 | | | 2026. július 5. vasárnap, Emese, Sarolta napja. Kalendárium |  
Július (Ősi magyar nevén, Áldás hava) az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. A római naptárban kezdetben ez az ötödik hónap volt. Ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi. ...
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk. 1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik. ... | | Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.
Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). ... | | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését. ...
| | Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani. ... | |
"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta... ...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." ... | | A légszebb felvétele Beethoven hegedűversenyének. Karajan felfedezettje a volt a hetvenes évek közepén a kiskamasz Mutter, kinek koraérettsége és művészi érzékenysége megragadta az idős Mester figyelmét. Mindenben támogatta a fiatal lány művészi fejlődését, s Karajan jól számított, hiszen Gedda, Janowitz vagy Freni esetében is jól tévedhetetlennek bizonyult. Ma Mutter a legnagyobb hegedűjátékos ebben a nem könnyű mezőnyben. ... | | "Mit tehet az ember, ha első látásra beleszeret egy nála több mint húsz évvel fiatalabb, viruló szépségű lányba, aki ráadásul másik férfiba szerelmes? A legtöbben lemondanának a reménytelen ügyről, Vaszary Gábor hősét, a jóképű, tapasztalt építészt azonban nem ilyen fából faragták. Az oltárig vezető út autós üldözéssel, magándetektívvel, halott papagájjal, akadékoskodó nagynénivel és egyéb problémákkal van kikövezve, ám az igazi nehézségek még csak ezután következnek. ...
| | 
A Képzet Merő szemmel, mint egy halott, két kart fűzve egymásba sejtek ollykor egy hajnallott fényt az elkábulásba. Ugyan mi az? El-elfoszlik előlle a semmi ó leple; s ha nézem, széjtoszlik ...
| | Szerb Antal testamentuma is lehetne ez a válogatás, melyben a világirodalom nagy alkotásainak eredetijét és kitűnő magyar fordításait olvashatjuk. Szerb Antal mindannak ellenére, hogy piarista neveltetésben részesült, hogy keresztapja Prohászka Ottokár püspök volt és mélyen katolikus hitű, fenyegetve érezte magát, s rendszeresen munkaszolgálaton kellett megjelennie. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Isten (és) az Igazság, a Jóság, a Szépség | | Isten igazságával elbűvöl, jóságával melenget, szépségével magához édesget. Az igazság isteni valóság. Maga Jézus mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet.” A jóság lényege isteni. Jézus tanítja: „Egy valaki jó, az Isten.” Isteni fénylik a szépségben. Isten szépsége tündökölt át Jézuson a színeváltozás történésekor: „Ragyogott az arca, mint a nap, ruhái pedig fehérek lettek, mint a napsugár.” Megismert igazságunk részleges, megtett jóságunk töredékes, alkotott szépségünk fogyatékos – mégis, külön-külön és együtt tanúságot tesznek az Abszolút Igazságról, az Abszolút Jóságról, az Abszolút Szépségről, amely/aki maga az Isten. Törekednénk-e igazság után, vágynánk-e a jóság után, kívánnánk-e a szépséget, ha nem hordoznánk mélyünkben részlegesen ugyan, de mégis a Végtelent... Az ostyában „elfér” az Isten. Minden igaz, minden jó, minden szép a Végtelent rejti. Az ember személy. Végtelen igényét csak személy elégítheti ki. Tehát a vágyott, sejtjei mélyén érzett, lélekösztönében akart Igazság, Jóság, Szépség csak Valaki lehet. – A vallásbölcselet és hitünk mondja: Isten. Az igaz ember Végtelen Igazság nélkül nem élhet. A jó ember Végtelen Jóság nélkül meghal. A lényében szép ember a Végtelen Szépséggel kíván egyesülni. – A végtelenre teremtett embernek egyedül csak az Isten elég. Aki igazságos, Istenhez hasonlít. Aki jóságos, Isten irgalmát éli. Aki szép, az Isten szépségétől sugárzik. Az igazság szemét be lehet kötni – a jóság kezeit bilincsbe lehet verni – a szépség arcát le lehet takarni – mégis lát az igazság, cselekszik a jóság és fénylik a szépség, mert gyökerük Isten mélységeibe ér, és lombjukat Isten fénye élteti. Az Istenben keresett szépséget a világban találom meg, a világ szépsége pedig Istenhez vezet. Az Istenben sejtett jóság emberi tettekben testesül meg, a jó tettek pedig szívéhez emelik szívem. Az Isten igazsága igazságainkban fel-felszikrázik, és e szikrák nyugtatják nyugtalan szellemünk. Istent az Igaz ismeri, a Jó öleli, a Szép dicséri. Igaz – jó – szép. De hol a szent?! Ahol együtt az igazság, a jóság, a szépség, ott a szent! A szentség, mint a fény... Ha a fény színeire bomlik, a szivárvány hét színében gyönyörködhetünk. A szentség „színei”: a jó, az igaz, a szép. Egypetéjű hármasiker (a szentség szülöttei!): az igazság, a jóság, a szépség. Az igaz, a jó, a szép valóban testvérek, hiszen atyjuk maga az Isten. Aki az igazságot keresi, a Teremtő után nyomoz. Aki a jóságot akarja, a Megváltó után sóvárog. Aki a szépséget kívánja, az a Szentlélek ellenállhatatlan vonzásában él. Csak az tudná az Istent elkerülni, aki képes közömbös lenni a szépség, a jóság, az igazság hatásával szemben. Őrült, aki tagadná a levegőt, hiszen pillanatonként szívja magába. – Lám, mégis van, aki tagadja Istent, holott, amikor igazsággal táplálkozik, jósággal ölelkezik, szépségben gyönyörködik – Istent LÉLEKzi be! „A katolikus hit az egy Istent a Háromságban, a Háromságot az egységben imádja. Amilyen az Atya, olyan a Fiú és olyan a Szentlélek. Teremtetlen az Atya, teremtetlen a Fiú, teremtetlen a Lélek. Mérhetetlen az Atya, mérhetetlen a Fiú, mérhetetlen a Lélek. Örök az Atya, örök a Fiú, örök a Lélek, azonban nem három az örök, hanem egy az örökkévaló. Miként nem három a teremtetlen, a mérhetetlen, hanem egyetlen a nem teremtett és egyetlen a mérhetetlen.” Így tanít a Quicumque hitvallás. Ennek alapján vallhatjuk:
Igaz az Atya, igaz a Fiú, igaz a Szentlélek. Jó az Atya, jó a Fiú, jó a Szentlélek. Szép az Atya, szép a Fiú, szép a Szentlélek. Ám nem három szép létezik, hanem egyetlenegy: a Szépség. Miként nem három jó van, nem három igaz van, hanem egyetlen a teljes Jóság, egyetlen a tökéletes Igazság. Isten szól hozzám – minden igazságban üzen. Látom az Istent – minden szépségben elém sejlik. Közel az Isten! Minden jóságban Ő ölel.
|
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |