 | | | 2026. szeptember 2. szerda,
Rebeka, Dorina napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | Miért adtad mély tekintetünket,
hogy jövőnket sejtse szüntelen,
s ne ringasson üdvösségbe minket
földi boldogság, se szerelem?
Miért adtad, végzet, azt az érzést,
mely a furcsa forgatagon át
kémlelőn egymás szemébe néz és
...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
De szép is lenne, ha úgy vigyáznánk anyanyelvünkre, mint a viseletünkre! |   | 
Tudom, sokan fáradtan vagy
netán gúnyosan legyintenek egyet. Minek azok a hímes szavak! Esztéta lelkek
szenvelgése csupán. Pedig nem. A nyelv, a beszéd olyan, mint a ruha.
Ha
ügyelünk arra – már ha ügyelünk –, hogy ne slamposan, ágrólszakadtan, csövesen
nézzünk ki, akkor arra miért nem, hogyan beszélünk? Illesse természetesen
tisztelet a kivételeket, de ha az ember megfigyelni, hogy villamoson, buszon,
metrón, sőt szinte akárhol miként beszélgetnek egymással honpolgáraink, hamar
elveszíti minden reményét bizony.
És ez nem mai jelenség. Olyannyira nem, hogy már a két világháború között is
létezett. Egy akkori leánynevelési műből idézek:
„Nem tudom, mi a véleményed az efajta társalgásról, de én a magam részéről
szeretném megkongatni az ország összes vészharangjait és belekiáltani minden
magyar ember szívébe: Segíts, mert elpusztul a mi szépen csengő, kifejező,
drága nyelvünk!
Kedves Húgom, bárhogyan beszéltél is eddig, fogadd meg most, hogy ezentúl nem
veszel részt ebben a nyelvgyilkosságban.
Jó, ha idegen nyelveket is beszélsz, de anyanyelvedbe ne keverj, szükség
nélkül, idegen szavakat. És ne süllyeszd „cuki”, „guszta” stb. szavakkal a
gyerekszoba szintjére, erővel és szépséggel teljes kifejezéseinket. A túlozó
jelzők (rém, borzasztó, szörnyű stb.) használatával sem teszed szebbé
társalgásodat. Különösen, ha valami szépre, vagy jóra alkalmazod azokat. Ami jó, az nem lehet rettenetes és a szép, vagy a kedves sem lehet
szörnyű, vagy borzasztó. Imádás pedig csak Istennek jár. Ne zavard össze a
fogalmakat!
Ha úgy érzed, hogy a modern zsúrnyelv már annyira befolyásolta nyelvedet, hogy
elvesztetted biztos tájékozódásodat a jó és rossz között, vedd elő
klasszikusainkat és korunk legmagyarabb íróit (például Mikszáth, Gárdonyi,
Tömörkény, Móra), kísérd figyelemmel a rádió előadásait a helyes magyarságról
és tanulj meg tőlük újra magyarul!”
(Gerely Jolán: A művelt leány. Budapest, 1933. Korda R. T. 49-50. old.)
De szép is lenne, ha
nem lennénk nyelvgyilkosok, ha úgy vigyáznánk anyanyelvünkre, mint a
viseletünkre!
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika