 | | | 2025. augusztus 24. vasárnap, Bertalan napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Augusztus (Ősi magyar nevén, Újkenyér hava) az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött. ...
| | A polgári realizmus fő művei - világszerte - általában prózai regények. A mi kritikai realizmusunk első kétségtelen remekműve egy verses regény: Arany László műve, A délibábok hőse. Költője igen kevés verset írt életében, elsősorban esszéíró volt, mellékesen kitűnő műfordító, de olyan ember, akinek az egész irodalom csupán magángyönyörűség volt, aki a költészettel kiábrándultan tudatos gesztussal felhagyott, napjai java részét afféle komoly polgári tevékenységekre fordította, jogász volt, közgazdasági szakember, idővel bankigazgató, és ötvennégy éves korában gazdag budapesti polgárként halt meg. ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | |
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. ... | | Tóth Árpád első, 1913-ban megjelent kötete az érett és kiforrott művészt mutatja meg a legcsodálatosabb elégiák hangján. Tóth Árpád múlásszimfóniájaként is lehetne jellemezni ezt a kötetet, melyek közül nem hiányozhat az őszi tájak, az esti hangulatok mellett a korán feltűnő betegség iszonyata sem. De itt olvashatjuk Ady Endréhez szóló elégiába hajló ódáját és a Mddő órán döbbenetes hangjait is... ... | |
Szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára. ...
| | 
Augusztus 29. a magyar történelemnek - június 4. mellett - talán a legtragikusabb és legsötétebb napja. Mindenképpen figyelemreméltó, fatális történelmi tény, hogy 1521-ben szintén ezen a napon vette birtokba az akkor egy esztendeje uralkodó, 25 esztendős I. Szulejmán (1520-1566) szultán vezetésével Nándorfehérvárt a török. (Csaknem hét évtizeddel korábban, 1456-ban ugyanezen vár falai alatt aratott világraszóló diadalt a Konstantinápolyt elfoglaló II. Mohamed hadai fölött a Hunyadi János vezette keresztény sereg). ... | | Üzenem az otthoni hegyeknek: a csillagok járása változó. És törvényei vannak a szeleknek, esőnek, hónak, fellegeknek és nincsen ború, örökkévaló. A víz szalad, a kő marad, a kő marad. ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Isten óriása | | 
Szent István királyra emlékezünk. 1042 évvel ezelőtt született. 973 éve már halott. Emlékezzünk rá? Kérdésünkre választ ad a közel 2500 éves kínai párbeszéd. Megkérdezték a kínai bölcset, Kung-cét, mi az, ami a népet fenntartja? Így válaszolt: a hadsereg, a kenyér, és az ősök szelleme. Ha szükség van rá, a hadseregről le lehet mondani. Ha szükség van rá, a kenyérről le lehet mondani. Az ősök szelleméről nem lehet lemondani. Ez az élet maga. Enélkül az ember nem több, mint bármelyik állat. Tiszteletre méltó, aki első királyunk koronája előtt fejet hajt. Tiszteletre méltó, aki királyunk őrzött Jobbja előtt megilletődve áll. Még inkább tiszteletre méltó és szükséges, hogy őseink szellemére emlékezzünk és megkülönböztetett tisztelettel csodáljuk Szent István személyiségét. Vitathatatlan, hogy a magyar nép ezer éve él, fennmaradt. Számtalan oka van ennek, de egy kétségtelen: hűek voltunk és vagyunk őseink szelleméhez, különösen István király lelkiségéhez. Történelmi eszközökkel lehet és kell harcolni egy nép megmaradásáért. Ám nem-történelmi-eszközökkel is élni kell. Ápoljuk őseink szellemét. Emlékezünk Első Királyunkra! Hálásak legyünk István királynak, mert apja, Géza fejedelem munkáját folytatta, befejezte. Rendkívüli államférfiként országunk önállóságát biztosította a német-római császárság és a bizánci hatalommal szemben. Népét úgy szervezte Európa népei közé, hogy magyarsága jellegét megőrizte. A törzsi szétszaggatottságból politikai egységet teremtett. Vármegyéket, falvakat, iskolákat, templomokat létesített. És hogy jelen legyünk a nagy világban, építkezéseket rendelt el Rómában, Jeruzsálemben, Konstantinápolyban. Hadsereg, kenyér és a hit mellett személyes példát adott önmagában. Petőfi Sándor panaszolja:
" Szép csillag a honszeretet, Gyönyörűségesen ragyog. Szegény hazám, szegény hazám te Neked kevés van ilyen csillagod."
Úgy vélem, nemzetünk egén ragyognak a honszeretet csillagai. Csak gondoljuk végig történelmünket. Árpád és Géza fejedelem. István király! László király. Hunyady Mátyás, Rákóczi Ferenc, Zrinyi Miklós és Ilona, Széchényi István, Kossuth Lajos... Az l948-as szabadságharc tábornokai, honvédei, majd a világháborúk áldozatai. Az l956-s forradalom névtelen és név szerinti hősei, vagy egyszerűen a "pesti srácok"... Ki tudná felsorolni őket? Az írókat, költőket, akár hazánk jelenéért és jövőjéért felelősen dolgozó kétkezi munkásokat és szellemi munkát végzőket. Anyákat, akik tudatosan szülnek apró csillagokat, hogy ne haljon ki népünk?! Úgy vélem nem vagyunk szegények, ha gazdagságunkat a honszeretet csillagai alapján mérjük. És ha csak egyetlen egy volna, akkor sem "sírnánk" hiába: " Hol vagy István király, téged magyar kíván..." Hol van? Népünk szívében él. Amint a természetben a földnek egyetlen porszeme sem vész el, úgy a szellemi világban, ahol az idő örökkévalósággá válik, él a gondolat és halhatatlan az emberi személy. " A világtörténelemben él a szent, mint óriás, ki az első évezred végén megindul, hogy egy új évezredbe tapossa bele nemzetének útjait." - írja Prohászka Ottokár István királyról. Az útról semmiféle történelmi vihar, földrengés le nem tudta sodorni népünket. Prohászka püspök hallani is vélte Isten Óriását: " Itt vagyok, ne keress a sírban, hiszen lelkedben élek. Ne sirass a holtak között, hiszen haladásod, vívódásod élén járok, s kilencszázados múltból bár, de biztatón nézlek, de nemcsak nézlek, de védlek s vezetlek! /.../ Jobbom, melyet szent jobb kéznek hívsz, száraz már, de a lelkem él , mely fölfogást és hitet nyújt, szívet melegít, lelket világosít. Hatok és mozgatok." Tudom, tettek nélkül semmit nem ér az emlékezés. Mindennapi munkánk építse és tartsa fenn hazánkat. És hiszem, nem lenne hiábavaló, ha Füst Milán költői szavaival MAGYAR KÖNYÖRGÉS suttogva vagy kiáltva szólítaná meg a magyarok Istenét:
Ó mért nem küldöd sugárodat, Ó mért nem küldöd sugárodat, Isten, mennyei kardodat.
És mért nem küldesz látnokot, Húnyt szemmel aki vezetni szokott, Rettenetes lángoszlopot.
Mit mutassunk? nyitott sebeket, Sáros, sebes, nyüves szíveket? - Megalázottat ki szeret?
Emeld fel mégegyszer a főnket Gyűjtsd össze megtört kis erőnket Könyörgeni hogy tudjunk előtted. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |