 | | | 2025. december 11. csütörtök, Árpád napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. ... | | 
Advent második vasárnapja- a második angyal megérkezése
Három héttel karácsony előtt egy piros palástba öltözött angyal száll le a földre egy törékeny serleggel, hogy ajándékot vigyen a mennybe. De vajon milyen ajándék férhet el a serlegben? Törékeny és gyönge, mert a nap életet adó sugaraiból készült, csupán a tiszta szeretet elég könnyű ahhoz, hogy ne tegye tönkre. Az angyal észrevétlenül körbejárja az otthonokat, s összegyűjti a szívből jövő szeretetet, a mennyben élők pedig fényes csillagokat készítenek belőle, hogy az égre nézve minden ember szívét boldogság töltse el. ...
| | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. ...
| | 
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. ... | | 
Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.
Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni. ... | | 
Kosztolányi Dezső: Ádám
Most sokszor gondolok arcodra, Ádám, Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán Feléd lóbázom csüggeteg kezem.
Papagály s tigris közt csúf ember-állat, ...
| | 
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
De szép is lenne, ha úgy vigyáznánk anyanyelvünkre, mint a viseletünkre! | | 
Tudom, sokan fáradtan vagy
netán gúnyosan legyintenek egyet. Minek azok a hímes szavak! Esztéta lelkek
szenvelgése csupán. Pedig nem. A nyelv, a beszéd olyan, mint a ruha.
Ha
ügyelünk arra – már ha ügyelünk –, hogy ne slamposan, ágrólszakadtan, csövesen
nézzünk ki, akkor arra miért nem, hogyan beszélünk? Illesse természetesen
tisztelet a kivételeket, de ha az ember megfigyelni, hogy villamoson, buszon,
metrón, sőt szinte akárhol miként beszélgetnek egymással honpolgáraink, hamar
elveszíti minden reményét bizony.
És ez nem mai jelenség. Olyannyira nem, hogy már a két világháború között is
létezett. Egy akkori leánynevelési műből idézek:
„Nem tudom, mi a véleményed az efajta társalgásról, de én a magam részéről
szeretném megkongatni az ország összes vészharangjait és belekiáltani minden
magyar ember szívébe: Segíts, mert elpusztul a mi szépen csengő, kifejező,
drága nyelvünk!
Kedves Húgom, bárhogyan beszéltél is eddig, fogadd meg most, hogy ezentúl nem
veszel részt ebben a nyelvgyilkosságban.
Jó, ha idegen nyelveket is beszélsz, de anyanyelvedbe ne keverj, szükség
nélkül, idegen szavakat. És ne süllyeszd „cuki”, „guszta” stb. szavakkal a
gyerekszoba szintjére, erővel és szépséggel teljes kifejezéseinket. A túlozó
jelzők (rém, borzasztó, szörnyű stb.) használatával sem teszed szebbé
társalgásodat. Különösen, ha valami szépre, vagy jóra alkalmazod azokat. Ami jó, az nem lehet rettenetes és a szép, vagy a kedves sem lehet
szörnyű, vagy borzasztó. Imádás pedig csak Istennek jár. Ne zavard össze a
fogalmakat!
Ha úgy érzed, hogy a modern zsúrnyelv már annyira befolyásolta nyelvedet, hogy
elvesztetted biztos tájékozódásodat a jó és rossz között, vedd elő
klasszikusainkat és korunk legmagyarabb íróit (például Mikszáth, Gárdonyi,
Tömörkény, Móra), kísérd figyelemmel a rádió előadásait a helyes magyarságról
és tanulj meg tőlük újra magyarul!”
(Gerely Jolán: A művelt leány. Budapest, 1933. Korda R. T. 49-50. old.)
De szép is lenne, ha
nem lennénk nyelvgyilkosok, ha úgy vigyáznánk anyanyelvünkre, mint a
viseletünkre!
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |