2025. december 11. csütörtök,
Árpád napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése

Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el.
...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Hazaszeretet
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Eger. 1956. Harcok. Sortűz az emberekre. Sebesültek. Kórházba hívják a papot, aki már hívás nélkül elindult. Kórteremről kórteremre jár. Ágyanként megáll, beszélget, teszi, amit tennie kell. Istenről faggatják, imaszónál több a szájukban a jaj. A pap hosszabban időz egy 15 éves szép arcú lány mellett.

- Oly fiatal vagy. Sérülésed súlyos. Sajnállak.

- Ne tessék vigasztalni. Érzékeny virág a szabadság. Vérünkkel kell öntözni, hogy éljen. Fáj a sebem, nagyon fáj. (Könny gördül le arcán.) Ám arra gondolok, hogy véremmel öntözhettem a szabadságot és szeretem a hazámat.

Megilletődötten hallgatta a pap. Búcsúzásnál megsimogatta a kezét. Kérdések merültek fel benne: honnan tanulta ezt a gyermeknyi lány? Ki ültette szívébe ezt a sajátos szeretetérzést? Vagy önmagától virágzott ki egészséges lelkéből a hazaszeretet?

…..

Az ember tisztelettel van szülei iránt, sőt a tanítók, tanárok, barátok felé is hálás, hiszen ők formálták azzá, ami, aki. Ám mindent nem okol meg a jelen. A múlt! A “föld”, melybe visszanyúlnak láthatatlan gyökerek, annak a nagy közösségnek történelmébe, évszázadok kialakított kultúrájába, szellemi és érzelmi örökségébe, ahol született. Ahol nevelkedik. A haza!

Ezeréves hazánk viharos történelmébe készítette elő a jelent, mely készen ad át technikát, kultúrát. Hírnevet szerzett a magyar munkás. Tudósokat adott a tudomány világának. ” A magyar ” Európa huzatos közepén elolthatatlan lánggal égett és ég.

Hazaszeretet. Pilinszky János írja: “A hazát egyedül részvéttel szabad szeretnünk. E részvét nélkül nincs emberi igazság, szeretet, szerelem, de még valódi kultúra sincs. ” Mit jelent a “részvét”? Tegyük kötelességünket. Ezáltal részt veszünk hazánk életében. “Jót és jól!” Téglából épül a ház. Munkánk, napi tetteink tartják fenn hazánkat. A hazaszerető ember – bármilyen jelentéktelennek látszó munkát végez- történelmet építő ember. A hétköznapok tettei történelmünk építő elemei! Soha nem feledheted: szíved talpalatnyi “földje” a hazának!

Amikor önmagunk szívét erényekkel gazdagítjuk, általa értékesebbé lesz a haza. A hitványság, bűn zülleszti hazánk életét is. - A szellemi kincsekkel, erkölcsi értékekkel a haza emberségét növeljük. Sőt a haza által az emberiség életébe kapcsolódunk. A haza nemcsak a múltat hozza, adja, kínálja, de életünk jelen történelme beköt az emberiség jövőjébe is.

Hazaszeretet. Érzed ízét a szónak? Hallod dallamát? Érinti szíved? Tettre emeli a kezed? Itt és most, mert:

“ÁLDJON VAGY VERJEN SORS KEZE:
ITT ÉLNED, HALNOD KELL!”



1956 szabadságharcában lőtt sebtől vérző lány oly szépen vallotta: “Szeretem a hazámat.” Napjainkban ezernyi gondtól “vérzünk”, de tudjuk vallani: szeretem a hazámat és mindennapi munkám mellett fel-felénekel a lelkem: “Isten, áldd meg a magyart / Jókedvvel, bőséggel…”


Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007