 | | | 2025. június 16. hétfő,
Jusztin napja. Kalendárium | 
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseményei:
június 1.:
Írország: a köztársaság napja
Szamoa: a függetlenség napja
Bulgária: a rózsák ünnepe
június 2.:
Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe
Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója
június 3.:
Ausztrália: az alapítás napja
Uganda: a mártírok napja
június 4.:
a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920).
az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja
Ghána: a forradalom napja
Tonga nemzeti ünnepe
június 5.:
Környezetvédelmi világnap
Szenvedélyek napja
június 6.:
Patika nap
Siklós napja
Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja
június 7.:
Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása)
június 8.:
Szent Medárd ünnepe
Óceánok világnapja
június 9.:
Spanyolország: La Rioja ünnepnapja
június 10.:
Magyar ügyészség napja
Portugália nemzeti ünnepe
június 11.:
Szent Barnabás ünnepe
Líbia nemzeti ünnepe
június 12.:
A gyermekmunka elleni világnap
Fülöp-szigetek: a függetlenség napja
Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja
június 13.:
Szent Antal ünnepe
Belgium: az apák napja
Kirgizisztán: nemzeti emléknap
június 14.:
Véradók világnapja
Malawi: a szabadság napja
USA: a zászló napja
június 15.:
Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe
Dánia nemzeti ünnepe
június 16.:
A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére.
A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére).
Az afrikai gyermekek világnapja
Pápa napja
Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja
június 17.:
Elsivatagosodás világnapja
A hangzáskultúra napja Magyarországon
Izland: a köztársaság kikiáltásának napja
június 18.:
Egyiptom: a felszabadulás napja
június 19.:
Kuvait: a függetlenség napja
június 20.:
A menekültek világnapja
Eritrea: a mártírok napja
június 21.:
A zene Ünnepe
Argentína: a zászló napja
június 22.:
Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja
június 23.:
Olimpiai nap
Spamellenes Világnap
Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja
Luxemburg: a nagyherceg születésnapja
június 24.:
Keresztelő Szent János napja
A csontritkulás világnapja
Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja
június 25.:
Barlangok napja
Mozambik: a függetlenség napja
Szlovénia: az államiság napja
június 26.:
A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja
A közalkalmazottak napja
A kínzás áldozatai támogatásának világnapja
Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása
június 27.:
Cukorbetegek világnapja
Szent László napja I. László tiszteletére
Határőrség napja
A magyarországi lengyelek napja
Dzsibuti: a függetlenség napja
június 28.:
USA: az első világháború emléknapja
június 29.:
Péter-Pál napja, az aratás kezdete
Táncművészet világnapja
Szent Péter napja
A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról.
Seychelle-szigetek: a függetlenség napja
június 30.:
A magyar szabadság napja
A keresztény vértanúk emléknapja
Szent Pál napja
Horvátország: a függetlenség napja
Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja
június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár
június első szombatja: Lakáskultúra napja
június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon
június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon
június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet
június harmadik vasárnapja: Apák napja
június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló.
a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja
június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának
júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált
Érdekességek
A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik:
Ikrek (május 21-június 20.) és
Rák (június 21-július 20.)
Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép.
Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap.
Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...
| |  Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...
| | Írország évszázadokon át az angol király fennhatósága alá tartozott, az ősi ír nyelvet — a kelta nyelvcsaládhoz tartozó gaelt — lassú ütemben, de végül teljesen kiszorította az angol. Kihaltnak mégsem mondható: a nyelvtudósok megértik és a legeldugottabb falvak paraszti népe beszéli. Maguk az írek sohase voltak hajlandók magukat angoloknak tekinteni, holott a XIX. és a XX. században nem egy ír szerző az angol irodalom élvonalába emelkedett, mint ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Elsodorva - Czakó Zsigmond |   | 
A tragikus magyar ifjúság legnagyobb reménysége és legméltatlanabbul elfeledett drámaírója, Czakó Zsigmond volt.
Iskoláit Erdély nagy városaiban végezte, maga is székely nemesi származék volt, kit a legnagyobb ambíciók sodortak a fővárosba.
Különc volt, s a különcségében már ott volt a tragikus emelkedettségének összes fátuma. Nem evilági férfiú volt, még annyira sem, mint Kölcsey.
Nagy nyelvtehetsége, költői dikciójának színessége és expresszivitása, kitűnő jelenetezői képessége miatt az első lehetett volna. És ha valaki ma olvassa középső drámai műveit, Katona és Vörösmarty mellé teszi az áradó nyelv fensége és a drámai hatás méretei alapján úgy, hogy Czakó haladóbb és felelőtlenebb volt a másik kettőnél. Ha Vajda vagy Ady tragédiát írhattak volna, azok olyanok lehettek volna, amelyet egy érett és lenyugodott Czakó írhatott volna.
De Czakó nem volt normális abban az értelemben, ahogy a fiatalon roskadt fa mellett is szánakozó tehetetlenséggel megyünk el. Féja Géza mondja róla, hogy a „korán halók csillapíthatatlan életizgalma” jellemezte, s mi hozzátehetjük, hogy a rövid idő alatt sokat élők telhetetlen bölcsessége virágzott és fonnyadt el benne és általa.
Már atyja sem volt normális, aki az igazi magyar elkésődés embere, alkimista volt és öntörvényű, aki az egykori jómódú nemesi család egész örökét felélte, hogy aztán a fia a rokonok kegyére szorulva nőjön fel.
De az őrület árnya a kóristának készülő fiatalemberre is árnyékot vetett. Az első sikerek realista és lényeglátó, a színpadot nagy virtuozitással újrateremteni tudó Czakó lassan elveszíti minden realitásérzését, s lassan belehull azokba az irreális örvényekbe, melyek a védtelenül állókat elragadja.
Pedig Czakó több forradalmat is végbevitt. Nyelvezete leváltotta az egyre nehézkesebbé váló színpadi dikciót, s ehelyett adta azt a nyugtalan és nyersen verbális valóságot, mellyel megelőzte saját korát, s mely csak Petőfi költői nyelvében volt fellelhető.
Másrészt felfedezte a társadalmat a magyarirodalom számára, mely öntudatlanul a szociológiai igazságok helyett csak egyenruhákat, rotonde-okat, redingot, pelerint, vatermördert lát, s melynek emberei nem emberek, csak divatmajmok. Ennek az önmagát kereső rétegeknek adja Czakó vissza az önmeglátás és felismerés képességét még akkor is, ha Czakóban is ott van az érzelgősségre való hajlam, az irodalmi bombasztikusságra törekvés kamaszkori vadhajtása.
Indulása természetesen rémdrámákkal kezdődik, Chantrey család és A festő és a vámpír kissé rideg és németesen brutális tragédiáival.
A műveket a Nemzeti Színház főintendánsa nem engedélyezi, de szerzőjének zsenialitását felismeri.
Czakó rövid időre megszabadul a családi terheltségektől, Pestre kerül, s mint dramaturg csodálatos stílusérzékét kamatoztatni tudja. Aztán eljön az ideje, hogy a zsenijéből feltörő láva képes-e megszilárdulni.
A Kalmár és tengerész már hatalmas siker, és a még negyedszázadot sem élt fiatalembert a beérkezett színpadszerzőknek kijáró tisztelettel ünnepli a kor elitje.
Czakó nem áll meg itt, következő műve a Végrendelet olyan sikert hoz, amelyet az egyébként minden hangzatos magyar szót és hazafias pufogtatást forrón megünneplő közönségnek nem a bámulatát, hanem csodálatát és felismerését is kiváltja.
De már csak két éve van hátra, s mellette még százévnyi izgalom repedezik anyagtalan törmelékké benne. De a siker kegyetlen ketrece bezáródik mögötte. Adományokat gyűjtenek, hogy támogassák, versengenek a kegyeiért, s a kötelező irigyek hada kötelezőn gyűlöli. És a szellemi iránytűk nélkül bolyongó Czakónak ez már sok. Irodalmi alkímiájában olyan területekre merészkedik, melyekhez szelleme ugyan megérett, lelke azonban suta maradt. Feléledt lelkének azon legmélyebb rétegeiben lévő lappangó őrület, mely gyermekkorában mutatta meg először önmagát. Már diákként új természetvallást akart alapítani, s kínzottan kereste a keleti misztikumot. Talán nem túlzó dolog azt állítani, hogy felremegett benne is az a genetikai származásélmény, amely Körösi Csomától Szentkatolnai Bálint Gáborig, Ipolyitól, Zajtiig, Berzsenyitől Adyig oly sokakban megmozdult. A nagy keleti örvény, mely mindig elhalt ebben a sivár és tunya közép-európai valóságban.
Czakó 1846-ban írja meg a keresztényellenesnek tartott Leona című tragédiáját. Ebben az időben elfordult a franciás iránytól, s egyre megrögzöttebben fordul a keleti tanítások felé. Megtanul szanszkritul, s elszakad azoktól a színpadi elvektől, melyekkel elbűvölte korának közönségét.
A Leona miatt a katolikus közvélemény legalább annyira nem bocsát meg Czakónak, ahogyan a Különös házasságot sem bocsátja meg a klerikális olvasóréteg Mikszáthnak. De Mikszáth műve félreértésen alapul, addig Czakó meggyőződésből írta egyedülálló drámai művét.
A történet meséje igazi végzetdráma, egy bizánci férfiú bűnös szerelmi viszonyba keveredik egy apácával, majd a férfi megutálván a világot, elbujdosik e frigyből született gyermekével. A természet gazdag magányában él a megőszült férfi a fiával, fia kedvesével és az unokájával. De mikor a fiú elhagyja a házat, megjelenik Leona, akit szerelme eltaszított magától, s kit a kereszt árnyéka megalázott és tönkretett. Az ittmaradottak elpusztulnak, s mikor Leona fia hazatér, megundorodik saját anyjától, s beleveti magát a gyűlölt emberiség utált tömegébe.
A darabot hat előadás után levették a színről, bár ebben a korban olyan bőség volt, hogy egy-egy darab háromszori előadása sikernek számított.
Czakót súlyosan érintette a közönség elfordulása, s ezután írt történelmi műveiben már csak a dikció maradt meg, a hatalmas jambusi áradás megkövülésre képtelen lávája. A barátok, kritikusok és írótársak nem sértőn, de élénken bírálták az egyre inkább elmagányosodó írót.
Czakó 1847 decemberében Csengery Antal házában egy irodalmi összejövetelen magányosan álldogálva az egyik falról leemelt pisztollyal a szájába lőtt.
Halála óriási megdöbbenést és mély gyászt váltott ki. Hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára a huszonhét évesen elhalt zsenit. Halála riasztó árnyék volt a Petőfi-nemzedék fölött, s elfeledtetése vészterhes szimbóluma a magyar színházművészet tönkretételében. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika