JÉZUS ÉS HERÓDES
(Lk 23,8-12)

Szemben áll egymással Jézus és Heródes. A parázna Heródes, a prófétagyilkos Heródes, a kíváncsi Heródes. Kutatva nézi Jézust. Jézust, aki ártatlan, aki szentségesen szent, akinek fenséges arcán mély szomorúság fátyla. - Nézik egymást. Heródes csodát vár. Vagy legalább egy ékesen szóló beszédet, hiszen hallotta róla, mily hatalommal szól a néphez. Faggatja. Kérdezi. A jelenlévő főpapok és írástudó vének közbe-közbe kiáltanak. Vádolnak. Heródes mellett ott áll Heródiás és a szemérmetlen Szalome..
Ó, Jézus, hová kerültél? Micsoda társaságba? Részvéttel vagyok irántad. Figyelem, mit teszel Heródes előtt.
Hallgatsz. Feleletre sem méltatod. Egyetlen szavad sincs hozzá. Érdemtelen rá. Fönséged nem hajlik az aljasok közé. Hallgatásod büntetés. Fölény. Emelkedettség. Hallgatásod hegyként választ el a bűntől.
Ez a találkozás érteti meg velünk, hogy vannak lelkek, akik elvesztették annak kegyelmét, hogy szóljál hozzájuk Szótlanságod büntet. Szavaid ezrek és ezrek, majd milliók és milliók előtt nyitott ablak, amelyen belátnak szívedbe. A Heródesek nem hallanak, nem látnak és nem értik a hívők hitét, követésed értelmét. ( Kérem Uram, hozzám legyen szavad!)
Heródest feszélyezi a hallgatás. Megpróbál mindent, de Jézus nem méltatja feleletre. Ekkor türelmét veszti. Bosszúra ragadtatja magát. Gúnyt űz belőle. Levéteti Krisztus ruháját, olyan ruhát adat rá, amilyenbe a bolondokat öltöztették akkoriban. Ha már nem bír felemelkedni, csúfolódással próbálja megalázni...
Jézus erős. Megveti a megvettetést. "Királyi lelkét a szolgakörnyezet nem hajlítja meg." Nem teszi kisebbé őt a csúfolódás, a gúny mit sem vehet el tőle. A bolondok gúny-ruhájában is Isten Fia ő, akinek hallgatása kivédhetetlen vádbeszéd az ösztönösen megérzett aggodalmaikat kacagással eltakaró káromkodók ellen.
Minden idők Heródesei hasonlóan tesznek. Ha nem képesek felemelkedni Istenhez, a megvetés, a gúny szennyét szórják rá, népére, papjaira, mindenre, ami szent. Bolondságnak tüntetik föl a jézusi evangéliumot. Jelszavakat kiáltoznak: művelt ember nem vallásos, a vallás butít, ámítók a lelkészek, a vallások ostoba mítoszok keveréke. - És mi történik? A ma Heródeseit sem méltatja válaszra Jézus. Hallgatása isteni végtelenségébe emeli őt.
Uram, megcsúfolt Jézusom, melléd állok. Melletted inkább leszek kicsúfolt bölcs, mint megtapsolt ostoba. Inkább leszek bolond szent, mint megtapsolt, híres gonosz.