 | | | 2026. május 13. szerda, Szervác, Imola napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik. ...
| |
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar! Nem látod, Árpád vére miként fajul? ...
| | 15. A félelmetes Oz leleplezése "Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek. ... | | (Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...
| |
Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. ... | |
1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.
Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is. ... | |
A "Figaro házassága"-t 1786...
| | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | | 
A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről. ... | |
Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”. ...
| | Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze. ... | | 
1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Közelítések a titok (igazság, jóság, szépség) lényegéhez | | 
Mi az igazság? Mi a jóság? Mi a szépség? Ki mondta már meg? Ki fogja megmondani? – Mégis érezzük, szinte csalhatatlanul tudjuk, mindhárom egyszerűen: VAN! Az éhség kenyeret keres. A szomjúság víz után kutat. Tüdőnk levegőt követel. Nem hiába. Van kenyér, van víz és van levegő. A lét és az élet nem csapja be az embert. – Ám az ember igazságot is keres, jóság után kutat és szépséget követel. A lét és az élet nem csaphatja be: van Igazság, van Jóság, van Szépség. Nem küzd hiába, élnie érdemes. Abszolút értelemben az igazság kimondhatatlan, a jóság felfoghatatlan, a szépség láthatatlan... Az igazságot, amikor fogalmakba, szavakba fogalmazzuk, megcsonkítjuk. A jóság, amikor tetten akarjuk érni, kisiklik kezünk közül. A szépséget, amikor láttatni akarjuk, eltakarjuk. Az igaz jó és szép. Nélkülük nem lenne az. A jó igaz és szép. Nélkülük nem lenne az. A szép igaz és jó. Nélkülük nem lenne az. Akkor hát mi a különbség köztük? A három valamiképpen mégis egy, vagy „AZ EGY”? Maga az egyetlen VALÓSÁG?! Hajtsad meg a fejed. Titokba nézel... Egy misztérium örvénylik előtted, egy misztérium magassága tornyosul szemed előtt a Végtelen felé. Létezése nem attól függ, felfogod-e, érted-e, vagy csupán sejted, csodálod, átengeded magad vonzásának, és önmagád titkaiba segít, és szárnyat ad a Végtelen felé...
Őselem a levegő, a föld, a tűz, a víz. Őselem a szépség, a jóság, az igazság, a szentség. Nélkülük élni nem tudunk. Őselemek által virágzik az emberi élet. Hol az igazság? Hol a jóság? Miért nem látni a szépséget? Holott él az igazság, jóság nélkül halott lenne a világ, és mindenek ellenére szemünk előtt lángol a szépség. Az igazság és jóság fénye a szép. A szépség szíve a jó, lelke az igaz. Jóság és igazság híján csupán látszat a szépség! Igazság, jóság, szépség – egyike a másiknak gyökere és gyümölcse... Jónak és szépnek gyökere az igazság és egyben az igazság gyümölcsei is ők. Igaznak és szépnek gyökere a jóság és egyben az igaz és szép gyümölcsei is ők. A szépség gyökeréből nő ki az igaz és a jó, és egyben gyümölcsei is neki. A valóság arcának egyik fele a jó, másik az igaz. Az egész arcnak ékessége pedig a szép. Tudnunk kell, hogy a bölcselet alapértéknek ítéli az igazságot, mely megismerési igényünket elégíti ki. A jóság szintén alapérték, mely az akaratunknak célja. A szépség főérték, amely gyökerében hatja át a létet. Az igazság legyőzhetetlen, bár olykor vereséget szenved. A jóság kiirthatatlan, noha gyakran elnyomják. A szépség megszűnhetetlen, noha a rút hivalkodóan eltakarja. Az igazság érvénye időtlen. A jóság múlhatatlan nyomot hagy. A szépség virágai hervadhatatlanok. Ha elpusztíthatatlan az igazság, jóság, szépség, akkor elpusztíthatatlan