 | | | 2026. április 17. péntek, Rudolf napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. ...
| | Kassán született, 1900. április 11-én. Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az első világháború után. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a ...
| |
Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja ...
| | 
Albán: Krishti Ungjall! Vertete Ungjall! Angol: Christ is Risen! Indeed, He is Risen! Arab: Al Maseeh Qam! Haqqan Qam! Cseh: Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal! Dán: Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden! ...
| | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | |
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon. ... | |
ÉMILE ZOLA (1840-1902)
Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt. ... | | 
Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte. ... | | 
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | 
-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Szívünk könyv - Szeretet | | 
SZÍVÜNK KÖNYV Szívünk könyv. Ritka vagy sűrű sorokban történeteket őriz. A legszebb sorokat a szeretet írja. Olvassuk szívünk könyvét? Úgy gondoltam, az enyémből oldalakat másolok ki.. Hadd olvassa más is. Megosztom kincseimet. Vajon “szegényebb” lesz egy szál gyertya, ha egyetlen lángjáról százat és százat lobbantanak fel? A szellem kincseit az ajándékozás megsokszorozza. ” Jobb adni, mint kapni.” Abba pedig bízom, hogy írásaim másokat is késztetnek belső világukba tekinteni és olvassák szívük (majd elfelejtett vagy nagyon őrözött) szeretet történeteit. SZERETET Írom, mondom, élem. Mi a szeretet? Kérdem. Válaszom nincsen. Kinek van? Ki fejtette már meg a szeretet lényegét? Valóság, amely a fogalmak pókhálójába nem fogható, szavak rácsai lehetetlenné teszik megfogalmazását, sőt a tettek sem képesek titkát feltárni. Szeretet. Van . Létezik. Élet. Oly egyszerű és oly igaz, mint egy gyermek mosolya, mint az emberi szív meleg dobbanása, mint baráti kézfogás, a szerető kedves tekintete, egy ölelés, és oly igaz, mint az önként vállalt áldozat vére. Szeretet. Titok. Nem kisebb, mint az élet. Honnan az élet és hová tart? Minek és miért az élet? Honnan a szeretet bennem, benned, mindnyájunkban? Miért és minek? Miért éppen őt szeretem, miért őket szeretem a közel 7 milliárd ember körül így és másként a többit? Hová lángol bennünk a szeretet? Szeretet. Titok, mint az Isten. Nem kisebb. Nem lehet nagyobb. ” Szeretet az Isten ” – tanítja János apostol. Van-e nagyobb valóságtitok, mint az Isten? Ne csodálkozzunk tehát a szeretet titokzatosságán, amely oly misztérium, mint maga az Isten, aki a Szeretet. Akiben él a szeretet, abban jelen van az Isten. Aki szeret, abban az Isten szeret. Akiket szeretnek, azokat az Isten szereti. Szeretet – mit lehet róla írni, mondani? Lapozzunk szívünkbe és olvassuk a szeretet sorait. Adjuk át magunkat a szeretetnek és Isten átölel minket… A KEZDET Létem és életem előtt már ismert, magáénak akart, vagyis szeretett az Isten.
Anyám és Apám szerelmes álmodozásaikban elképzeltek egy gyermeket. Maguknak. Szerető ölelésük gyümölcseként szerelemben fogantam.. Íme, a Teremtetlen Szeretetet követte a teremtményi szeretet a nő anyai odaadásával és a férfi apai erejével. Öntudatlan ösztönnel fogadhattam az isteni és emberi forrásból engem éltető szeretetet. Anyám életében éltem kilenc hónapon át. Amikor megszülettem, érezhettem apám figyelme mellett a testvéri szeretet simogatását. (Miért nem gondoltam eddig erre sohasem? Csupán élveztem és természetesnek vettem, amit kaptam, mint a levegőt, amely mindig éltetett, a napfényt, amely melengetett, a vizet, amely szomjam oltotta. Még öntudatlan voltam az “első találkozáskor” a szeretettel. S azóta volt-e pillanat, volt-e nap, hogy a Teremtetlen Szeretet és a teremtményi e szívekből nem ölelt? Addig, amíg lehetett… amikor már öntudattal rendelkeztem visszaöleltem? Visszaölelek, amíg lehet….) AZUTÁN, még öntudatra ébredésem előtt Anyám melléből tej, szívéből jóság csordult szívembe. Apám védőn hajolt fölém. Bátyám féltudatos sejtéssel örült testvérének. Majd rámcsordult a keresztvíz és parány testem a Szentháromság temploma lett. – Ki az, aki keresztény s nem így történt vele? Akit pedig nem érintett a keresztvíz, őt is ölelte az anyai, az apai, a testvéri szeretet. Őrá is Isten teremtő arcával nézett, léte pillanatától kezdve “leste” és “lesi”, miként adja neki megváltó ajándékát. Lelke érinti őt is, szabadságát tisztelve isteni tapintattal. Öntudatra ébredésünk előtt már szeretettel találkozunk. Élnénk-e, ha nem így volna? Gyönyörű és félelmetes gondolat, tény: Isten előbb szeretett, mint én szerethettem volna. Még nem volt szemem, hogy lássam. Nem volt fülem arra, hogy halljam. Szívem még nem érett meg, hogy viszontszeressen. Amit Jeremiásnak mondott a Bibliában, mondja nekem, neked, minden embernek: ” Mielőtt megalkottalak volna anyád méhében, már ismertelek, mielőtt megszülettél volna, fölszenteltelek” – magaménak választottalak. Jeremiást nagy feladatra rendelte. Mindnyájunkat feladatra rendel. Kérem, aki olvassa írásom, gondoljon Istennek erre a megelőző szeretetére: őt mire rendelte?! Ha élete elején van, kutassa, keresse, mire született, mire választotta a Teremtő. Ha élete delén vagy már utána van, felismerte saját rendeltetését? Nincs jelentéktelen emberi élet! Szeretetből szeretetért szeretetben született az élet, hogy szeretetben szeretetből a szeretetért éljen. Nincs ember, akinek szíve-könyvébe ne lenne ez a sor beleírva…. Mácz István (Megjelent a Ceglédi panoráma 2011. augusztus 24-i számában) |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |