2025. augusztus 24. vasárnap,
Bertalan napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

Augusztus (Ősi magyar nevén, Újkenyér hava) az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött.
...

A polgári realizmus fő művei - világszerte - általában prózai regények. A mi kritikai realizmusunk első kétségtelen remekműve egy verses regény: Arany László műve, A délibábok hőse. Költője igen kevés verset írt életében, elsősorban esszéíró volt, mellékesen kitűnő műfordító, de olyan ember, akinek az egész irodalom csupán magángyönyörűség volt, aki a költészettel kiábrándultan tudatos gesztussal felhagyott, napjai java részét afféle komoly polgári tevékenységekre fordította, jogász volt, közgazdasági szakember, idővel bankigazgató, és ötvennégy éves korában gazdag budapesti polgárként halt meg.

...

 

Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet.

...

Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja.

...

 Tóth Árpád első, 1913-ban megjelent kötete az érett és kiforrott művészt mutatja meg a legcsodálatosabb elégiák hangján.

Tóth Árpád múlásszimfóniájaként is lehetne jellemezni ezt a kötetet, melyek közül nem hiányozhat az őszi tájak, az esti hangulatok mellett a korán feltűnő betegség iszonyata sem. De itt olvashatjuk Ady Endréhez szóló elégiába hajló ódáját és a Mddő órán döbbenetes hangjait is...

...

Szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára.
...

Augusztus 29. a magyar történelemnek - június 4. mellett - talán a legtragikusabb és legsötétebb napja. Mindenképpen figyelemreméltó, fatális történelmi tény, hogy 1521-ben szintén ezen a napon vette birtokba az akkor egy esztendeje uralkodó, 25 esztendős I. Szulejmán (1520-1566) szultán vezetésével Nándorfehérvárt a török. (Csaknem hét évtizeddel korábban, 1456-ban ugyanezen vár falai alatt aratott világraszóló diadalt a Konstantinápolyt elfoglaló II. Mohamed hadai fölött a Hunyadi János vezette keresztény sereg).

...

Üzenem az otthoni hegyeknek:
a csillagok járása változó.
És törvényei vannak a szeleknek,
esőnek, hónak, fellegeknek
és nincsen ború, örökkévaló.
A víz szalad, a kő marad,
a kő marad.

...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Új év, örök kérdések
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Újesztendő. Jövőbe nézünk. Szeretnénk látni, mi történik majd velünk? Ám, homály ködében a holnap is. Nézzünk önmagunkba! Sorsunk, jövőnk javarészt bennünk. Újra és újra tisztázzuk: kik vagyunk? Ki vagyok? E kérdéssel foglalkozik nemrég megjelent könyvem. Abból idézek és a keresők mellé állok. Kérem, gondolkozzanak együtt velem!
 
AZ ELSŐ KÉRDÉS: „KI VAGYOK?”
 
Ha ugyanis megtaláljuk a helyes választ a „ki vagyok” kérdésre, akkor már a „miért élek” kérdésre is megvan a feletet.
Ki vagyok? EMBER.
Az emberről állítjuk fel és tapasztaljuk, hogy Egyetlen, egyszeri. Soha-nem-volt és többé soha-nem-lesz. Minden ember egyetlen a Mindenségben. Ez az egyetlensége teszi azzá, ami és aki.
Személyének kimondhatatlan lényege ad súlyt szavainak, sajátosságot tetteinek, senkire nem hasonlítható vonást arcának, stílust és zenét beszédének. Minden egyes ember helyettesíthetetlen és pótolhatatlan.
Mindenki elcsodálkozik egy-egy műalkotáson, melynek értékét növeli, hogy egyetlen, nincs több belőle. Munkácsy képére gondoljunk, „Íme az ember”, vagy Csontváry „Magányos cédrus”-ára… Az ember miért nem csodálkozik a benne megvalósult „csodára”, amikor tükörbe néz vagy mélyen önmagába, hiszen ő is egyetlen?!
És tovább kell mennünk. Gondoljuk el, mennyire igaza van a költőnek:
„Egyszer minden. Csak egyszer és soha többé. Mi is egyszer. Többé sosem, de ez az egyszerlét, még ha egyszeri is: egyszeri földi voltunk nem tűnik visszavonhatónak.” (Rilke)
 
Tehát nemcsak létünk egyszeri és egyedülállóan egyetlen, ebből eredően pótolhatatlan,
hanem az életünk, a sorsunk is,
és ha elkezdődött, nem vonható vissza,
valami múlhatatlan, valami halhatatlan,
valami örök érték
a fejlődő Világmindenségben,
a poros hétköznapok sodrásában
a Kozmosz végső tökéletesedéséig…
 
Ez nem álom, nem képzelődés. Tetteink alakítják, ha csak „ásónyomnyit”, a földet, melyen élünk. Azt a lelki-szellemi burkot (a nooszférát), amely körülöleli a föld élőlényeit, gazdagítja minden gondolatunk és szeretetéletünk akkor is, ha az csupán gyertyalángnyi, akkor is, ha az ész vagy a szív zsenijei vagyunk.
Amit így elgondolunk az emberről, az mi vagyunk, te és én a magunk egyetlenségében, egyedüli sorsunkkal. Lehetséges lenne az, hogy ily megvalósult értéknek ne legyen értelme?
Keresztény hitünk tovább megy. Isten kinyilatkoztatásában értékeli az embert. Az ember istenképmás. Isten az ember sorsába szőtte magát a megtestesülés által: emberré lett Jézus Krisztusban. Meghalt értünk, föltámadt és helyet készített odatúli országában, mely a Szentháromság otthona.
A Teremtőnek ne lenne célja velünk? Jézus Krisztus hiába halt volna meg értünk?
————-
EMBER VAGYOK!
Ami végleg elmúlik,
az nem lehet az élet értelme,
ám lehet az, aki VAN,
lehet az, aki az ALFA és az OMEGA…
És én magam? A halhatatlan,
a fél örökkévalóságot magamban hordó,
a most és a majdan élő?
Magam lehetek életem értelme?
Hogyan láthatnám át az Egészet,
melyben „valaki” mégis vagyok,
több, mint gépben a csavar, hegyben porszem,
tengerben a csepp, réten virág, égen csillag,
7 milliárd ember között Valaki vagyok,
Istenhez hasonló
egyetlenségem szentháromsága:
teremtett, megváltott, megszentelt
ember vagyok!
 
Az ember, mondják: mikrokozmosz – igen, és ennél több: mikrotheosz. Az ember amennyire kicsiny világmindenség, olyannyira parány „isten”.
„… Isten fiainak neveznek és azok is vagyunk! Szeretteim, most Isten fiai vagyunk, de még nem nyilvánvaló, hogy mik leszünk…” – tanítja János apostol első levelében.
Isten önmagában hordja létének okát, célját, a teljességet. Az ember istenképmás. Talán ebben is analóg módon, a célt és értelmet magában hordja, mint a létet, az életet. Igaz, viszonylagosan csupán, teljesen Tőle függően, de mégis létezőn és élőn!
Ebből sejtet meg valamit Petőfi Sándor, amikor kérdezte:
„Nyomorú ész…
Nem kérdem én, hogy mi leszek?
Csak azt mondd meg, hogy mi vagyok?
S miért vagyok?
Magáért születik az ember.
Mert magában egy világ?”
 
Az értelmet az ember, mint feladatot hordja magában. A feladat teljesítése értelmet ad az életnek. Ez az, amit az ember életével életében életéből életéért cselekszik.
Éljük meg egyetlenségünk páratlan sorsát és ezzel megteremtettük életünk értelmét és célját, mely nem más, mint a Teremtő célgondolatának ránk szabott megvalósulása.
Az ember végtelen önértékét Jézus azzal is hangsúlyozta, hogy ha egy mérleg egyik serpenyőjébe tesszük a világmindenséget, a másikba egyetlen embert, akkor az ember összehasonlíthatatlanul nagyobb érték. “Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de lelkének kárát vallja?” (Mt 16,18)
Amint Istent könnyebb benső világunkban megtalálni, mint a minket körülvevő mindenségben, hasonlóan ne magunkon kívül keressük izgató kérdésünkre a választ, hanem lelkünk mélyén,
hiszen mindegyikőnk elmondhatja: EMBER VAGYOK!
-
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007