maga az élet is. A hit az igazságot látja. A remény bízik a jóságban. A szeretet szépségbe öltözik. Az igazságot teljessé teszi a hit. A jóságnak jövőt ígér a remény. A szépség teljesen kibontakozik a szeretetben. Ikertestvérek: hit és igazság, jóság és remény, szépség és szeretet. A hitnek mécses az igazság, az igazságnak fényszóró a hit. A remény célját látja a jóságban, a jóság erőt merít a reményből. A szeretet nem tud ellenállni a szépségnek, a szépségben szívként dobog a szeretet. Az igazság „egyenes”, a jóság „kör”, „gömb” a szépség. Az igazság egyszerű, mint a kála. A jóság gazdag, mint a rózsa. A szépség orchidea! Az igazság hideg, a jóság meleg, csillog a szépség. Az igaz „szikár”, a jó „telt”– a szép? A szép „csak” szép. Az igazság harc. A jóság béke. Nyugalom a szépség. Szépség nélkül zord az igazság, komor a jóság. Igazság és jóság nélkül lepkeszárny hímpora csupán a szépség. A rút szeplőt ejt a szépre. Megsebzi a jót a gonosz. Hazugsággal szennyezi az igazat a hamis. Az igazságot kevesen értik. A jóság sokat követel. A szépség elbűvöl, és könnyen hódít meg mindenkit. Dárda az igazság. Pajzs a jóság. Sisak a szépség. Az igazságot nem csökkenti a homály. A jóságba nem fér a rosszindulat. A szépséget nem torzítja a fogyatékosság. Igazság nélkül az ember vak, jóság nélkül béna, szépség nélkül nincsenek szárnyai. Mindig keresztúton jár az igazság, a jóság hordja mindennapi keresztjét, a szépség szomorúan szép. Kerékbe törhetik az igazságot. Keresztre feszíthetik a jóságot. Rútsággal fojtogathatják a szépséget... Mégis élnek, mindent túlélnek, mint viharokat a fák gyökerei és az ég csillagai. Az igazság győzelem, a jóság alázat, a szépség csoda. Hány arca van az igazságnak, jóságnak, szépségnek? Ezer? Millió?? Megszámlálhatatlan, mint a tenger hullámverése. Hiszen másként igaz az igaz a csecsemőnek, másként a kisgyermeknek, az ifjúnak, a felnőttnek és az aggnak. A jóság és szépség is más-más életkorok szerint, holott egy, EGYETLENEGY, de aki felfogja, éli, személyiségének egyetlenségén keresztül láthatja és élheti. EGYETLENEGY a szép, a jó, az igaz, bár megszámlálhatatlan arccal néznek ránk. Az igazság felkiáltójel. A jóság nyitott, mint a kettőspont. A szépség kérdőjelekkel tele. Az igazság szánt. A jóság vet. A szépség arat. Az igazság túlmutat önmagán. A jóság nem keresi a magáét. A szépség másoknak kíván tetszeni. Az igazság fehér. A jóság vérpiros. A szépség maga a szivárvány. Az igazság alázatos, a jóság szerény, szemérmes a szépség. A szivárvány hét színe, ha „egybeesik”, fehér. Az igaz és jó „egybeesése” szép. Az igazság olykor túl kemény, a jóság olykor gyönge, a szépség könnyen elérzékenyül. Egymással egyesülve, egységben érik el tökéletes önmaguk. Minden igazság a Megismerhetetlen töredéke. Minden jóság az Elérhetetlen morzsája. Minden szépség a Láthatatlan tört tükre. Az igazság ára küzdelem. A jóság tettekkel vásárolható meg. A szépség ajándék. Az igazság gyökér. Törzs a jóság. Lomb a virág és gyümölcs a szépség. A testnek a kenyér, a víz, a levegő élet. A lélek kenyere az igazság, itala a jóság, levegője a szépség. Az igazság erős, a jóság gyöngéd, megnyugtató a szépség. Az igazság szépsége miatt nem riaszt, jósága miatt szeretetreméltó. A jóságnak igazsága ad erőt, vonzóvá szépsége teszi. A szépség igazsága által tündöklik, jósága által hódít. Az igazság kemény. A jóság lágy. A szépség megfoghatatlan! Az igazság felé az ész törtet, de birtokba csak a hit veszi. A jóság felé az akarat törekszik, de a remény ülteti szívünkbe. A szépség felé ezer vonzalom húz, de lelkünkbe a szeretet varázsolja. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |