2025. április 30. szerda,
Katalin, Kitti napja.
Kalendárium

SZENT GYÖRGY HAVA  Bika
 

Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A Novgorod melletti Onyegben született. Apja dúsgazdag földbirtokos volt, vagyonát azonban eltékozolta, és mire Rachmaninov kilencéves lett, már teljesen elszegényedtek. 1882-ben lett a pétervári konzervatórium növendéke, majd 1885-ben a moszkvai konzervatóriumba került, itt ...

Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....

Kőrösi Csoma Sándor 1784-ben – újabb kutatások szerint 1787-ben vagy 1788-ban  – született Erdélyben, a Háromszék megyéhez tartozó Kőrösön. Tanulmányait a falu iskolájában kezdte, ennek befejeztével azonban nem a hagyományos, szinte egész életen át tartó határőr szolgálatba lépett, hanem apja közbenjárásának köszönhetően továbbtanulhatott Erdély nagyhírű protestáns kollégiumában, a nagyenyedi Bethlenianumban. Minden bizonnyal az itteni ingyenes oktatás volt az oka, hogy apja a Kőröstől mintegy 300 kilométerre fekvő gimnáziumba küldte fiát.

...

 HARMINCHATODIK SZÜLETÉSNAPOMON

Állj meg, szívem, betelt ím az idő.
   Ha mást már nem dobogtatsz, mért dobognál?
De nem! Bár nincs szív, érted hevülő,
   te csak lobogjál!

Nagy lombhullásban állnak napjaim.
...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Nagy magyar irodalomtörténészek 7. – Pintér Jenő
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


Pintér Jenő Zlinszky Aladárral Ceglédről jött, s ha a Nadler-Petersen elvet alkalmazzuk kettejükre, akkor e két nagy alkotó elmozdíthatatlanul áll az irodalomtudomány központjában.
Mindketten középen állnak, mindketten korokat és irányzatokat kötnek össze, egyiküket sem ingatják meg futó divatok és ingatag elméletek, s mindkettejüket a legnagyobb lelki élményük emeli, magyarságuk.
Még az sem túlzás Pintérről elmondanunk, hogy irodalomtörténet-írásunk sugárzási központja volt, úgy ált magában, mint egy világítótorony, s mindenki hozzáigazította valamiféleképpen útját és irányát.
Óriás volt már abban az értelemben is, hogy húsz hatalmas kötet maradt utána, de még inkább abban, hogy ő volt az irodalomtörténész, a nagy enciklopédikus szellemű tudós, aki nem tudósoknak írt, hanem nemzetének.
Pedig sok támadás érte, s ezek közül talán a legismertebb József Attiláé az Előőrsben, mely nemcsak hebehurgya támadás volt, hanem megtévedt irányú is.
Kétségtelen, hogy Pintér nem állt elő nagyszabású elmélettel, még a közismert vélekedéssel szemben is állíthatjuk, hogy pozitivista sem volt. Majdnem tízezer oldalra terjedő roppant műve par excellence a magyar irodalomtörténet eposza lett geneziselmélettel, enumerációval, s még irodalmi evolúciók helyett is deus ex machinák irányítják irodalmunk fejlődését.
Pintér legtámadhatóbb gyengesége tanármivoltából fakad. Nem akar többet adni, mint egy hatalmas eposzi mesét a magyarság szellemi irányairól, költőkről, megtévedt szellemi kalandorokról. Még alakjaiban is van valamiféle naiv álirodalmiság: Balassi Toldi Miklós-i zabolátlansággal vág új utat a magyarság buja és vaskos ösztönéletébe, Kölcsey mint rétor és a szellemi arisztokrácia fennkölt alakja hamleti méltósággal áll előttünk, míg Vörösmartyban a fausti szellem teremt új világokat, és Petőfi, a magyar világ Don Quijotéjeként támaszt új világokat, míg mellette ott áll Arany, a nagy realista Sancho Panza-i alakja.
Pintér tehát elmeséli a magyar irodalom ezer esztendejét, de meséi filológiai alapossággal és pontossággal elmondott történetek, mely mögött nincs más, mint az a gyermek, aki először meglátja a tengert, s rácsodálkozik annak végtelenségére.
Ilyen volt Pintér is legtöbbször, igazi eminens lélek, aki mindent elolvas, összegyűjt, rendszerez a mindenáron való megértés akarása nélkül. Viszont újra és újra képes rácsodálkozni erre a világra, tekintetébe gyűjti a misztikus horizontokat, s mikor megrajzolja azokat, úgy osztja szét, ahogy a szent remeték az elkönyörgött eledel morzsáit.
Számára az irodalom nem elméletek ütközési pontja, hanem állandóan hullámzó valóság, tenger, melynek nem az áramlások, a mozgási energiák, a turbulencia a lényege, hanem a hullámok színe, tajtéka, égbe való ágaskodása.
Egész tudósi élete nem is állt másból, mint lelkiségünk eposzának megírásából, a nagy óceánvégtelenség visszaálmodásából. Ezért ír egy, aztán majd kettő, négy és végül nyolckötetetes irodalomtörténetet. Hatalmas anyaga mindig bővül, a képes irodalomtörténetében már táblázatok és térképek jelennek meg saját lexikonnal. Így épít a gyermek is, a tegnapi anyagot felhasználja holnap, hogy sohase fejezze be a művét.
És ez az ösztön Pintérnél sohasem hiba, ellenkezőleg. Nála ez a naivság előny, műve így elér mindenkihez.
De van Pintérnek egy másik oldala is. Ahogy Horváth János is meglátja az első világégés poklát, úgy Pintér is végigharcolja a háborút, s a tapasztalás az életében bölcsességgé aranyodik. Tudja, hogy az alkalmazkodás és a kitartás mindenhol a legfőbb erények egyike-másika.
Pintér ezért nem veszít a varázsából, miközben elméletek megdőlnek, a nagy naiv pedig mesél, s tudós generációk és diákok tízezrei hozzá lépnek, ha szükségük van valamire.
Pontosság, megbízhatóság, fennkölt enciklopédikusság jellemezte minden művét, és a rácsodálkozás nemes élménye.
De Pintér másik erénye, hogy ott élt benne a nagy filológus, aki például Listius nak tulajdonított műről bebizonyította, hogy valójában idegen minták kölcsönzése.
Harmadrészt volt bátorsága, hogy saját korának kritikájában legalább annyira bátor merjen lenni, mint Zoltvány, Farkas Gyula, Féja Géza, Várkonyi Nándor vagy Alszeghy Zsolt.
Pintér is felmutatja a magyar irodalmat fojtogató idegen irányok tendenciózus pusztítását, a nyugatosok politikai radikalizmusa mögött rejlő nemzetellenességet.
Pintér húsz kötete így maradt meg messzibe világító és megtartó erőnek, kordokumentumnak és egy régi történetmondó roppant méretű és igaz meséjének.

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007