 | | | 2026. március 29. vasárnap, Auguszta napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | 
Életrajza SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | | -
Joseph Maurice Ravel francia zeneszerző volt. 1875. március 7-én született a dél-franciaországi Ciboure-ban. Gyermekkorát Párizsban töltötte. Hét évesen kezdett zongorázni Henry Ghys tanítványaként. Első művét 12 évesen komponálta Változatok egy Schumann-dalra címmel. Összhangzattani ismereteit Charles Renének köszönhette. 1889-ben felvették a Conservatoire-ra. A zongora-előkészítő osztályt kitűnő eredménnyel végezte, ennek köszönhetően további tanulmányait Charles-Wilfrid de Bériot osztályában folytathatta. Később André Gédalge-nál ellenponttant és Gabriel Faurénál zeneszerzést tanult. ... | | 
Az előző napi terveknek megfelelően reggel hat és nyolc óra között a Dohány és Síp utcák sarkán álló ház első emeletén, ahol Petőfi Sándor és felesége bérelt szobát, ő maga, a költő, Jókai Mór, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula tanácskozik a teendőkről. Jókai és Bulyovszky egy proklamációt szerkeszt, mely a 12 pontot is magában foglalja. Ezután mind a négyen az Urak utcájába mennek, ahol a Libasinszky ház földszintjén lévő Pilvax kávéházat - mely a nemsokára bekövetkező események tiszteletére kapja majd a Szabadság csarnoka nevet - bérli egy Fillinger nevű kereskedő. Itt Jókai felolvassa a proklamációt, Petőfi pedig elszavalja március 13-án megírt versét, a Nemzeti dalt. ... | | | | Az egyházi naptár szerint e napon azt a Gergely pápát ünnepelték Európa-szerte, aki pápasága idején, a VI. században, összegyűjtötte a kor keresztény népénekeit. Ebből alakult ki az úgynevezett gregorián ének és éneklési mód, a középkori Európa első egyszólamú műzenéje. ...
| | 
Petőfi Sándor, János Vitéz című műve verses mese, azaz irodalmi kifejezéssel élve elbeszélő költemény. Verses formája van, de mégis az epikák közé tartozik, mert cselekményt mond el. Verselése: ütemhangsúlyos, felező tizenkettes és páros rímei vannak. A művet Kosztolányi Dezső a "magyar Odüsszeia" -nak nevezte. Az író eszményképet teremt a nép számára, hiszen Kukorica Jancsi, az árva juhász Tündérország királyává válik. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Közelítések a titok (igazság, jóság, szépség) lényegéhez | | 
Mi az igazság? Mi a jóság? Mi a szépség? Ki mondta már meg? Ki fogja megmondani? – Mégis érezzük, szinte csalhatatlanul tudjuk, mindhárom egyszerűen: VAN! Az éhség kenyeret keres. A szomjúság víz után kutat. Tüdőnk levegőt követel. Nem hiába. Van kenyér, van víz és van levegő. A lét és az élet nem csapja be az embert. – Ám az ember igazságot is keres, jóság után kutat és szépséget követel. A lét és az élet nem csaphatja be: van Igazság, van Jóság, van Szépség. Nem küzd hiába, élnie érdemes. Abszolút értelemben az igazság kimondhatatlan, a jóság felfoghatatlan, a szépség láthatatlan... Az igazságot, amikor fogalmakba, szavakba fogalmazzuk, megcsonkítjuk. A jóság, amikor tetten akarjuk érni, kisiklik kezünk közül. A szépséget, amikor láttatni akarjuk, eltakarjuk. Az igaz jó és szép. Nélkülük nem lenne az. A jó igaz és szép. Nélkülük nem lenne az. A szép igaz és jó. Nélkülük nem lenne az. Akkor hát mi a különbség köztük? A három valamiképpen mégis egy, vagy „AZ EGY”? Maga az egyetlen VALÓSÁG?! Hajtsad meg a fejed. Titokba nézel... Egy misztérium örvénylik előtted, egy misztérium magassága tornyosul szemed előtt a Végtelen felé. Létezése nem attól függ, felfogod-e, érted-e, vagy csupán sejted, csodálod, átengeded magad vonzásának, és önmagád titkaiba segít, és szárnyat ad a Végtelen felé...
