2026. május 12. kedd,
Pongrác napja.
Kalendárium

Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...

 

 

1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.

 

A MAGYAROKHOZ

Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...

15. A félelmetes Oz leleplezése

"Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek.

...

 

(Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. 

Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...

 

 Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől.

...

1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.

 Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is.

...

 A "Figaro házassága"-t 1786...

VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.–  Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.

Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba.

...

A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről.

...

Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...

Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. 

Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze.

...

1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Isten óriása
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


Szent István királyra emlékezünk. 1042 évvel ezelőtt született. 973 éve már halott. Emlékezzünk rá? Kérdésünkre választ ad a közel 2500 éves kínai párbeszéd.
Megkérdezték a kínai bölcset, Kung-cét, mi az, ami a népet fenntartja? Így válaszolt: a hadsereg, a kenyér, és az ősök szelleme. Ha szükség van rá, a hadseregről le lehet mondani. Ha szükség van rá, a kenyérről le lehet mondani. Az ősök szelleméről nem lehet lemondani. Ez az élet maga. Enélkül az ember nem több, mint bármelyik állat.
Tiszteletre méltó, aki első királyunk koronája előtt fejet hajt. Tiszteletre méltó, aki királyunk őrzött Jobbja előtt megilletődve áll. Még inkább tiszteletre méltó és szükséges, hogy őseink szellemére emlékezzünk és megkülönböztetett tisztelettel csodáljuk Szent István személyiségét. Vitathatatlan, hogy a magyar nép ezer éve él, fennmaradt. Számtalan oka van ennek, de egy kétségtelen: hűek voltunk és vagyunk őseink szelleméhez, különösen István király lelkiségéhez. Történelmi eszközökkel lehet és kell harcolni egy nép megmaradásáért. Ám nem-történelmi-eszközökkel is élni kell. Ápoljuk őseink szellemét. Emlékezünk Első Királyunkra!
Hálásak legyünk István királynak, mert apja, Géza fejedelem munkáját folytatta, befejezte. Rendkívüli államférfiként országunk önállóságát biztosította a német-római császárság és a bizánci hatalommal szemben. Népét úgy szervezte Európa népei közé, hogy magyarsága jellegét megőrizte. A törzsi szétszaggatottságból politikai egységet teremtett. Vármegyéket, falvakat, iskolákat, templomokat létesített. És hogy jelen legyünk a nagy világban, építkezéseket rendelt el Rómában, Jeruzsálemben, Konstantinápolyban. Hadsereg, kenyér és a hit mellett személyes példát adott önmagában.
Petőfi Sándor panaszolja:

" Szép csillag a honszeretet,
Gyönyörűségesen ragyog.
Szegény hazám, szegény hazám te
Neked kevés van ilyen csillagod."


Úgy vélem, nemzetünk egén ragyognak a honszeretet csillagai. Csak gondoljuk végig történelmünket. Árpád és Géza fejedelem. István király! László király. Hunyady Mátyás, Rákóczi Ferenc, Zrinyi Miklós és Ilona, Széchényi István, Kossuth Lajos... Az l948-as szabadságharc tábornokai, honvédei, majd a világháborúk áldozatai.
Az l956-s forradalom névtelen és név szerinti hősei, vagy egyszerűen a "pesti srácok"... Ki tudná felsorolni őket? Az írókat, költőket, akár hazánk jelenéért és jövőjéért felelősen dolgozó kétkezi munkásokat és szellemi munkát végzőket. Anyákat, akik tudatosan szülnek apró csillagokat, hogy ne haljon ki népünk?! Úgy vélem nem vagyunk szegények, ha gazdagságunkat a honszeretet csillagai alapján mérjük. És ha csak egyetlen egy volna, akkor sem "sírnánk" hiába: " Hol vagy István király, téged magyar kíván..." Hol van?
Népünk szívében él. Amint a természetben a földnek egyetlen porszeme sem vész el, úgy a szellemi világban, ahol az idő örökkévalósággá válik, él a gondolat és halhatatlan az emberi személy.
" A világtörténelemben él a szent, mint óriás, ki az első évezred végén megindul, hogy egy új évezredbe tapossa bele nemzetének útjait." - írja Prohászka Ottokár István királyról. Az útról semmiféle történelmi vihar, földrengés le nem tudta sodorni népünket. Prohászka püspök hallani is vélte Isten Óriását:
" Itt vagyok, ne keress a sírban, hiszen lelkedben élek. Ne sirass a holtak között, hiszen haladásod, vívódásod élén járok, s kilencszázados múltból bár, de biztatón nézlek, de nemcsak nézlek, de védlek s vezetlek! /.../ Jobbom, melyet szent jobb kéznek hívsz, száraz már, de a lelkem él , mely fölfogást és hitet nyújt, szívet melegít, lelket világosít. Hatok és mozgatok."
Tudom, tettek nélkül semmit nem ér az emlékezés. Mindennapi munkánk építse és tartsa fenn hazánkat. És hiszem, nem lenne hiábavaló, ha Füst Milán költői szavaival MAGYAR KÖNYÖRGÉS suttogva vagy kiáltva szólítaná meg a magyarok Istenét:

Ó mért nem küldöd sugárodat,
Ó mért nem küldöd sugárodat,
Isten, mennyei kardodat.

És mért nem küldesz látnokot,
Húnyt szemmel aki vezetni szokott,
Rettenetes lángoszlopot.

Mit mutassunk? nyitott sebeket,
Sáros, sebes, nyüves szíveket?
- Megalázottat ki szeret?

Emeld fel mégegyszer a főnket
Gyűjtsd össze megtört kis erőnket
Könyörgeni hogy tudjunk előtted.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007