 | | | 2025. március 27. csütörtök, Hajnalka napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Életrajza SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Szeretet vagyok | | Szeretlek - mondod, mondom. Más, ha én mondom, más, ha te mondod s ismét más, ha a harmadik és a többi mondja. Mennyi változata a szó jelentésének, ha a közel hétmilliárd egyenként vallja. - A tenger lehet "ennyi" arcú számlálhatatlan hullámaival. "Ennyi" fényes csillaggal az éjszaka ege fénylik. Szeretlek - mit jelent? Mást jelent, ha szüleimnek, mást, ha barátomnak mondom és megint mást, ha szerelmet kívánok vallani. És mily édes, ha gyermekem vagy unokám ölelem e szóval: szeretlek! Szeretlek, így mondom Donna és Fanni névre hallgató házőrző kutyáimnak s így udvarom fenyőjének. A szó azonos, a betűk ugyanazok, mégis mennyivel mást mondok az egyiknek, mint a másiknak. Szeretem a mézet és a whiskyt, szeretem a kalácsot és a forrás vízét. Szeretem érinteni a bársonyt s markolni a sziklát, - hallani a veréb csivitelését és Bach orgonamuzsikáját. Szeretem az eső illatát, a gyöngyvirág leheletét, szeretem látni a madarak színes tollát, a hó hatszögletű kristályait. A mindenséget "szeretem" érzékszerveimmel. Mennyi változás a viszonyulásban, a közeledésben, az élményben, s mindezeket egyetlen szó, a " szeretet " ragozva fejezi ki. Mennyi gazdagság?! Honnan? Belőlem, bennem. A szeretet az én élményem, az én életem. Talán magam is szeretet vagyok? A Biblia arról tanít, hogy Isten képmására teremtette az embert. Ha ezt teljes értelmében nem is értem -ki érti teljesen?- föl nem foghatom, azt azonban érzem és élem: szeretek! - Ezért érzem, hiszem, hogy Isten rokona vagyok. Ha él bennem a Szeretet, ha vallom és élem: szeretem, akkor döbbenetes kimondani: valamiképpen "isten" vagyok, szikra a Teremtetlen Szeretetből... "Szeretet az Isten: aki szeretetben él, Istenben él és Isten őbenne." (Lk.4,10)
Olvasóim közül többen feltehetik a kérdést: "Mégis mit gondol e sorok írója önmagáról?" Válaszom: semmi mást, mint minden emberről! Embernek születtünk szeretetben szeretetből. - Más megjegyzést is hallani vélek: " Vak ez az író, aki nem látja, hogy mennyi ember ember voltát elveszítve szinte embernek sem nevezhető, nemhogy isteni természetét lehetne feltételezni?" Én is látom őket, és "értem", mert ily mélyre bukni csak oly magasból lehet. Csak az ember képes embertelenné válni. Az állat nem válik állattalanná. Hallott már valaki libátlan libáról, kutyátlan kutyáról? A maguk természetes szintjén élnek. Csak az ember, aki istenivé lehetne a Jézusban emberré lett Isten szeretete által, süllyedhet mély embertelenségbe. Írásommal senkit nem kívánok meggyőzni szeretetértékéről. Csak abban reménykedem, belelapoz szívének könyvébe, és rátalál az életét és létét meghatározó két szóra: szeretet vagyok...
.jpg)
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |