 | | | 2025. július 12. szombat,
Izabella, Dalma napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak....
| | Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte....
| | Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk. 1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik. ... | | Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.
Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában). ... | | Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...
| | Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani. ... | |
"... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." ... | | "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről." ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Isten arca |   | "Egy Isten sok arca" című könyv nemrég került a kezembe. Istenünk "sok" arcát mutatja be a Biblia alapján. A középkorban Nazianzi Szent Gergely egyik fohászában kérdi Istent, a Mindennevűt, hogyan szólítsa – a Mindenszívűt, hogyan szeresse és végül: "Mindenarcú, hogy tapintsalak?"
Isten, akiben hiszel, annak milyen arca van?
Benned!
Kérdeznünk kell ezt és kérdezzük, még akkor is, ha tudjuk, ha tapasztaljuk, hogy
láthatatlan Ő –
ám teljes láthatatlansága mellett kell az érzékekhez kötött emberben, hogy kép éljen róla.
Ősi és kiirthatatlan ösztön él az emberben: látni az Istent! A bibliai Mózes, amikor beszél vele, szinte követeli: "név szerint ismerlek... mutasd meg nekem arcodat!" Jézustól pedig egyik barátja kéri: "Mutasd meg nekünk az Atyát!"- Az istenlátás ösztönmélységű igényét a misztikusok és a költők fogalmazzák meg újra és újra, minden korban. Napjainkban is.
Miért kételkednénk abban, hogy erre az emberi igényre válaszol Isten az ő megjelenéseivel. Égő Csipkebokorban, Felhőben, Tűzoszlopban, Szellőben, Mandulafa-virágzásban,
és az idők beteljesülésekor a világmindenség iránti szerelemmel Megtestesült Fiában, a Názáreti Jézusban, akinek arca volt és van, aki Fülöp apostolnak azt válaszolta: "Aki engem lát, látja az Atyát is."
"Látni szeretnénk" kívánságunk kielégítése már az is, hogy nevet mond önmagáról. "Én vagyok, aki Van."
Én vagyok az Út, az Igazság, az Élet. "Én vagyok a világ Világossága." – Sőt, Jézus megígéri, hogy a tiszta szívűek meglátják az Istent. Az örök élet sem más, mint megismerni, látni az Istent. A látás öröme, ténye, valósága emberi életünk lényege.
Látás képességünkhöz mérten megmutatja önmagát. A Láthatatlan látható lesz. A "sokarcú", a "mindenarcú" Istenünk létének és életének általunk felfoghatatlan gazdagságát egyetlen arcban miattunk megmutatni nem tudja. Számlálhatatlan megjelenésben közelít felénk.
Újra kérdezem,
milyen az istenarc benned – vajon a lélek Veronika-kendőjén mit látni? Az istenképmásnak teremtett minden egyes ember a maga egyetlenségében nem más és más vonását hordozza lelkén?
Előttem Isten Szépsége sejlik fel.
A kegyelem "előhívó" természetfeletti "vegyületében" megmártva lelkünket, lássuk Őt a maga semmihez nem hasonlító szépségében. Teilhard de Chardin egyik imájában felkiált, hogy neki nem elég a Názáreti Jézus, neki teljes nagyságában kell a Názáreti, amint valóban az, a Mindenség Istene, a Kozmosz Krisztusa.
Könyörgöm én is, engedje meg Isten, hogy Irgalma, Jósága, Szeretete, Minden hatalma mellett elém ragyogjon Arcának Szépsége is, mert csak így elég nekem. Tudom, Napba nem nézhetek. Belevakulnék, ám a napfényben minden más, szebb, színesebb. Isten, szépséged fényében szeretném látni és szeretni az engem körülvevő világot...
Jézus megváltó kegyelmed
megszépítő erő, hiszen
a szenvedést örömmé,
a sírást nevetéssé,
a bűnöst szentté,
a halandót halhatatlanná,
a halottat feltámadottá,
az elmúlást öröklétté
szépíted –
Te Fájdalmak Férfija
Megdicsőült Krisztussá,
Megfeszített Halott
Élő Feltámadottá
szépülsz –
Benned az emberi természet
isteni szépségben részesül
és
az isteni természet
emberi szépséggel színesül –
Általad
a széthullást hordozó Anyag
az Új Ég és az Új Föld
szép dicsőségében részesedik.
És én Uram?
Szépségeddel szeress
I s t e n e m !
1999, 2016 Szentháromság ünnepére
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika