 | | | 2025. november 13. csütörtök, Szilvia napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. ... | | 
1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. ... | | 
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. ... | | 
Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | 
Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.
1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. ...
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Hazaszeretet | |
Eger. 1956. Harcok. Sortűz az emberekre. Sebesültek. Kórházba hívják a papot, aki már hívás nélkül elindult. Kórteremről kórteremre jár. Ágyanként megáll, beszélget, teszi, amit tennie kell. Istenről faggatják, imaszónál több a szájukban a jaj. A pap hosszabban időz egy 15 éves szép arcú lány mellett.
- Oly fiatal vagy. Sérülésed súlyos. Sajnállak. - Ne tessék vigasztalni. Érzékeny virág a szabadság. Vérünkkel kell öntözni, hogy éljen. Fáj a sebem, nagyon fáj. (Könny gördül le arcán.) Ám arra gondolok, hogy véremmel öntözhettem a szabadságot és szeretem a hazámat. Megilletődötten hallgatta a pap. Búcsúzásnál megsimogatta a kezét. Kérdések merültek fel benne: honnan tanulta ezt a gyermeknyi lány? Ki ültette szívébe ezt a sajátos szeretetérzést? Vagy önmagától virágzott ki egészséges lelkéből a hazaszeretet? ….. Az ember tisztelettel van szülei iránt, sőt a tanítók, tanárok, barátok felé is hálás, hiszen ők formálták azzá, ami, aki. Ám mindent nem okol meg a jelen. A múlt! A “föld”, melybe visszanyúlnak láthatatlan gyökerek, annak a nagy közösségnek történelmébe, évszázadok kialakított kultúrájába, szellemi és érzelmi örökségébe, ahol született. Ahol nevelkedik. A haza! Ezeréves hazánk viharos történelmébe készítette elő a jelent, mely készen ad át technikát, kultúrát. Hírnevet szerzett a magyar munkás. Tudósokat adott a tudomány világának. ” A magyar ” Európa huzatos közepén elolthatatlan lánggal égett és ég. Hazaszeretet. Pilinszky János írja: “A hazát egyedül részvéttel szabad szeretnünk. E részvét nélkül nincs emberi igazság, szeretet, szerelem, de még valódi kultúra sincs. ” Mit jelent a “részvét”? Tegyük kötelességünket. Ezáltal részt veszünk hazánk életében. “Jót és jól!” Téglából épül a ház. Munkánk, napi tetteink tartják fenn hazánkat. A hazaszerető ember – bármilyen jelentéktelennek látszó munkát végez- történelmet építő ember. A hétköznapok tettei történelmünk építő elemei! Soha nem feledheted: szíved talpalatnyi “földje” a hazának! Amikor önmagunk szívét erényekkel gazdagítjuk, általa értékesebbé lesz a haza. A hitványság, bűn zülleszti hazánk életét is. - A szellemi kincsekkel, erkölcsi értékekkel a haza emberségét növeljük. Sőt a haza által az emberiség életébe kapcsolódunk. A haza nemcsak a múltat hozza, adja, kínálja, de életünk jelen történelme beköt az emberiség jövőjébe is. Hazaszeretet. Érzed ízét a szónak? Hallod dallamát? Érinti szíved? Tettre emeli a kezed? Itt és most, mert: “ÁLDJON VAGY VERJEN SORS KEZE: ITT ÉLNED, HALNOD KELL!” … 1956 szabadságharcában lőtt sebtől vérző lány oly szépen vallotta: “Szeretem a hazámat.” Napjainkban ezernyi gondtól “vérzünk”, de tudjuk vallani: szeretem a hazámat és mindennapi munkám mellett fel-felénekel a lelkem: “Isten, áldd meg a magyart / Jókedvvel, bőséggel…”

|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |