 | | | 2026. május 9. szombat,
Gergely napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...
| | 
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...
| | 15. A félelmetes Oz leleplezése "Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek. ... | | (Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...
| | 
Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. ... | |
1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.
Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is. ... | |
A "Figaro házassága"-t 1786...
| | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | | 
A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről. ... | |
Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...
| | Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze. ... | | 
1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Isten (és) az Igazság, a Jóság, a Szépség |   | Isten igazságával elbűvöl, jóságával melenget, szépségével magához édesget.
Az igazság isteni valóság. Maga Jézus mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.”
A jóság lényege isteni. Jézus tanítja: „Egy valaki jó, az Isten.”
Isteni fénylik a szépségben. Isten szépsége tündökölt át Jézuson a színeváltozás történésekor: „Ragyogott az arca, mint a nap, ruhái pedig fehérek lettek, mint a napsugár.”
Megismert igazságunk részleges, megtett jóságunk töredékes, alkotott szépségünk fogyatékos – mégis, külön-külön és együtt tanúságot tesznek az Abszolút Igazságról, az Abszolút Jóságról, az Abszolút Szépségről, amely/aki maga az Isten.
Törekednénk-e igazság után, vágynánk-e a jóság után, kívánnánk-e a szépséget, ha nem hordoznánk mélyünkben részlegesen ugyan, de mégis a Végtelent... Az ostyában „elfér” az Isten. Minden igaz, minden jó, minden szép a Végtelent rejti.
Az ember személy. Végtelen igényét csak személy elégítheti ki. Tehát a vágyott, sejtjei mélyén érzett, lélekösztönében akart Igazság, Jóság, Szépség csak Valaki lehet. – A vallásbölcselet és hitünk mondja: Isten.
Az igaz ember Végtelen Igazság nélkül nem élhet. A jó ember Végtelen Jóság nélkül meghal. A lényében szép ember a Végtelen Szépséggel kíván egyesülni. – A végtelenre teremtett embernek egyedül csak az Isten elég.
Aki igazságos, Istenhez hasonlít. Aki jóságos, Isten irgalmát éli. Aki szép, az Isten szépségétől sugárzik.
Az igazság szemét be lehet kötni – a jóság kezeit bilincsbe lehet verni – a szépség arcát le lehet takarni – mégis lát az igazság, cselekszik a jóság és fénylik a szépség, mert gyökerük Isten mélységeibe ér, és lombjukat Isten fénye élteti.
Az Istenben keresett szépséget a világban találom meg, a világ szépsége pedig Istenhez vezet.
Az Istenben sejtett jóság emberi tettekben testesül meg, a jó tettek pedig szívéhez emelik szívem.
Az Isten igazsága igazságainkban fel-felszikrázik, és e szikrák nyugtatják nyugtalan szellemünk.
Istent az Igaz ismeri, a Jó öleli, a Szép dicséri.
Igaz – jó – szép. De hol a szent?! Ahol együtt az igazság, a jóság, a szépség, ott a szent!
A szentség, mint a fény... Ha a fény színeire bomlik, a szivárvány hét színében gyönyörködhetünk. A szentség „színei”: a jó, az igaz, a szép.
Egypetéjű hármasiker (a szentség szülöttei!): az igazság, a jóság, a szépség.
Az igaz, a jó, a szép valóban testvérek, hiszen atyjuk maga az Isten.
Aki az igazságot keresi, a Teremtő után nyomoz. Aki a jóságot akarja, a Megváltó után sóvárog. Aki a szépséget kívánja, az a Szentlélek ellenállhatatlan vonzásában él.
Csak az tudná az Istent elkerülni, aki képes közömbös lenni a szépség, a jóság, az igazság hatásával szemben.
Őrült, aki tagadná a levegőt, hiszen pillanatonként szívja magába. – Lám, mégis van, aki tagadja Istent, holott, amikor igazsággal táplálkozik, jósággal ölelkezik, szépségben gyönyörködik – Istent LÉLEKzi be!
„A katolikus hit az egy Istent a Háromságban, a Háromságot az egységben imádja. Amilyen az Atya, olyan a Fiú és olyan a Szentlélek. Teremtetlen az Atya, teremtetlen a Fiú, teremtetlen a Lélek. Mérhetetlen az Atya, mérhetetlen a Fiú, mérhetetlen a Lélek. Örök az Atya, örök a Fiú, örök a Lélek, azonban nem három az örök, hanem egy az örökkévaló. Miként nem három a teremtetlen, a mérhetetlen, hanem egyetlen a nem teremtett és egyetlen a mérhetetlen.” Így tanít a Quicumque hitvallás. Ennek alapján vallhatjuk:
Igaz az Atya, igaz a Fiú, igaz a Szentlélek.
Jó az Atya, jó a Fiú, jó a Szentlélek.
Szép az Atya, szép a Fiú, szép a Szentlélek.
Ám nem három szép létezik, hanem egyetlenegy: a Szépség. Miként nem három jó van, nem három igaz van, hanem egyetlen a teljes Jóság, egyetlen a tökéletes Igazság.
Isten szól hozzám –
minden igazságban üzen.
Látom az Istent –
minden szépségben elém sejlik.
Közel az Isten!
Minden jóságban Ő ölel.
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika