 | | | 2026. szeptember 3. csütörtök, Hilda napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | Miért adtad mély tekintetünket, hogy jövőnket sejtse szüntelen, s ne ringasson üdvösségbe minket földi boldogság, se szerelem? Miért adtad, végzet, azt az érzést, mely a furcsa forgatagon át kémlelőn egymás szemébe néz és ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Hazaszeretet | |
Eger. 1956. Harcok. Sortűz az emberekre. Sebesültek. Kórházba hívják a papot, aki már hívás nélkül elindult. Kórteremről kórteremre jár. Ágyanként megáll, beszélget, teszi, amit tennie kell. Istenről faggatják, imaszónál több a szájukban a jaj. A pap hosszabban időz egy 15 éves szép arcú lány mellett.
- Oly fiatal vagy. Sérülésed súlyos. Sajnállak. - Ne tessék vigasztalni. Érzékeny virág a szabadság. Vérünkkel kell öntözni, hogy éljen. Fáj a sebem, nagyon fáj. (Könny gördül le arcán.) Ám arra gondolok, hogy véremmel öntözhettem a szabadságot és szeretem a hazámat. Megilletődötten hallgatta a pap. Búcsúzásnál megsimogatta a kezét. Kérdések merültek fel benne: honnan tanulta ezt a gyermeknyi lány? Ki ültette szívébe ezt a sajátos szeretetérzést? Vagy önmagától virágzott ki egészséges lelkéből a hazaszeretet? ….. Az ember tisztelettel van szülei iránt, sőt a tanítók, tanárok, barátok felé is hálás, hiszen ők formálták azzá, ami, aki. Ám mindent nem okol meg a jelen. A múlt! A “föld”, melybe visszanyúlnak láthatatlan gyökerek, annak a nagy közösségnek történelmébe, évszázadok kialakított kultúrájába, szellemi és érzelmi örökségébe, ahol született. Ahol nevelkedik. A haza! Ezeréves hazánk viharos történelmébe készítette elő a jelent, mely készen ad át technikát, kultúrát. Hírnevet szerzett a magyar munkás. Tudósokat adott a tudomány világának. ” A magyar ” Európa huzatos közepén elolthatatlan lánggal égett és ég. Hazaszeretet. Pilinszky János írja: “A hazát egyedül részvéttel szabad szeretnünk. E részvét nélkül nincs emberi igazság, szeretet, szerelem, de még valódi kultúra sincs. ” Mit jelent a “részvét”? Tegyük kötelességünket. Ezáltal részt veszünk hazánk életében. “Jót és jól!” Téglából épül a ház. Munkánk, napi tetteink tartják fenn hazánkat. A hazaszerető ember – bármilyen jelentéktelennek látszó munkát végez- történelmet építő ember. A hétköznapok tettei történelmünk építő elemei! Soha nem feledheted: szíved talpalatnyi “földje” a hazának! Amikor önmagunk szívét erényekkel gazdagítjuk, általa értékesebbé lesz a haza. A hitványság, bűn zülleszti hazánk életét is. - A szellemi kincsekkel, erkölcsi értékekkel a haza emberségét növeljük. Sőt a haza által az emberiség életébe kapcsolódunk. A haza nemcsak a múltat hozza, adja, kínálja, de életünk jelen történelme beköt az emberiség jövőjébe is. Hazaszeretet. Érzed ízét a szónak? Hallod dallamát? Érinti szíved? Tettre emeli a kezed? Itt és most, mert: “ÁLDJON VAGY VERJEN SORS KEZE: ITT ÉLNED, HALNOD KELL!” … 1956 szabadságharcában lőtt sebtől vérző lány oly szépen vallotta: “Szeretem a hazámat.” Napjainkban ezernyi gondtól “vérzünk”, de tudjuk vallani: szeretem a hazámat és mindennapi munkám mellett fel-felénekel a lelkem: “Isten, áldd meg a magyart / Jókedvvel, bőséggel…”

|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |