2025. december 4. csütörtök,
Borbála, Barbara napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A keresztény egyház első vasárnapja közeleg, mely egyben Advent első vasárnapja is. Az Advent szó az „adventus Domini” szóból ered, melynek jelentése: eljövetel. Ez az eljövetel Jézus Krisztus eljövetelére vonatkozik, kinek születését December 25-én ünnepli az egyház.

...

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Isten arca
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

"Egy Isten sok arca" című könyv nemrég került a kezembe. Istenünk "sok" arcát mutatja be a Biblia alapján. A középkorban Nazianzi Szent Gergely egyik fohászában kérdi Istent, a Mindennevűt, hogyan szólítsa – a Mindenszívűt, hogyan szeresse és végül: "Mindenarcú, hogy tapintsalak?"

Isten, akiben hiszel, annak milyen arca van?

Benned!
Kérdeznünk kell ezt és kérdezzük, még akkor is, ha tudjuk, ha tapasztaljuk, hogy

láthatatlan Ő –

ám teljes láthatatlansága mellett kell az érzékekhez kötött emberben, hogy kép éljen róla.

Ősi és kiirthatatlan ösztön él az emberben: látni az Istent! A bibliai Mózes, amikor beszél vele, szinte követeli: "név szerint ismerlek... mutasd meg nekem arcodat!" Jézustól pedig egyik barátja kéri: "Mutasd meg nekünk az Atyát!"- Az istenlátás ösztönmélységű igényét a misztikusok és a költők fogalmazzák meg újra és újra, minden korban. Napjainkban is.

Miért kételkednénk abban, hogy erre az emberi igényre válaszol Isten az ő megjelenéseivel. Égő Csipkebokorban, Felhőben, Tűzoszlopban, Szellőben, Mandulafa-virágzásban,
és az idők beteljesülésekor a világmindenség iránti szerelemmel Megtestesült Fiában, a Názáreti Jézusban, akinek arca volt és van, aki Fülöp apostolnak azt válaszolta: "Aki engem lát, látja az Atyát is."

"Látni szeretnénk" kívánságunk kielégítése már az is, hogy nevet mond önmagáról. "Én vagyok, aki Van."

Én vagyok az Út, az Igazság, az Élet. "Én vagyok a világ Világossága." – Sőt, Jézus megígéri, hogy a tiszta szívűek meglátják az Istent. Az örök élet sem más, mint megismerni, látni az Istent. A látás öröme, ténye, valósága emberi életünk lényege.

Látás képességünkhöz mérten megmutatja önmagát. A Láthatatlan látható lesz. A "sokarcú", a "mindenarcú" Istenünk létének és életének általunk felfoghatatlan gazdagságát egyetlen arcban miattunk megmutatni nem tudja. Számlálhatatlan megjelenésben közelít felénk.

Újra kérdezem,
milyen az istenarc benned – vajon a lélek Veronika-kendőjén mit látni? Az istenképmásnak teremtett minden egyes ember a maga egyetlenségében nem más és más vonását hordozza lelkén?

Előttem Isten Szépsége sejlik fel.

A kegyelem "előhívó" természetfeletti "vegyületében" megmártva lelkünket, lássuk Őt a maga semmihez nem hasonlító szépségében. Teilhard de Chardin egyik imájában felkiált, hogy neki nem elég a Názáreti Jézus, neki teljes nagyságában kell a Názáreti, amint valóban az, a Mindenség Istene, a Kozmosz Krisztusa.
Könyörgöm én is, engedje meg Isten, hogy Irgalma, Jósága, Szeretete, Minden hatalma mellett elém ragyogjon Arcának Szépsége is, mert csak így elég nekem. Tudom, Napba nem nézhetek. Belevakulnék, ám a napfényben minden más, szebb, színesebb. Isten, szépséged fényében szeretném látni és szeretni az engem körülvevő világot...

Jézus megváltó kegyelmed
megszépítő erő, hiszen
a szenvedést örömmé,
a sírást nevetéssé,
a bűnöst szentté,
a halandót halhatatlanná,
a halottat feltámadottá,
az elmúlást öröklétté
szépíted –
Te Fájdalmak Férfija
Megdicsőült Krisztussá,
Megfeszített Halott
Élő Feltámadottá
szépülsz –
Benned az emberi természet
isteni szépségben részesül
és
az isteni természet
emberi szépséggel színesül –
Általad
a széthullást hordozó Anyag
az Új Ég és az Új Föld
szép dicsőségében részesedik.
És én Uram?
Szépségeddel szeress
I s t e n e m !

1999, 2016 Szentháromság ünnepére

 

 

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007