2025. december 2. kedd,
Melinda, Vivien napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A keresztény egyház első vasárnapja közeleg, mely egyben Advent első vasárnapja is. Az Advent szó az „adventus Domini” szóból ered, melynek jelentése: eljövetel. Ez az eljövetel Jézus Krisztus eljövetelére vonatkozik, kinek születését December 25-én ünnepli az egyház.

...

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Szívünk könyv - Szeretet
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



SZÍVÜNK KÖNYV

Szívünk könyv. Ritka vagy sűrű sorokban történeteket őriz. A legszebb sorokat a szeretet írja. Olvassuk szívünk könyvét? Úgy gondoltam, az enyémből oldalakat másolok ki.. Hadd olvassa más is. Megosztom kincseimet. Vajon “szegényebb” lesz egy szál gyertya, ha egyetlen lángjáról százat és százat lobbantanak fel? A szellem kincseit az ajándékozás megsokszorozza. ” Jobb adni, mint kapni.” Abba pedig bízom, hogy írásaim másokat is késztetnek belső világukba tekinteni és olvassák szívük (majd elfelejtett vagy nagyon őrözött) szeretet történeteit.

SZERETET

Írom, mondom, élem. Mi a szeretet? Kérdem. Válaszom nincsen. Kinek van? Ki fejtette már meg a szeretet lényegét? Valóság, amely a fogalmak pókhálójába nem fogható, szavak rácsai lehetetlenné teszik megfogalmazását, sőt a tettek sem képesek titkát feltárni.

Szeretet. Van . Létezik. Élet. Oly egyszerű és oly igaz, mint egy gyermek mosolya, mint az emberi szív meleg dobbanása, mint baráti kézfogás, a szerető kedves tekintete, egy ölelés, és oly igaz, mint az önként vállalt áldozat vére.

Szeretet. Titok. Nem kisebb, mint az élet. Honnan az élet és hová tart? Minek és miért az élet? Honnan a szeretet bennem, benned, mindnyájunkban? Miért és minek? Miért éppen őt szeretem, miért őket szeretem a közel 7 milliárd ember körül így és másként a többit? Hová lángol bennünk a szeretet?

Szeretet. Titok, mint az Isten. Nem kisebb. Nem lehet nagyobb. ” Szeretet az Isten ” – tanítja János apostol. Van-e nagyobb valóságtitok, mint az Isten? Ne csodálkozzunk tehát a szeretet titokzatosságán, amely oly misztérium, mint maga az Isten, aki a Szeretet.

Akiben él a szeretet, abban jelen van az Isten.
Aki szeret, abban az Isten szeret.
Akiket szeretnek, azokat az Isten szereti.

Szeretet – mit lehet róla írni, mondani? Lapozzunk szívünkbe és olvassuk a szeretet sorait. Adjuk át magunkat a szeretetnek és Isten átölel minket…

A KEZDET

Létem és életem előtt már ismert, magáénak akart, vagyis szeretett az Isten.

Anyám és Apám szerelmes álmodozásaikban elképzeltek egy gyermeket. Maguknak. Szerető ölelésük gyümölcseként szerelemben fogantam.. Íme, a Teremtetlen Szeretetet követte a teremtményi szeretet a nő anyai odaadásával és a férfi apai erejével. Öntudatlan ösztönnel fogadhattam az isteni és emberi forrásból engem éltető szeretetet. Anyám életében éltem kilenc hónapon át. Amikor megszülettem, érezhettem apám figyelme mellett a testvéri szeretet simogatását.

(Miért nem gondoltam eddig erre sohasem? Csupán élveztem és természetesnek vettem, amit kaptam, mint a levegőt, amely mindig éltetett, a napfényt, amely melengetett, a vizet, amely szomjam oltotta. Még öntudatlan voltam az “első találkozáskor” a szeretettel. S azóta volt-e pillanat, volt-e nap, hogy a Teremtetlen Szeretet és a teremtményi e szívekből nem ölelt? Addig, amíg lehetett… amikor már öntudattal rendelkeztem visszaöleltem? Visszaölelek, amíg lehet….)

AZUTÁN,
még öntudatra ébredésem előtt Anyám melléből tej, szívéből jóság csordult szívembe. Apám védőn hajolt fölém. Bátyám féltudatos sejtéssel örült testvérének. Majd rámcsordult a keresztvíz és parány testem a Szentháromság temploma lett. – Ki az, aki keresztény s nem így történt vele? Akit pedig nem érintett a keresztvíz, őt is ölelte az anyai, az apai, a testvéri szeretet. Őrá is Isten teremtő arcával nézett, léte pillanatától kezdve “leste” és “lesi”, miként adja neki megváltó ajándékát. Lelke érinti őt is, szabadságát tisztelve isteni tapintattal.

Öntudatra ébredésünk előtt már szeretettel találkozunk. Élnénk-e, ha nem így volna?

Gyönyörű és félelmetes gondolat, tény: Isten előbb szeretett, mint én szerethettem volna. Még nem volt szemem, hogy lássam. Nem volt fülem arra, hogy halljam. Szívem még nem érett meg, hogy viszontszeressen. Amit Jeremiásnak mondott a Bibliában, mondja nekem, neked, minden embernek: ” Mielőtt megalkottalak volna anyád méhében, már ismertelek, mielőtt megszülettél volna, fölszenteltelek” – magaménak választottalak. Jeremiást nagy feladatra rendelte. Mindnyájunkat feladatra rendel.

Kérem, aki olvassa írásom, gondoljon Istennek erre a megelőző szeretetére: őt mire rendelte?! Ha élete elején van, kutassa, keresse, mire született, mire választotta a Teremtő. Ha élete delén vagy már utána van, felismerte saját rendeltetését? Nincs jelentéktelen emberi élet!

Szeretetből szeretetért szeretetben született az élet, hogy szeretetben szeretetből a szeretetért éljen.

Nincs ember, akinek szíve-könyvébe ne lenne ez a sor beleírva….

Mácz István
(Megjelent a Ceglédi panoráma 2011. augusztus 24-i számában)

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007