 | | | 2025. november 15. szombat, Albert, Lipót napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. ... | | 
1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. ... | | 
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. ... | | 
Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | 
Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.
1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. ...
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Kő vagy szív? | | Szokatlan kérdés, holott nagyon mindennapi. Szívtelen emberekről gondoljuk, hogy szívük helyén kő van. Olykor Istenről is így vélekednek. Albert Camus, Nobel-díjas író " FÉLREÉRTÉS " című drámájában élesebben fogalmaz: 25 év után hazatérő férfit az anyja és nővére nem ismerik fel. Vendégfogadójukban szállást adnak az "idegennek" és pénzéért megölik. Ezután ér oda a feleség, aki felismeri a helyzetet, és közli velük: gyilkosok. A szerencsétlen anya fiát, a leány testvérért ölte meg az idegenben. Heves szóváltásba kerülnek. Az egyik szinte bomlott elmével ordítja az özvegy felé: " Mit ér a lét hívó szava, mit ér a lélek riadója? Mi értelme a tengerhez vagy a szerelemhez kiáltozni?... Fogadjon el egy tanácsot. Imádkozzék Istenhez, hogy tegye kőhöz hasonlóvá. Ő, az Isten is ezt választotta önmagának, ez az egyetlen igazi boldogság. Tegyen hát úgy, mint ő, legyen süket minden kiáltó szóra, legyen kővé, amíg nem késő. " Camus nem kérdi, hanem állítja: Isten, mint a kő, süket. Nincs szíve. - Ám aki ezt állítja, nem ismeri a Biblia, a keresztény hit Istenét: Istenünknek szíve van! Ő beszél arról, hogy még az anya is megfeledkezhet gyermekéről, ő akkor sem övéiről. Jézus tanítja, hogy tudta nélkül egy veréb sem esik le a fáról, mennyivel inkább gondoskodik az emberről, hajunk szálait is számon tartja. Kéréseinket még meg sem fogalmazzuk, ő már tudja mire van szükségünk. Isten szíve előbb szeretett minket, mint mi őt. A Jézusban emberré lett Isten mondja: "Tanuljatok tőlem, mert szelíd és alázatos szívű vagyok." Vajon egy kő érzéketlenségével vagy a szív bőségéből adta meg a fő parancsot: Őt és az embert szeretni, sőt új törvényként: " Szeressétek egymást, amint én szeretlek titeket!" Számtalan istent hitt és hisz az emberiség, de mutassanak csak egyet is, aki megmutatta a szívét. Az istenek között az Igaz Isten Jézusban megmutatta a szívét: az ember iránti szerelmes szeretetéből vállalta a halált és engedte lándzsával átdöfni szívét. A Szentháromság élet és lét misztériumában emberszív dobog, Jézusé. Kő vagy szív? Amilyen egyszerű, oly kemény kérdés. Aki a hit ajándékában él, annak megnyugtató. Az istent-kereső ember pedig olyan Istent szeretne, akinek szíve van. Nemes Nagy Ágnes "Ekhnáton jegyzeteiből" című versében istent-akar, istent-teremtő szándékkal érzi és mondja Istennek: " Már nem halaszthatlak tovább." A költő vágya teljesülését oly szépen kéri: " S helyezd el ékszeres szívedben: Hogy igazságra törekedtem." Kő vagy szív? Isten a Szeretet. Ha nem volna szíve, nem lenne Isten. Az ember ember, ha nincs benne szeretet? Nézzünk önmagunkba: szív élteti benső világunkat vagy érzéketlenek vagyunk, mint a kő? - A Zsoltárossal mondom: " Tiszta szívet teremts bennem, Isten", és Uram, ékszeres szívedben helyezzél el engem...
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |