2025. december 16. kedd,
Etelka, Aletta napja.
Kalendárium

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Örvendjetek az Úrban ... mert közel van hozzánk! Halljuk szent Pál szavait advent harmadik vasárnapján. Ahogy múlik az idő, egyre inkább valósággá lesz az Úr érkezése. Éppen ezért ezen a vasárnap a lila szint felváltja a rózsaszín a liturgiában.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

 

Ádvent első vasárnapja - 2025. november 30. ...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Így gyilkoljuk drága anyanyelvünket
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák



Közbeszédünk gyilkosságon szinte csak az emberi test kioltását érti. Pedig korántsem csak arra vonatkozik. Aki ugyanis rosszra gondol s rosszat akar, beszédével is ki fogja azt fejezni.

 

Igen, van nyelvgyilkosság is. Ezernyi módja ismeretes. Nemcsak az obszcén, trágár szavak tartoznak ide – bár azok különösen is „kedveltek”. Nem értem, miért. Isten jónak teremtette az embert, következésképpen szerveit is, tehát a nemi szerveket is. Minek azokat és az általuk való tevékenységet bepiszkolni állandóan? Ha valami balul sül el, csak úgy repked egy bizonyos, hol b-vel, hol f-fel vagy p-vel kezdődő kifejezés. Jól van ez így?

Valaha a gyermekek nemcsak tanárukat, hanem szüleiket is magázták. Aztán ki szólítja ma szüleit úgy, hogy édesanya és édesapa? Jó esetben előfordul az anya és apa. Rossz esetben viszont a mutter és fater „dívik”. Sőt általános lett a tegeződés, nemektől és koroktól teljesen függetlenül. S amint tudjuk, akit tegezünk, azzal szemben sokkal többet megengedünk magunknak, mint azzal szemben, akit magázunk. De nem, nem és nem. „Szia” – kiáltja a tizenkét éves emberpalánta a tanárának. Jól van ez így?

Nem beszéltünk akkor még az egyéb pongyolaságokról – akarom mondani, nyelvgyilkosságokról. Igaz, ezek sem teljesen mai keletűek. Egy (amúgy leányoknak írt) nevelési műben olvassuk:

„Kedves Húgom, bárhogyan beszéltél is eddig, fogadd meg most, hogy ezentúl nem veszel részt ebben a nyelvgyilkosságban. Jó, ha idegen nyelveket is beszélsz, de anyanyelvedbe ne keverj, szükség nélkül, idegen szavakat. És ne süllyeszd „cuki”, „guszta” stb. szavakkal a gyerekszoba szintjére, erővel és szépséggel teljes kifejezéseinket. A túlozó jelzők (rém, borzasztó, szörnyű stb.) használatával sem teszed szebbé társalgásodat. Különösen, ha valami szépre, vagy jóra alkalmazod azokat. Ami jó, az nem lehet rettenetes és a szép, vagy a kedves sem lehet szörnyű, vagy borzasztó. Imádás pedig csak Istennek jár. Ne zavard össze a fogalmakat!

Ha úgy érzed, hogy a modern zsúrnyelv már annyira befolyásolta nyelvedet, hogy elvesztetted biztos tájékozódásodat a jó és rossz között, vedd elő klasszikusainkat és korunk legmagyarabb íróit (például Mikszáth, Gárdonyi, Tömörkény, Móra), kísérd figyelemmel a rádió előadásait a helyes magyarságról és tanulj meg tőlük újra magyarul!” 

(Gerely Jolán: A művelt leány. Budapest, 1933. Korda R. T. 49-50. old.)

Így gyilkoltuk és gyilkoljuk hát édes anyanyelvünket, ami miatt a huszadik századelőn Gárdonyi Géza arról panaszkodott, hogy lassan fehér holló a magyarul tisztán beszélő magyar ember. 

Vajon jól van ez így?

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007