2026. május 6. szerda,
Ivett, Frida napja.
Kalendárium

Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...

 

 

1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.

 

A MAGYAROKHOZ

Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...

15. A félelmetes Oz leleplezése

"Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek.

...

 

(Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. 

Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...

 

 Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől.

...

1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.

 Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is.

...

 A "Figaro házassága"-t 1786...

VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.–  Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.

Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba.

...

A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről.

...

Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...

Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. 

Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze.

...

1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Megtalált levelek
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

4.

( l969.09.03)

Kicsi Lányom,

 

most legszívesebben verset olvasnék fel neked. " A királyfi három bánata ". Arról panaszkodik benne a költő, hogy miért is nem látja az egyik ember a másikat olyannak, amint anyja látja gyermekét. Királyfinak, nagynak, szépnek, erősnek. Akiben bízni lehet, akiért élni érdemes. Kicsi Lányom, ahogy most nézlek törékeny testedben, - csak a virágok szirma törékenyebb a kertekben! - ahogy nézlek, arra gondolok, miért is nem tudjuk egymást mi emberek úgy látni, mint ahogy most látlak, parányi gyermeket?

Megcsodáljuk a kisbabákat, hiszen a kezdet minden frissesége bennetek. Alig vagytok 3-4 hónaposak. Mi ez az emberélethez viszonyítva, mely 70-80 év? De vajon nem így kellene nézni a meglett korú embert? 70-80 évét viszonyítva a Mindenség becsült életkorához. 15-20 milliárd év... Csodálkozni a mindenségben tipegő emberen, aki bármennyire is megöregedett, mégiscsak most kezdett élni... És egész élete nem csupán leheletnyi? Sóhajtja is: csak most kezdtem élni, elfutottak az évek, mintha tegnap lettem volna gyermek!

Kicsim, vigyázunk rád, a törékeny kisbabákra mindenki vigyáz, óvja, félti, hiszen oly gyöngék. Majd meglátod, a felnőtt ember is gyönge, esékeny. Ha királyfinak nem is látjuk, de gyöngeségét takarni nem tudja, segítségre szorul. Segítségemre, amint én az övére.

Lessük mosolyodat. Kit ajándékozol meg vele? Rád mosolygunk, hogy visszamosolyogjál. Vajon nem mosollyal kellene másokra néznünk, s az visszamosolyogna. Derűsebb lenne az utca, kedvesség olajozná kapcsolatainkat. (( És felvillan bennem, amit egyszer mondott Jézus, de örökké igaz: "ha nem lesztek olyanok, mint a gyermek".))

Csodálattal nézünk benneteket. Várakozással, mi lesz belőletek, belőled. Várakozásunk szellemi erőterében növekszetek, alakultok. Az anyai, az apai szív várakozása, reménye csalja elő belőletek, akik lesztek, lehettek. A Nap ízzása vonzza a fű növését, a fák magasra törését, a növényvilág versenyét: fölfelé, egyre magasabbra! Jó lenne, ha a bizalom várakozásával néznénk egymásra mi, már "felnőttek", akik tulajdonképpen mégiscsak szükséget szenvedők, mert belénk vetett bizalom nélkül megrekedünk munkában, jellemben, szeretetben.

Kopog a gép, hallod, nézdegélsz, de ha egyszer olvasod a neked írt sorokat, megérted-e az én "bánatomat", amelynél csak egy dolog nagyobb most is bennem, a szeretet kis Királynőm...

Apa

 

 

V.

( l969.10.06.)

 

Csöpp Gyermekem!

 

Figyeljük egymást. Melykönkben nagyobb a figyelem? Benned vagy bennem? Minden érdekel, ami szemed elé kerül: arcok, falevél, fésű, csörgő, maci. A felfedezés izgalmával figyelsz mindent. Kétségtelen, jó anyád és az én arcom megkülönböztetett figyelmet kap már részedről. Kicsi szívedből szeretetünk hatalma a puszta megismerés vágya mellé a viszont szeretet vágyát gyújtja ki. Szóval figyelsz és figyellek.

Ahogy figyellek, rajta kapom magam, hogy azt teszem, mint minden apa és anya. Rajongó szeretettel dédelgetjük parány testecskédet. Apró kezeidet, formás lábacskáidat. Elnézegetjük formásodó fejedet, mennyi nőtt a hajad. Lessük szemed színét, hangod zene akár gőgicsélsz, akár kiáltasz vagy éppen sírdogálsz. Mérjük, hány kiló is vagy? Szeretjük kicsiny testedet.

Az ember első lépései a világban anyagi jellegűek. Kapcsolatai szintén. Hol van még a szellemi életet teremtő lélek megnyilvánulása? Mélyen szunnyad a csöpp emberkékben. Ez a kezdet. A vég hasonló. "Visszahúzódik" a szellemi lélek. Fátyolt vet rá a betegség, takarja az öregkor. Az agg élete leszűkül, a megtört test igénytelenné válik. Egy korty víz. Egy érintés.

Anyag és szellem megbonthatatlan egysége az ember. Egyensúlyban kell lennie. Ám, ha nézem a kezdetet, ha nézem a véget, és közte a fejlődést, hullámzást, hatalmas küzdelem. Nézem gyermekem és most válik nyilvánvalóbbá a test jelentősége. Chardin szerint minden embernek az anyag bizonyos lépcsőit végig kell járnia. Majd kezét fogom gyermekemnek, mikor járni tanul, és majd fognom kell a kezét, hogy lelke lásson, halljon, alkosson... És megtanítani arra, hogy a test nem kevesebb, mint a lélek, hiszen Jézus azt kéri majd számon, hogy adtunk-e enni az éhezőnek, inni a szomjazónak, otthont a hajléktalannak...

Csöpp Gyermekem szeretjük kicsi testedet. Testben léptél a világba, testeddel kell egyre tökéletesebbé lenned. Az embereket akkor kezded szeretni, ha szolgálod testüket. A szeretet terhe a test szolgálata. Enélkül önámítás minden vonzalom. Az anyagnak bizonyos lépcsőin lehet csak előre jutni a másik ember lelkéig.

Vagy már a lelkedet érintgetjük, amikor szemünk magába issza mosolyodat?

Inkább a lélek, mint a szív virága az emberi mosoly.

Figyeljük egymást. Nagyon. Lám mennyi mindent tanultam most tőled. Vajon tőlem te mit tanulsz majd?

 

Apa

 

VI.

( 1970.05.10.)

 

Elringatott a kék kocsi. Csöndben aludtál. Az ártatlanság szép fátylát takarta arcodra az álom. Minden este így történik. Lehajolok hozzád, karjaimba ölellek. Óvatosan viszlek a lépcsőkön az emeleti szobába, hogy ágyacskádba fektesselek. Minden este így történik és minden este úgy érzem magam, ahogy csak egy pap érezhet a körmeneteken, amikor kezében viszi az Oltáriszentséget.

Oltáriszentség. Benne Isten. Titok. Szentháromság. Takartan, megfoghatatlan és valósággal.

Parányi gyermek. Benne Isten. Szentháromság. Emberségbe rejtetten, más létmóddal, mint az eucharisztiában, de valósággal. " Nem tudjátok, hogy testetek az Isten temploma? " - kérdezve állítja Pál apostol.

Mindkettőről az Írás beszél, a hit elfogadja, a szív érzi. Az Oltáriszentség Isten teste-vére. A gyermekeké pedig az Isten Országa.

Vittelek minden este fel a lépcsőkön. Minden este körmeneten éreztem magam, mint a pap, aki fehér fátyollal takart monstranciát visz. Vittelek karomban, néztem az ártatlanság áttetsző fátylával takart arcodat.

Aki monstranciát visz a kezében, Istennel jár együtt. Ki gyermeket hord karjában, azzal együtt lép az Isten.

.......

Gyermekem, csak Istennel egész az élet!

Apa

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007