Őselem a levegő, a föld, a tűz, a víz. Őselem a szépség, a jóság, az igazság, a szentség. Nélkülük élni nem tudunk. Őselemek által virágzik az emberi élet. Hol az igazság? Hol a jóság? Miért nem látni a szépséget? Holott él az igazság, jóság nélkül halott lenne a világ, és mindenek ellenére szemünk előtt lángol a szépség. Az igazság és jóság fénye a szép. A szépség szíve a jó, lelke az igaz. Jóság és igazság híján csupán látszat a szépség! Igazság, jóság, szépség – egyike a másiknak gyökere és gyümölcse... Jónak és szépnek gyökere az igazság és egyben az igazság gyümölcsei is ők. Igaznak és szépnek gyökere a jóság és egyben az igaz és szép gyümölcsei is ők. A szépség gyökeréből nő ki az igaz és a jó, és egyben gyümölcsei is neki. A valóság arcának egyik fele a jó, másik az igaz. Az egész arcnak ékessége pedig a szép. Tudnunk kell, hogy a bölcselet alapértéknek ítéli az igazságot, mely megismerési igényünket elégíti ki. A jóság szintén alapérték, mely az akaratunknak célja. A szépség főérték, amely gyökerében hatja át a létet. Az igazság legyőzhetetlen, bár olykor vereséget szenved. A jóság kiirthatatlan, noha gyakran elnyomják. A szépség megszűnhetetlen, noha a rút hivalkodóan eltakarja. Az igazság érvénye időtlen. A jóság múlhatatlan nyomot hagy. A szépség virágai hervadhatatlanok. Ha elpusztíthatatlan az igazság, jóság, szépség, akkor elpusztíthatatlan maga az élet is. A hit az igazságot látja. A remény bízik a jóságban. A szeretet szépségbe öltözik. Az igazságot teljessé teszi a hit. A jóságnak jövőt ígér a remény. A szépség teljesen kibontakozik a szeretetben. Ikertestvérek: hit és igazság, jóság és remény, szépség és szeretet. A hitnek mécses az igazság, az igazságnak fényszóró a hit. A remény célját látja a jóságban, a jóság erőt merít a reményből. A szeretet nem tud ellenállni a szépségnek, a szépségben szívként dobog a szeretet. Az igazság „egyenes”, a jóság „kör”, „gömb” a szépség. Az igazság egyszerű, mint a kála. A jóság gazdag, mint a rózsa. A szépség orchidea! Az igazság hideg, a jóság meleg, csillog a szépség. Az igaz „szikár”, a jó „telt”– a szép? A szép „csak” szép. Az igazság harc. A jóság béke. Nyugalom a szépség. Szépség nélkül zord az igazság, komor a jóság. Igazság és jóság nélkül lepkeszárny hímpora csupán a szépség. A rút szeplőt ejt a szépre. Megsebzi a jót a gonosz. Hazugsággal szennyezi az igazat a hamis. Az igazságot kevesen értik. A jóság sokat követel. A szépség elbűvöl, és könnyen hódít meg mindenkit. Dárda az igazság. Pajzs a jóság. Sisak a szépség. Az igazságot nem csökkenti a homály. A jóságba nem fér a rosszindulat. A szépséget nem torzítja a fogyatékosság. Igazság nélkül az ember vak, jóság nélkül béna, szépség nélkül nincsenek szárnyai. Mindig keresztúton jár az igazság, a jóság hordja mindennapi keresztjét, a szépség szomorúan szép. Kerékbe törhetik az igazságot. Keresztre feszíthetik a jóságot. Rútsággal fojtogathatják a szépséget... Mégis élnek, mindent túlélnek, mint viharokat a fák gyökerei és az ég csillagai. Az igazság győzelem, a jóság alázat, a szépség csoda. Hány arca van az igazságnak, jóságnak, szépségnek? Ezer? Millió?? Megszámlálhatatlan, mint a tenger hullámverése. Hiszen másként igaz az igaz a csecsemőnek, másként a kisgyermeknek, az ifjúnak, a felnőttnek és az aggnak. A jóság és szépség is más-más életkorok szerint, holott egy, EGYETLENEGY, de aki felfogja, éli, személyiségének egyetlenségén keresztül láthatja és élheti. EGYETLENEGY a szép, a jó, az igaz, bár megszámlálhatatlan arccal néznek ránk. Az igazság felkiáltójel. A jóság nyitott, mint a kettőspont. A szépség kérdőjelekkel tele. Az igazság szánt. A jóság vet. A szépség arat. Az igazság túlmutat önmagán. A jóság nem keresi a magáét. A szépség másoknak kíván tetszeni. Az igazság fehér. A jóság vérpiros. A szépség maga a szivárvány. Az igazság alázatos, a jóság szerény, szemérmes a szépség. A szivárvány hét színe, ha „egybeesik”, fehér. Az igaz és jó „egybeesése” szép. Az igazság olykor túl kemény, a jóság olykor gyönge, a szépség könnyen elérzékenyül. Egymással egyesülve, egységben érik el tökéletes önmaguk. Minden igazság a Megismerhetetlen töredéke. Minden jóság az Elérhetetlen morzsája. Minden szépség a Láthatatlan tört tükre. Az igazság ára küzdelem. A jóság tettekkel vásárolható meg. A szépség ajándék. Az igazság gyökér. Törzs a jóság. Lomb a virág és gyümölcs a szépség. A testnek a kenyér, a víz, a levegő élet. A lélek kenyere az igazság, itala a jóság, levegője a szépség. Az igazság erős, a jóság gyöngéd, megnyugtató a szépség. Az igazság szépsége miatt nem riaszt, jósága miatt szeretetreméltó. A jóságnak igazsága ad erőt, vonzóvá szépsége teszi. A szépség igazsága által tündöklik, jósága által hódít. Az igazság kemény. A jóság lágy. A szépség megfoghatatlan! Az igazság felé az ész törtet, de birtokba csak a hit veszi. A jóság felé az akarat törekszik, de a remény ülteti szívünkbe. A szépség felé ezer vonzalom húz, de lelkünkbe a szeretet varázsolja. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |