2025. március 28. péntek,
Gedeon napja.
Kalendárium

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 Életrajza
 
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott.

...

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Ányos Pál
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


1784. szeptember 5-én végleg lehunyja szemét a még a huszonnyolcadik életévét sem betöltő Ányos Pál, akinek életműve egy vékonyka kötet és egy ködszerűn halvány élet.
Arisztokrata származása és racionalista szelleme különös elegy volt saját korában, melyet ez a kor robbanó eleggyé hevített.
Nacionalista volt abban az értelemben, ahogy egy arisztokrata fel tud emelkedni az osztályfegyelem gőgjéből, ahogyan a racionalitás és a lelki megadást parancsoló hit nyaktörő gimnasztikája feloldhatta a szellemét. Tőle származik a „kalapos király” fogalma, az a mély ellenérzés, mely akaratos elutasítással szemléli e Habsburg-ivadék magyarfaló ámokfutását.
De még sincs szebb alakja ennek a kornak Ányos megtört és fakó ragyogásánál. Egész létezése csupa finomság, mélység, spirituális tisztaság.
Pannontájakról jön, s végül Veszprémben talál nyughelyet. A Pálosokhoz kerül, pappá szentelik, itt veszi fel a Pál nevet. Ugyanakkor bölcsészdoktori értekezést ír, szelleme az egész irodalmi ókort megába issza, ahogy a modern francia és még inkább a német irodalmat is.
Az irodalomtudomány elbizonytalanodik értékelésekor, mert túl rövid ez az élet, túl kevés a hátra maradt mű, s túl sok az a szellemi irányzat, mely ezt a törékeny férfiút körbevette.
Pedig szelleme szintézis volt a kuruc kori líra, a francia szentimentalizmus, a német preromantika sóvárgó hangja közt, melybe belevegyült magyaros népdalhagyomány, s ha kellő idő adatik neki, talán előbb mondja ki a kor nagy igéit, mint Csokonai, s talán a nagy debreceni álmodozó mellé nőhetett volna minőségben és mélységben.
A legnagyobbak veszik körül Bessenyeitől Virág Benedekig, nagy terveket szövögetnek vele kapcsolatban, miközben a halál beszövi gyenge testét. Vannak, akik lelki elsorvadását a kolostori magány szikár életcsendjével magyarázzák, mások egy elfojtott szerelem halálos igézetével. De az ilyesféle Isten szegénykéi, amilyen Ányos is volt, nem sokáig maradhatott itt e földön. Keats-et, Shelley-t vagy Novalis-t is később elragadó életidegensége kísértette, s még inkább a végzetes látásainak horizontján el-eltünedező Magyarország.
Megveti a habsburgi lélekrombolást, de hitéből is kételyek szállnak fel, ő a nyirői kételkedés nagy megelőlegezője, mely rajta halálos végzettel teljesedik be.
Papságra születik és tanárként hal meg mindkét hivatás szentséges emelkedettségében.
Súlyos betegségében Veszprémbe menekítik. Ekkor már az életszenvedély is ellobbanhatott benne, nemhiába, írja egyik utolsó versében:

„Érkezik már éltem vég szempillantása,
Kitelt lelkem agyag s romlandó szállása;
Megunta zsellérjét! kifogy erejéből,
Ezer kinnyainak kegyetlenségéből;
E nagy játékhelynek vétkes piacáról,
Szines örömöknek csak fövény halmáról!”

A halandóság karjain enyészett, ahogy utolsó versében írta, s valóban a rendi méltóság, a lelki szegénység és a szellemi emelkedettség világidegenné tették. És az ilyeneknek nincs keresnivalójuk ebben a sárszagú és mocskú világban.
Veszprémbe hal meg, kit önző módon nem azért siratunk, mert elveszett, hanem amiatt, hogy mivé nőhetett volna.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007