / A minden-szív sugárzó Mágnesét,/ Amelyben egy- titokba forrt / A Végtelenség és a húsos ember, / Gyémánt végzet és anyás irgalom, / És mindöröktől minden szeretet.// (Sík Sándor: Jézus Krisztus)
(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2011. április 8-i számában.) |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |