 | | | 2025. november 12. szerda, Jónás, Renátó napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. ... | | 
1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. ... | | 
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. ... | | 
Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | 
Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.
1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. ...
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
De szép is lenne, ha úgy vigyáznánk anyanyelvünkre, mint a viseletünkre! | | 
Tudom, sokan fáradtan vagy
netán gúnyosan legyintenek egyet. Minek azok a hímes szavak! Esztéta lelkek
szenvelgése csupán. Pedig nem. A nyelv, a beszéd olyan, mint a ruha.
Ha
ügyelünk arra – már ha ügyelünk –, hogy ne slamposan, ágrólszakadtan, csövesen
nézzünk ki, akkor arra miért nem, hogyan beszélünk? Illesse természetesen
tisztelet a kivételeket, de ha az ember megfigyelni, hogy villamoson, buszon,
metrón, sőt szinte akárhol miként beszélgetnek egymással honpolgáraink, hamar
elveszíti minden reményét bizony.
És ez nem mai jelenség. Olyannyira nem, hogy már a két világháború között is
létezett. Egy akkori leánynevelési műből idézek:
„Nem tudom, mi a véleményed az efajta társalgásról, de én a magam részéről
szeretném megkongatni az ország összes vészharangjait és belekiáltani minden
magyar ember szívébe: Segíts, mert elpusztul a mi szépen csengő, kifejező,
drága nyelvünk!
Kedves Húgom, bárhogyan beszéltél is eddig, fogadd meg most, hogy ezentúl nem
veszel részt ebben a nyelvgyilkosságban.
Jó, ha idegen nyelveket is beszélsz, de anyanyelvedbe ne keverj, szükség
nélkül, idegen szavakat. És ne süllyeszd „cuki”, „guszta” stb. szavakkal a
gyerekszoba szintjére, erővel és szépséggel teljes kifejezéseinket. A túlozó
jelzők (rém, borzasztó, szörnyű stb.) használatával sem teszed szebbé
társalgásodat. Különösen, ha valami szépre, vagy jóra alkalmazod azokat. Ami jó, az nem lehet rettenetes és a szép, vagy a kedves sem lehet
szörnyű, vagy borzasztó. Imádás pedig csak Istennek jár. Ne zavard össze a
fogalmakat!
Ha úgy érzed, hogy a modern zsúrnyelv már annyira befolyásolta nyelvedet, hogy
elvesztetted biztos tájékozódásodat a jó és rossz között, vedd elő
klasszikusainkat és korunk legmagyarabb íróit (például Mikszáth, Gárdonyi,
Tömörkény, Móra), kísérd figyelemmel a rádió előadásait a helyes magyarságról
és tanulj meg tőlük újra magyarul!”
(Gerely Jolán: A művelt leány. Budapest, 1933. Korda R. T. 49-50. old.)
De szép is lenne, ha
nem lennénk nyelvgyilkosok, ha úgy vigyáznánk anyanyelvünkre, mint a
viseletünkre!
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |