| | | 2024. december 1. vasárnap, Elza napja. Kalendárium | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
|
Nagyböjt 1. vasárnapja előtt | | JÉZUS ÉS PILÁTUS (Mrk.l5,1-5)
Az evangélium reflektor fényében látjuk a jelenetet. Tárgyalás.
Vádlók, a Vádlott és a Bíró. A főpapok, Jézus Krisztus és
Pilátus. - Megkezdődött a tárgyalás. A vádlók
hamis vádakat kiáltoznak. A Vádlott nem válaszol. Hallgat. A Bíró
kérdez: semmit nem válaszolsz? Tovább kiáltoznak a vádlók. A
Vádlott hallgat. A Bíró ítél. Halált. S Krisztus hallgat... A megkezdett
tárgyalás azóta sem ért véget. Csak a környezet más, a vádlók és a
bíró cserélgeti egymást, ám a Vádlott ugyanaz ma és
mindörökké. És mindig hallgat. Vagy válaszol? Azzal, hogy "nem
válaszol semmit". A tárgyalás folyik századok óta, ma is tart.
Majd a történelem vége fejezi be. Kik tolongtak már
Krisztus körül? Kik mertek beülni Pilátus székébe? Néró császár, aki
fáklyaként égettette meg a Krisztus követőket. A hitehagyó császár,
Julianus, aki elsőként akarta megszüntetni az evangélium szellemét.
Voltai, aki prófétaként harcolt az egyház ellen és vakmerőn mondta:
megöltem az Istent. Napóleon gúzsba akarta kötni az Isten népét,
arcul ütötte a pápát. Hitler gyalázatos perek szennyét fröcskölte
Jézus szolgáira és haláltáborokba küldte a hitvallókat. Sztálin
leromboltatta a templomokat és gulágokban ölette meg a hitükben
hűségeseket. Íme ők a legnevezetesebbek,
akik Pilátus székébe mertek ülni. Rágalmazó vádlók mindig
akadtak, akik "feszítsd meg" kiáltozták. Ordítva hallik a
félrevezetett, pénzért megvett tömeg ítélete: halálra vele! És Jézus? Minden perben hallgatott.
A Pilátusok türelmetlenül kérdezik: hát semmit nem válaszolsz? De,
igen! Hallgat. Döbbenetes válasz. Hallgatásában iszonyatos erők
feszülnek. Hallgatása vád. Hallgatása fenyegetés. Hallgatása erő,
nyugalom, győzelem. Győzelem. Vagy tévedek? A vádlókat elsöpri mindig az
igazságot tevő idő viharja, vagy összemorzsolja őket az Isten
lassan, de biztosan őrlő malma. És a bírók? Pilátus megőrül. Néró
rabszolgáját kéri, hogy kést döfjön a nyakába. Julianus aposztata
elveszti csatáit és haldoklásában vérét szórja az ég felé és
ordítja: győztél Galileai! Napóleon száműzetésben él, és naplójába
beírja: egy nagy van igazán, Jézus. Hitler benzinnel égetteti el
magát. Sztálint sírjából forgatják ki utódai. Jézus hallgat. Ki mer beleülni Pilátus székébe? Ó
mekkora vakmerőség, oktalanság vádat emelni és elítélni Jézust, aki
nyíltan kérdezte: ki vádolhat közületek bűnről engem? Szörnyű
süketség nem meghallani az Ő hallgatását. Mi halljuk. Halljuk hallgatásodat
Jézus. Melléd állunk. Remélünk benned és ha kell sorsod vállaljuk e
szüntelen perben. És tudjuk, ha csak hallgatunk veled, nyertesei
leszünk e nagy pernek.
JÉZUS ÉS HERÓDES
(Lk 23,8-12)
Szemben áll egymással Jézus és Heródes. A parázna Heródes, a
prófétagyilkos Heródes, a kíváncsi Heródes. Kutatva nézi Jézust.
Jézust, aki ártatlan, aki szentségesen szent, akinek fenséges arcán
mély szomorúság fátyla. - Nézik egymást. Heródes csodát vár. Vagy
legalább egy ékesen szóló beszédet, hiszen hallotta róla, mily
hatalommal szól a néphez. Faggatja. Kérdezi. A jelenlévő főpapok és
írástudó vének közbe-közbe kiáltanak. Vádolnak. Heródes mellett ott
áll Heródiás és a szemérmetlen Szalome.. Ó, Jézus,
hová kerültél? Micsoda társaságba? Részvéttel vagyok irántad.
Figyelem, mit teszel Heródes előtt.
Hallgatsz. Feleletre sem méltatod. Egyetlen szavad sincs hozzá.
Érdemtelen rá. Fönséged nem hajlik az aljasok közé. Hallgatásod
büntetés. Fölény. Emelkedettség. Hallgatásod hegyként választ el a
bűntől. Ez a
találkozás érteti meg velünk, hogy vannak lelkek, akik elvesztették
annak kegyelmét, hogy szóljál hozzájuk Szótlanságod büntet.
Szavaid ezrek és ezrek, majd milliók és milliók előtt nyitott
ablak, amelyen belátnak szívedbe. A Heródesek nem hallanak, nem
látnak és nem értik a hívők hitét, követésed értelmét. ( Kérem
Uram, hozzám legyen szavad!) Heródest
feszélyezi a hallgatás. Megpróbál mindent, de Jézus nem méltatja
feleletre. Ekkor türelmét veszti. Bosszúra ragadtatja magát. Gúnyt
űz belőle. Levéteti Krisztus ruháját, olyan ruhát adat rá,
amilyenbe a bolondokat öltöztették akkoriban. Ha már nem bír
felemelkedni, csúfolódással próbálja megalázni... Jézus erős. Megveti a
megvettetést. "Királyi lelkét a szolgakörnyezet nem hajlítja
meg." Nem teszi kisebbé őt a csúfolódás, a gúny mit sem vehet
el tőle. A bolondok gúny-ruhájában is Isten Fia ő, akinek
hallgatása kivédhetetlen vádbeszéd az ösztönösen megérzett
aggodalmaikat kacagással eltakaró káromkodók ellen. Minden idők Heródesei
hasonlóan tesznek. Ha nem képesek felemelkedni Istenhez, a
megvetés, a gúny szennyét szórják rá, népére, papjaira, mindenre,
ami szent. Bolondságnak tüntetik föl a jézusi evangéliumot.
Jelszavakat kiáltoznak: művelt ember nem vallásos, a vallás butít,
ámítók a lelkészek, a vallások ostoba mítoszok keveréke. - És mi
történik? A ma Heródeseit sem méltatja válaszra Jézus. Hallgatása
isteni végtelenségébe emeli őt. Uram, megcsúfolt Jézusom,
melléd állok. Melletted inkább leszek kicsúfolt bölcs, mint
megtapsolt ostoba. Inkább leszek bolond szent, mint megtapsolt,
híres gonosz. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| | |
Könyvajánló | | | | |