2025. március 28. péntek,
Gedeon napja.
Kalendárium

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 Életrajza
 
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott.

...

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Isten óriása
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


Szent István királyra emlékezünk. 1042 évvel ezelőtt született. 973 éve már halott. Emlékezzünk rá? Kérdésünkre választ ad a közel 2500 éves kínai párbeszéd.
Megkérdezték a kínai bölcset, Kung-cét, mi az, ami a népet fenntartja? Így válaszolt: a hadsereg, a kenyér, és az ősök szelleme. Ha szükség van rá, a hadseregről le lehet mondani. Ha szükség van rá, a kenyérről le lehet mondani. Az ősök szelleméről nem lehet lemondani. Ez az élet maga. Enélkül az ember nem több, mint bármelyik állat.
Tiszteletre méltó, aki első királyunk koronája előtt fejet hajt. Tiszteletre méltó, aki királyunk őrzött Jobbja előtt megilletődve áll. Még inkább tiszteletre méltó és szükséges, hogy őseink szellemére emlékezzünk és megkülönböztetett tisztelettel csodáljuk Szent István személyiségét. Vitathatatlan, hogy a magyar nép ezer éve él, fennmaradt. Számtalan oka van ennek, de egy kétségtelen: hűek voltunk és vagyunk őseink szelleméhez, különösen István király lelkiségéhez. Történelmi eszközökkel lehet és kell harcolni egy nép megmaradásáért. Ám nem-történelmi-eszközökkel is élni kell. Ápoljuk őseink szellemét. Emlékezünk Első Királyunkra!
Hálásak legyünk István királynak, mert apja, Géza fejedelem munkáját folytatta, befejezte. Rendkívüli államférfiként országunk önállóságát biztosította a német-római császárság és a bizánci hatalommal szemben. Népét úgy szervezte Európa népei közé, hogy magyarsága jellegét megőrizte. A törzsi szétszaggatottságból politikai egységet teremtett. Vármegyéket, falvakat, iskolákat, templomokat létesített. És hogy jelen legyünk a nagy világban, építkezéseket rendelt el Rómában, Jeruzsálemben, Konstantinápolyban. Hadsereg, kenyér és a hit mellett személyes példát adott önmagában.
Petőfi Sándor panaszolja:

" Szép csillag a honszeretet,
Gyönyörűségesen ragyog.
Szegény hazám, szegény hazám te
Neked kevés van ilyen csillagod."


Úgy vélem, nemzetünk egén ragyognak a honszeretet csillagai. Csak gondoljuk végig történelmünket. Árpád és Géza fejedelem. István király! László király. Hunyady Mátyás, Rákóczi Ferenc, Zrinyi Miklós és Ilona, Széchényi István, Kossuth Lajos... Az l948-as szabadságharc tábornokai, honvédei, majd a világháborúk áldozatai.
Az l956-s forradalom névtelen és név szerinti hősei, vagy egyszerűen a "pesti srácok"... Ki tudná felsorolni őket? Az írókat, költőket, akár hazánk jelenéért és jövőjéért felelősen dolgozó kétkezi munkásokat és szellemi munkát végzőket. Anyákat, akik tudatosan szülnek apró csillagokat, hogy ne haljon ki népünk?! Úgy vélem nem vagyunk szegények, ha gazdagságunkat a honszeretet csillagai alapján mérjük. És ha csak egyetlen egy volna, akkor sem "sírnánk" hiába: " Hol vagy István király, téged magyar kíván..." Hol van?
Népünk szívében él. Amint a természetben a földnek egyetlen porszeme sem vész el, úgy a szellemi világban, ahol az idő örökkévalósággá válik, él a gondolat és halhatatlan az emberi személy.
" A világtörténelemben él a szent, mint óriás, ki az első évezred végén megindul, hogy egy új évezredbe tapossa bele nemzetének útjait." - írja Prohászka Ottokár István királyról. Az útról semmiféle történelmi vihar, földrengés le nem tudta sodorni népünket. Prohászka püspök hallani is vélte Isten Óriását:
" Itt vagyok, ne keress a sírban, hiszen lelkedben élek. Ne sirass a holtak között, hiszen haladásod, vívódásod élén járok, s kilencszázados múltból bár, de biztatón nézlek, de nemcsak nézlek, de védlek s vezetlek! /.../ Jobbom, melyet szent jobb kéznek hívsz, száraz már, de a lelkem él , mely fölfogást és hitet nyújt, szívet melegít, lelket világosít. Hatok és mozgatok."
Tudom, tettek nélkül semmit nem ér az emlékezés. Mindennapi munkánk építse és tartsa fenn hazánkat. És hiszem, nem lenne hiábavaló, ha Füst Milán költői szavaival MAGYAR KÖNYÖRGÉS suttogva vagy kiáltva szólítaná meg a magyarok Istenét:

Ó mért nem küldöd sugárodat,
Ó mért nem küldöd sugárodat,
Isten, mennyei kardodat.

És mért nem küldesz látnokot,
Húnyt szemmel aki vezetni szokott,
Rettenetes lángoszlopot.

Mit mutassunk? nyitott sebeket,
Sáros, sebes, nyüves szíveket?
- Megalázottat ki szeret?

Emeld fel mégegyszer a főnket
Gyűjtsd össze megtört kis erőnket
Könyörgeni hogy tudjunk előtted.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007