 | | | 2026. április 15. szerda, Anasztázia napja. Kalendárium | 
SZENT GYÖRGY HAVA Bika
Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek. ...
| | Kassán született, 1900. április 11-én. Apja Grosschmid Sándor ügyvéd, a kisebbségi magyarság sorsáról írt könyvet az első világháború után. Öccse, Radványi Géza, a későbbi neves filmrendező a ...
| |
Apja Josifu Aron (1871-1937) szappanfőző munkás, anyja ...
| | 
Albán: Krishti Ungjall! Vertete Ungjall! Angol: Christ is Risen! Indeed, He is Risen! Arab: Al Maseeh Qam! Haqqan Qam! Cseh: Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal! Dán: Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden! ...
| | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | |
Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon. ... | |
ÉMILE ZOLA (1840-1902)
Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt. ... | | 
Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte. ... | | 
Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....
| | 
-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
De szép is lenne, ha úgy vigyáznánk anyanyelvünkre, mint a viseletünkre! | | 
Tudom, sokan fáradtan vagy
netán gúnyosan legyintenek egyet. Minek azok a hímes szavak! Esztéta lelkek
szenvelgése csupán. Pedig nem. A nyelv, a beszéd olyan, mint a ruha.
Ha
ügyelünk arra – már ha ügyelünk –, hogy ne slamposan, ágrólszakadtan, csövesen
nézzünk ki, akkor arra miért nem, hogyan beszélünk? Illesse természetesen
tisztelet a kivételeket, de ha az ember megfigyelni, hogy villamoson, buszon,
metrón, sőt szinte akárhol miként beszélgetnek egymással honpolgáraink, hamar
elveszíti minden reményét bizony.
És ez nem mai jelenség. Olyannyira nem, hogy már a két világháború között is
létezett. Egy akkori leánynevelési műből idézek:
„Nem tudom, mi a véleményed az efajta társalgásról, de én a magam részéről
szeretném megkongatni az ország összes vészharangjait és belekiáltani minden
magyar ember szívébe: Segíts, mert elpusztul a mi szépen csengő, kifejező,
drága nyelvünk!
Kedves Húgom, bárhogyan beszéltél is eddig, fogadd meg most, hogy ezentúl nem
veszel részt ebben a nyelvgyilkosságban.
Jó, ha idegen nyelveket is beszélsz, de anyanyelvedbe ne keverj, szükség
nélkül, idegen szavakat. És ne süllyeszd „cuki”, „guszta” stb. szavakkal a
gyerekszoba szintjére, erővel és szépséggel teljes kifejezéseinket. A túlozó
jelzők (rém, borzasztó, szörnyű stb.) használatával sem teszed szebbé
társalgásodat. Különösen, ha valami szépre, vagy jóra alkalmazod azokat. Ami jó, az nem lehet rettenetes és a szép, vagy a kedves sem lehet
szörnyű, vagy borzasztó. Imádás pedig csak Istennek jár. Ne zavard össze a
fogalmakat!
Ha úgy érzed, hogy a modern zsúrnyelv már annyira befolyásolta nyelvedet, hogy
elvesztetted biztos tájékozódásodat a jó és rossz között, vedd elő
klasszikusainkat és korunk legmagyarabb íróit (például Mikszáth, Gárdonyi,
Tömörkény, Móra), kísérd figyelemmel a rádió előadásait a helyes magyarságról
és tanulj meg tőlük újra magyarul!”
(Gerely Jolán: A művelt leány. Budapest, 1933. Korda R. T. 49-50. old.)
De szép is lenne, ha
nem lennénk nyelvgyilkosok, ha úgy vigyáznánk anyanyelvünkre, mint a
viseletünkre!
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |