 | | | 2025. október 30. csütörtök, Alfonz napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.

David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során.
De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...
| | 
Október hónap – Őszhó – Magvető hava
Október a Gergely naptár előtt az év nyolcadik hónapja volt, melyre neve is utal. A latin octo szóból származik, melynek jelentése : nyolc....
| |
1849. október 6.: a magyar történelem egyik leggyászosabb napja. A tizenhármakat, az 1848-49-es szabadságharcban hősiesen küzdő magas rangú katonai vezetőit végezték ki Aradon a császár pribékjei. Rájuk emlékezünk a mai napon. ...
| | 
Minden korszak türelmetlenül várja költőzsenijét függetlenül attól, hogy maga a kor irodalmi szempontból mennyire termékeny. És a zseni, mint valamiféle természeti tünemény - megérkezik. Hol a felelőtlen ünneplések fortissimójával, hol az elvakult felháborodás lármájával. Más korokban csendesen és kényszeredetten jő el, hogy majd az örök elkésők emeljenek neki glóriát....
| | 
1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a cseh terroregységek, 1919 június 6-án a magyar hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette a Magyarországot uraló bolsevik hazaárulók bűnbandája. 1920. június 4-én trianoni békediktátummal hivatalosan is Csehszlovákiához került. A tót államhatalom fasisztoid politikájának következtében a magyarság aránya 5%-ra csökkent, míg a város a szocreál torzók telepítésével eltótosodott. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át....
| | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Folytassuk...?! | |
Mármint folytassuk cikksorozatunkat, amelyekben legutóbb az ember halálával és halhatatlanságával foglalkoztunk az emberiség ős kutatásai, a vallástörténelem, a bölcselet, a tapasztalat alapján. Folytassuk? Vajon, aki ma a holnapra gondol és tervez, az nem okos ember? Vajon nem a megálmodott, a tervekkel felépített eljövendőre lehet építeni jelenünket? A tudósok keresik a világegyetem kezdetét, milyenségét. Az anyag mibenlétének meghatározásával még adósak vagyunk, de keressük.Talán egy lépéssel előbbre leszünk, hiszen megtalálni vélik a "'Higgs-bozon, isteni részecskét" a fizikusok. A tudományt az is izgatja, meddig létezik Földünk, maga a világegyetem jövője az önmagába hullás, a megsemmisülés vagy megmarad? E kérdések mellett természetesnek veszem, hogy az emberi értelem szemébe néz az elkerülhetetlen halállal és bízva-kételkedve önmaga halhatatlanságával foglalkozik. Magasan művelt és mélyen gondolkodó Barátommal a laskafesztiválon együtt ittunk hűs szódát és habos sört. Kérdezte: " Mondd, miért csak az öreg emberek foglalkoznak a halállal, esetleg egy azt követő élettel?" Válaszom: "Az idős ember már megette kenyere javát, kezdi mérlegre tenni életét. Érdemes volt? Miért? És utána? Vajon nem a bibliai bölcsnek van igaza, aki tanítja: "minden hiábavaló!" Hová tegyük az élet értelmét? a megélt 70-80 évbe? Az értékekbe, amelyeket létrehoztunk? A világmindenség legbecsapottabb és szerencsétlen élőlényei vagyunk, ha a halállal vége mindennek. Mit ér szembe nézni a halállal -elkerülhetetlen- ha mögötte a semmi vár? Ős, természetünkben kitéphetetlen ösztönnel érezzük, változatlan énünk a halálban nem szűnik meg, csupán átváltozik. (Hernyóból lepke válik, makkból hatalmas tölgy növekszik.) Az embrió kiszakadva tehetetlenül az anyaméhből, óh milyen csodálatos mindenség vár rá és 3, 10,70 év alatt mekkorát változik változhatatlan éntudata mellett?! A halhatatlanság nem a halállal kezdődik, fogantatásunk pillanatától életünk megkezdett örök élet..A halál és halhatatlanság nem az öreg emberek kérdése, hanem az Emberé! Ha természetes és ésszerű kutatni a tapasztalható anyagvilágot, a láthatót, miért ne lenne értelmes emberi tett kutatni a láthatatlan részét a mindenségnek. És ha őszinték vagyunk, mindkét oldalon az ember tapogat, keres, sejt. Ám soha nincs magára maradva... Jelentős tudósai az emberiségnek vagy hisznek Istenbe, vagy istenséget sejtenek a megismert világban. Nem érdekes, hogy az évtizedeken át keresett, megoldásokat ígérő "részecskéjét" az anyagnak évtizedekkel már előbb isteninek nevezték.... Valaki azt mondta: "Tudod, amikor új városba érkezem, a hasznos és szép épületek fölé mindenütt torony emelkedik. Láthatatlanra jelez. Magazinunkban a filozófiát, teológiát érintő cikkek a Láthatatlanra hívják fel figyelmünk." - Másvalaki arról beszélt, hogy halálon túli élettel alig foglalkoznak. Pedig nem mindegy, mit gondolunk sorsunkról, hiszen, ha valóban halhatatlanok vagyunk, akkor az odatúli világra készülni kell, hiszen elvárásai lehetnek. - Volt aki azért "dicsért", mert nem akarom másokra erőltetni gondolataimat, hitemet. Látni késztetem csupán olvasóimat egy magamfajta szempontból. A hűs szóda és habos sör mellett Barátom búcsúkézfogás közben mosolyogva mondta: " Tudod, hogy mi más világnézeten vagyunk?" "Tudom, de engem ez nem zavar. Világnézetem keresztény hit hatja át, a Te világnézeted tudományos hipotézisekre épül. Ám vajon lényegében az is nem hit?" - Jókedvűen ültünk kocsijába és a rekkenő hőségben hazahozott. Még egyszer megkérdezem: folytassuk? - A Magyar Távirati Iroda 20l2. júniusi hírei közül több hírügynökség kiemelten közölte a következő tényt: Az Oregon Egyetem (U.S.A) kutatást végzett 69 ország 26 évnyi bűnőzési és vallási adatait elemezve. Megállapították, hogy azokban az országokban, ahol a vallás a bűn büntetését hangsúlyozta és "pokollal" fenyegetett, ritkább a bűnözés, mint azokban, ahol a vallás a jó jutalmazására, az öröklét boldogságának lehetőségére fektetett hangsúlyt. - Részemre meglepőbb hír, hogy a Harward Egyetem 2003-s felmérése azt mutatta ki, hogy a pokolba erősebben hívő országokban magasabb a hazai össztermék. Úgy vélem, ha a két neves egyetem érdemesnek látta foglalkozni a halálon túli élet hatását napjainkra, akkor dicséret illeti e magazint, amely ilyen mélyen emberi, ezért mindig aktuális témának ad teret. És ha folytatjuk, elsősorban annak tanítása alapján végezzük "kutató" munkánkat, aki ezt mondotta: "Aki bennem hisz, ha meghalt is, élni fog." És ha Jézus tanítását el tudjuk fogadni, akkor a félelem és szorongás nyugalomba oldódik és a Zsoltárossal mondhatjuk: " Járjak bár a halál árnyékában, / nem félek semmi bajtól, / mert te velem vagy. / Vessződ és pásztorbotod / megvigasztalnak engem." |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |