2025. június 16. hétfő,
Jusztin napja.
Kalendárium

Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi. Június eseményei: június 1.: Írország: a köztársaság napja Szamoa: a függetlenség napja Bulgária: a rózsák ünnepe június 2.: Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója június 3.: Ausztrália: az alapítás napja Uganda: a mártírok napja június 4.: a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920). az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja Ghána: a forradalom napja Tonga nemzeti ünnepe június 5.: Környezetvédelmi világnap Szenvedélyek napja június 6.: Patika nap Siklós napja Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja június 7.: Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása) június 8.: Szent Medárd ünnepe Óceánok világnapja június 9.: Spanyolország: La Rioja ünnepnapja június 10.: Magyar ügyészség napja Portugália nemzeti ünnepe június 11.: Szent Barnabás ünnepe Líbia nemzeti ünnepe június 12.: A gyermekmunka elleni világnap Fülöp-szigetek: a függetlenség napja Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja június 13.: Szent Antal ünnepe Belgium: az apák napja Kirgizisztán: nemzeti emléknap június 14.: Véradók világnapja Malawi: a szabadság napja USA: a zászló napja június 15.: Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe Dánia nemzeti ünnepe június 16.: A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére. A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére). Az afrikai gyermekek világnapja Pápa napja Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja június 17.: Elsivatagosodás világnapja A hangzáskultúra napja Magyarországon Izland: a köztársaság kikiáltásának napja június 18.: Egyiptom: a felszabadulás napja június 19.: Kuvait: a függetlenség napja június 20.: A menekültek világnapja Eritrea: a mártírok napja június 21.: A zene Ünnepe Argentína: a zászló napja június 22.: Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja június 23.: Olimpiai nap Spamellenes Világnap Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja Luxemburg: a nagyherceg születésnapja június 24.: Keresztelő Szent János napja A csontritkulás világnapja Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja június 25.: Barlangok napja Mozambik: a függetlenség napja Szlovénia: az államiság napja június 26.: A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja A közalkalmazottak napja A kínzás áldozatai támogatásának világnapja Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása június 27.: Cukorbetegek világnapja Szent László napja I. László tiszteletére Határőrség napja A magyarországi lengyelek napja Dzsibuti: a függetlenség napja június 28.: USA: az első világháború emléknapja június 29.: Péter-Pál napja, az aratás kezdete Táncművészet világnapja Szent Péter napja A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról. Seychelle-szigetek: a függetlenség napja június 30.: A magyar szabadság napja A keresztény vértanúk emléknapja Szent Pál napja Horvátország: a függetlenség napja Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár június első szombatja: Lakáskultúra napja június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet június harmadik vasárnapja: Apák napja június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló. a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált Érdekességek A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik: Ikrek (május 21-június 20.) és Rák (június 21-július 20.) Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép. Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap. Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...

Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...

200

Írország évszázadokon át az angol király fennhatósága alá tartozott, az ősi ír nyelvet — a kelta nyelvcsaládhoz tartozó gaelt — lassú ütemben, de végül teljesen kiszorította az angol. Kihaltnak mégsem mondható: a nyelvtudósok megértik és a legeldugottabb falvak paraszti népe beszéli. Maguk az írek sohase voltak hajlandók magukat angoloknak tekinteni, holott a XIX. és a XX. században nem egy ír szerző az angol irodalom élvonalába emelkedett, mint ...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Száz könyv 9
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Az emberiség tavaszáról nehéz kellő distanciával beszélni, mégis olyan korszakok felvirágzó nagyszerűsége ragyog ezen régi művekből, melyek által az olvasó visszatalálhat a kultúra megszületésének pillanataihoz.

42. Homérosz: Iliász

Homérosz gigantikus eposza maga is egy gigantomán korszakban született, abban, amely által megszületett az európai kultúra. Még félszáz évvel ezelőtt is az irodalom hatalmas nyitányának gondolták a nagy görög művét, de ma már tudjuk, hogy az ősi európai, valamint az ázsiai kultúrák a görögök előtt akár több tízezer évvel is létezhettek...
De Homérosz megmaradt, és először mutatta fel a modern embert, akinek esendősége és nagysága olyan istentelenül emberi, hogy az istenek is megirigyelhették volna szenvedélyének nagyságát.
Akhilleuszban benne van az a motívum, amelyet minden nagy eposz magában hordoz, az irodalomtörténet mégis nagyvonalúan megfeledkezik e motívumról. Ez pedig az isten vagy a félisten elszakadása és lemondása saját isteni mivoltáról, hogy majdan emberré legyen az emberség minden felemelő tökéletlenségével. Ez a modern ember megfellebbezhetetlen színrelépése. Akhilleusz baráti érzése a legegyetemesebb irodalmi érték, ahogy kiválása is a misztikumból egészen Tolkienig az embermivoltunk egyetlen végzetes aktusa. Még Kain bűnbeesésében vagy Ádám áldozatában is az ember önmagáratalálásának végső nyugtalansága nyilvánul meg.
Az Iliász egyik legcsodálatosabb jelenete, mikor Patroklosz Akhilleusz előtt felfedve önmagát Hektor holttestéért könyörög. Akhilleusz ebben a pillanatban válik emberré, szánalma a legemberibb megnyilvánulás a szánalomra képtelen istenek között. Még Jahve sem szánja meg a maga által teremtett esendő lényt, hanem ezerszer is megbünteti és elüldözi. Hogy a Tórához milyen okok alapján ragasztották az Evangéliumokat, az a mai napig rejtély.
A két mű keletkezése között néhány évszázadnyi különbség lehet, de szellemében Akhilleusz ébredése évezredekkel megelőzi Mózes könyveit…




43. Milton: Elveszett paradicsom

1667-ben jelenik meg Milton főműve, az Elveszett Paradicsom.
Mikor a mai ember olvassa ezt a fennkölt, de szellemében többször is kicsinyes művet, az jut eszében, hogy helyesebb lett volna az Elvesztett Paradicsom címet adni neki.
Milton ilyen szempontból igazi protestáns volt, egész lénye és művészete hatalmas paradoxon a katolikus visszahajlás barokk korszakában. A Sátán ébredése és az ember önmegadása olyan kíméletlen közönyösséggel zajlik le ebben a műben, mint a protestáns eleve elrendelés tana.
Egyrészről igazi angol mű, melyből szinte árad az angol józanság és önteltség, s puritán abban a komolykodó és fontoskodó önelégültségben, mely a protestantizmust jellemzi.
Mégis a téma nagysága, a mű méltóságteljes verselése, a hatalmas párbeszédek, a misztikus és embertelen harc képe óriássá növelik az eposz kereteit, s a szavakból valami megmagyarázhatatlanul fényes áradás zúdul az olvasóra.



44. Nibelunglied

A Nibelung-ének az egyetemes viszály hőskölteménye, de már benne van a modern irodalom ambivalens közérzete. Olvasásakor érződik, hogy már civilizációs alkotás, hiszen az ősi mag már új földbe vétetett, s ez a föld a kereszténység humuszától termékeny. Érezzük a régi germán vér- és fajszeretet mágiáját, de a költemény már válasz valamire, ami elveszett, egy letűnt világ metamorfózisa. Wagner miatt a történet pedig újra az emberiség tudatába visszahelyezte ezt a nagyszerű mesét, melyben annyi pusztulás és pusztítás ellenére ott a szellem magasrendűsége.




45. Gilgames

Az ősvilág kapujából jött közénk ez a hatalmas költemény, melyben van valami anti-homéroszi. Mert amíg a görög óriás műve régi és mitikus költeményekből szerveződik egyetemes egésszé, addig a Gilgames olyan, mint a vízüvegbe dobott rézgálic, mely egy apró kristályból egy hatalmas és szerteágazó architektúrát növeszt.
Az ősi sumér vagy szumír költemény, a„Sa naqba imuru", ma négy változatban él - asszír, két akkád és egy szír dialektusban fennmaradt hőskölteményként. A mű végleges formáját, mint oly sokszor, egy dilettánsnak köszönhetjük, egy műkedvelő angol asszirológusnak, aki a hivatalos tudomány tőkfejűségével szemben mert egyszerű és álmodozó lenni, ahogy Schliemann is tette a trójai ásatások idején.
A Gilgames az egész ókori irodalom s talán az emberi művelődéstörténet kezdete és fundamentuma, mely ősibb és teljesebb, mint az ószövetségi iratok, s olvasásakor érezzük az agyagtáblákon megelevenedő szövegek súlyos és nehézkes régiségét.



46. Upanisadok

Az Upanisad könyveiben, azaz melléülésekben, is az ember és az Istenség áll egymással szemben.
Ez a szanszkrit nyelven megírt filozófia és teológiai mű, sokkal homályosabb, mint a Genezisek könyve vagy bármelyik európai alkotás. De hatalmasságában szinte alig áll mögöttük, míg tartalmában és mélységében ugyanazt a horror vacui-érzést adja, mely által az örök isteni újra és újra kinyilatkoztatja önmagát.
Ma sem változott az Upanisadok jelentősége abban az értelemben, hogy ma is a lélek és a szellem, az értelem és a lelkiség örök attribútumainak szembeállása tartja fenn a világot.



47. Korán

A Koránt nem adják és veszik, az iszlám szent irata csak adható, ahogyan a hívő az Istentől kegyelemként kapja hitét.
A Korán sokkal több, mint kinyilatkoztatások gyűjteménye. Telve van az irodalom nagyszerű pillanataival,
Abu-Bekr kanonozációja óta szövege gyakorlatilag nem változott. Az egész mű laza szerkezetű szövegrészek és az arab költészet metrikus lírájától élő alkotás. Magasrendűsége kétségtelen, sok van benne a másfélezer éves kultúrának vallási szépségeiből, nyelvi sokszínűségéből.
Ezt a hatalmas művet már a XII. században lefordítják latinra, majd franciául és angolul is megjelenik. Eleinte a zsidóságtól örökölt vallási türelmetlenséggel pogány tanokként aposztrofálják, s fordítása is csak a teológiai háborúk kirobbantásának alantas célját szolgálja. Később az irodalom és a megértő józanság felfedezi, ahogyan felfedezi a nagyszerű arab mesevilágot, Omar Khajjam költészetét, majd a perzsákat, ahogy nemsokára India és Kína is megnyílik a lassan kivénhedő kontinens előtt. Nálunk a XIX. században kezdik fordítani kevés értéssel, de hatalmas ambícióval.
Mégsem létezhet autentikus fordítás, ahogy az Evangéliumok is csak görögül szólhatnak hozzánk az Isten nyelvén.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007