2026. február 7. szombat,
Tódor, Rómeó napja.
Kalendárium

Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel.

...

Szent Bálint napján tartják főleg az angolszász országokban a Bálint-nap (angolul Valentine's Day...

Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...

Hetvennyolc éve, 1933. február 1-én hunyt el Budapesten Sajó Sándor, a trianoni tragédia és a magyar életerő dalnoka.


1868. november 13-án született a felvidéki Hont vármegyében, Ipolyságon. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte, egyetemi tanulmányait a fővárosban. Rövid ideig a „Verbász és Vidéke” című lapot szerkesztette, majd 1903-tól középiskolai tanárként Nyitrán, Újverbászon, Jászberényben, végül Budapesten tanított, a Szent László Gimnázium igazgatójaként. Verseivel tizenkétszer érdemelte ki legtekintélyesebb irodalmi társaságaink jutalmát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének. Költői életművének legjavát Bartha József irodalomtörténész gyűjtötte egybe és látta el bevezetéssel 1937-ben. 1945-től nemcsak verseit, hanem nevét is elfeledtették.

...

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása.
...

Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben....

A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani....

Négy évvel a Boldogságos Szûz Szeplõtelen Fogantatása dogmájának kihirdetése után, Lourdes mellett, a Gave folyó partján fekvõ barlangban, 1858. február 11-én megjelent a Boldogságos Szûz Soubirous Bernadettnek. Ismételt megjelenése után elmondta magáról: "Én vagyok a Szeplõtelen Fogantatás". Kívánsága szerint csodálatosan szép templom épült a jelenések helyén, és a csodálatos gyógyulások szakadatlan láncolata jelzi, hogy a Szeplõtelenül Fogantatott Szûzanya közbenjárásával szívesen segít a szenvedõ embereken. (...

A farsang évenként ismétlődő, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes fölvonulások jellemeznek. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ehhez a három naphoz fűződik.
...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Isten óriása
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


Szent István királyra emlékezünk. 1042 évvel ezelőtt született. 973 éve már halott. Emlékezzünk rá? Kérdésünkre választ ad a közel 2500 éves kínai párbeszéd.
Megkérdezték a kínai bölcset, Kung-cét, mi az, ami a népet fenntartja? Így válaszolt: a hadsereg, a kenyér, és az ősök szelleme. Ha szükség van rá, a hadseregről le lehet mondani. Ha szükség van rá, a kenyérről le lehet mondani. Az ősök szelleméről nem lehet lemondani. Ez az élet maga. Enélkül az ember nem több, mint bármelyik állat.
Tiszteletre méltó, aki első királyunk koronája előtt fejet hajt. Tiszteletre méltó, aki királyunk őrzött Jobbja előtt megilletődve áll. Még inkább tiszteletre méltó és szükséges, hogy őseink szellemére emlékezzünk és megkülönböztetett tisztelettel csodáljuk Szent István személyiségét. Vitathatatlan, hogy a magyar nép ezer éve él, fennmaradt. Számtalan oka van ennek, de egy kétségtelen: hűek voltunk és vagyunk őseink szelleméhez, különösen István király lelkiségéhez. Történelmi eszközökkel lehet és kell harcolni egy nép megmaradásáért. Ám nem-történelmi-eszközökkel is élni kell. Ápoljuk őseink szellemét. Emlékezünk Első Királyunkra!
Hálásak legyünk István királynak, mert apja, Géza fejedelem munkáját folytatta, befejezte. Rendkívüli államférfiként országunk önállóságát biztosította a német-római császárság és a bizánci hatalommal szemben. Népét úgy szervezte Európa népei közé, hogy magyarsága jellegét megőrizte. A törzsi szétszaggatottságból politikai egységet teremtett. Vármegyéket, falvakat, iskolákat, templomokat létesített. És hogy jelen legyünk a nagy világban, építkezéseket rendelt el Rómában, Jeruzsálemben, Konstantinápolyban. Hadsereg, kenyér és a hit mellett személyes példát adott önmagában.
Petőfi Sándor panaszolja:

" Szép csillag a honszeretet,
Gyönyörűségesen ragyog.
Szegény hazám, szegény hazám te
Neked kevés van ilyen csillagod."


Úgy vélem, nemzetünk egén ragyognak a honszeretet csillagai. Csak gondoljuk végig történelmünket. Árpád és Géza fejedelem. István király! László király. Hunyady Mátyás, Rákóczi Ferenc, Zrinyi Miklós és Ilona, Széchényi István, Kossuth Lajos... Az l948-as szabadságharc tábornokai, honvédei, majd a világháborúk áldozatai.
Az l956-s forradalom névtelen és név szerinti hősei, vagy egyszerűen a "pesti srácok"... Ki tudná felsorolni őket? Az írókat, költőket, akár hazánk jelenéért és jövőjéért felelősen dolgozó kétkezi munkásokat és szellemi munkát végzőket. Anyákat, akik tudatosan szülnek apró csillagokat, hogy ne haljon ki népünk?! Úgy vélem nem vagyunk szegények, ha gazdagságunkat a honszeretet csillagai alapján mérjük. És ha csak egyetlen egy volna, akkor sem "sírnánk" hiába: " Hol vagy István király, téged magyar kíván..." Hol van?
Népünk szívében él. Amint a természetben a földnek egyetlen porszeme sem vész el, úgy a szellemi világban, ahol az idő örökkévalósággá válik, él a gondolat és halhatatlan az emberi személy.
" A világtörténelemben él a szent, mint óriás, ki az első évezred végén megindul, hogy egy új évezredbe tapossa bele nemzetének útjait." - írja Prohászka Ottokár István királyról. Az útról semmiféle történelmi vihar, földrengés le nem tudta sodorni népünket. Prohászka püspök hallani is vélte Isten Óriását:
" Itt vagyok, ne keress a sírban, hiszen lelkedben élek. Ne sirass a holtak között, hiszen haladásod, vívódásod élén járok, s kilencszázados múltból bár, de biztatón nézlek, de nemcsak nézlek, de védlek s vezetlek! /.../ Jobbom, melyet szent jobb kéznek hívsz, száraz már, de a lelkem él , mely fölfogást és hitet nyújt, szívet melegít, lelket világosít. Hatok és mozgatok."
Tudom, tettek nélkül semmit nem ér az emlékezés. Mindennapi munkánk építse és tartsa fenn hazánkat. És hiszem, nem lenne hiábavaló, ha Füst Milán költői szavaival MAGYAR KÖNYÖRGÉS suttogva vagy kiáltva szólítaná meg a magyarok Istenét:

Ó mért nem küldöd sugárodat,
Ó mért nem küldöd sugárodat,
Isten, mennyei kardodat.

És mért nem küldesz látnokot,
Húnyt szemmel aki vezetni szokott,
Rettenetes lángoszlopot.

Mit mutassunk? nyitott sebeket,
Sáros, sebes, nyüves szíveket?
- Megalázottat ki szeret?

Emeld fel mégegyszer a főnket
Gyűjtsd össze megtört kis erőnket
Könyörgeni hogy tudjunk előtted.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007