2022. augusztus 18. csütörtök,
Ilona napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Nagy magyar irodalomtörténészek 2. - Zoltvány Irén
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Ma már alig ismert, a háború után és manapság is tiltott és gyűlölt irodalomtörténészünk, aki egyszerre Isten katonája és a tudomány patríciusa, Zoltvány Irén.
1859-ben született Érsekújváron, ebben az egykor színtiszta magyar, kápolnás és templomos városban, mely mára teljesen eltótosodott.
Zoltvány Irén Lajos gyermek- és ifjúkora ebben a városban megtelt azzal a szellemi és kulturális emelkedettséggel, mely Czuczor Gergely egykori szerzetes költő és nyelvész nevéhez és lelkiségéhez kötődött ezer szállal, s akinek később legnagyobb ismerője és kutatója lett.
A majdani irodalomtörténész Győrött folytatja gimnáziumi tanulmányait, majd tizanhatévesen belép a Szent Benedek-rendbe.
Huszonhárom éves korában szentelik pappá, ekkor szerez a budapesti egyetemen bölcsészdiplomát.
Eztán Pannonhalmára kerül, előbb gimnáziumi tanár, majd később az ottani tanárképző főiskola oktatója. Huszonnyolc évig tanít itt, majd igazgató lesz, az utolsó tizenhét évében a haláláig bakonybéli apát.
Hatalmas nyelvi műveltsége, tudósi szemlélete, filológiai alapossága a tanársága mellett jelentős tudóssá formálja. Bölcsészdoktor, a bencés-katolikus irodalom legnagyobb ismerője.
Alakjában a tanár, a tudós, a pap és a hazafi egyesül olyan dús és erős lelkiséggé, mint csak egy Prohászkában vagy nagy szellemi elődeiben, Czuczor Gergelyben és Guzmics Izidorban.
Első jelentős művét éppen arról a Guzmics Izidorról írta, aki nemcsak a Szent Benedek-rend egyik legjelentékenyebb tudósa volt, hanem a magyar reformkori nemzedék mára már elfeledett, de saját korában az egyik legelismertebb tagja.
Guzmics abból indult ki, hogy a magyar színjátszást az antik görög hagyományokon lehetne felépíteni, s ezért maga is sokat fordított Theokritosztól, Aiszkülosztól és Szophoklésztől.
Zoltvány tudományos pályája az egyik legsokrétűbb adománya kultúrtudományunknak, hiszen nemcsak a régi irodalmak, a XVIII-XIX. század értője, hanem a pedagógiai ösztön és az emberi psziché legmélyére ás, ugyanakkor a legpontosabb forráskutatással rajzolja meg rendjének hazai történetét.
Ötkötetes nagy műve a Szent Benedek-rendről, majd jelentős tanulmánya a magyar bencés irodalomról, később a középkori kódexirodalomról mind jelentős művek.
A kilencvenes évektől szellemi horizontja kitágul, a lélektan egyik legjelentősebb hazai tudósa, tizennégy éven át dolgozik a lélektanról szóló hatalmas művén.
Meg kell érnie, hogy szülővárosát magyaroknak álcázott cseh rablóbandák provokatív céllal fosztogatták, hogy a csehszlovák csapatokat a város ellen lehessen fordítani.
Zoltvány nevét a második világháború utáni ádáz bolsevik gyűlölet eltüntette.
Pedig mint tankönyvíró, tanár, igazgató és főpap, bárhová is rendelte a Teremtője, a legnagyobbat alkotta.
Kitöröltetését és elfeledtetését az Erotika és irodalom című művének kíméletlen kritikája okozta a liberalizmus, a budapesti zsidó csoportosulások, nyelvrontó és irodalmunkat mérgező tendenciái miatt.
Zoltvány hatalmas támadást indít a Hét és a Nyugat ellen, leleplezi, hogy ezen folyóiratok mögött nemzet- és erkölcsellenes árulás folyik. Érzékeli, hogy a politikai rebellis mozgalom mögött irodalmi kútmérgezés zajlik, hogy a Nyugat hasábjain megjelenő keresztény-magyar írók vállán jutnak fel olyanok, akik számára Magyarország tereptáj, nyelvünk megrontani való íztelen dialektus, nemzeti irodalmunk megvetés és gúnyolódás tárgya.
Tájékozódási pontja ebben az időszakban Szekfű Gyula, valamint Bartha Miklós és Kolozsváry Borcsa Mihály, akiket a nemzetféltés szellemi anciem régime-je vajúdott a két világháború közti időszakba.
Míg Arany János és Katona József szellemi röptét a legékesszólóbban, de mindenkor a stílus fenségével és a tudós mértéktartásával méltatja, addig Kiss József ellen emeli fel a szavát:
„A Beöthy Zsolttól Arany János követőjének jelzett Kiss József lírai költeményei csak külsőségekben utánozzák Arany János költészetét, mert Arany költészetének szelleme s a Kiss Józsefé között ég és föld a különbség. A nemzeti szellem nem alapeleme Kiss József költészetének."
A Hét című újság negatív tendenciáit hamar felismeri, s érzi, hogy a Hét egy eltorzított és kiforgatott naturalizmussal, egy elferdített Zolával és Maupassant-nal valóságos ragályként zúdítja a magyar társadalom védtelen tömegeire azt az erkölcsi iszapot, melyet házi tollnokaik buzgón kevertek ki az immoralitásuk boszorkánykonyhájában:
„A «Hét»-nek több éven át helyettes szerkesztője volt a Kiss Józsefhez hasonlóan teljesen zsidó szellemű költő: Makai (Fischer) Emil, a makói volt rabbinus fia, aki zsidó motívumokat megéneklő versein kívül erotikus operettek (Gésák, Sulamit) fordításával is ismertté tette nevét. Jellemző e korbeli irodalmi viszonyainkra, hogy Vörösmarty születésének százados évfordulóján a Nemzeti Színház igazgatósága Makai Emilt bízta meg az alkalmi színmű elkészítésével. Ez el is készült s a Szózatnak, a nemzeti imádságnak halhatatlan költőjét egy léha szerelmi történet keretében mint ifjú szerelmest mutatta volna be a színpadon. Vörösmarty gyermekei és rokonai azonban a darab előadását egyszerűen betiltatták.”
Hatalmas küzdelmet folytatott a tiszta magyar beszéd fényes és irodalmias megőrzéséért, költészetünk erkölcsös és nemesen egyszerű hajtásainak megőrzéséért.

1938-ban hal meg Isten kegyelmében annyi megvívott szellemi csatározás után. Nem érhette meg, hogy amitől rettegett, évtizedekre megsemmisíti, kitiltja, csonkítja irodalmunk egészét, s előkészíti egy pusztító és hamisságában nemzetidegen liberalizmus számára ezt az ugaros magyar valóságot.


Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007