 | | | 2025. november 30. vasárnap, András, Andor napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
A keresztény egyház első vasárnapja közeleg, mely egyben Advent első vasárnapja is. Az Advent szó az „adventus Domini” szóból ered, melynek jelentése: eljövetel. Ez az eljövetel Jézus Krisztus eljövetelére vonatkozik, kinek születését December 25-én ünnepli az egyház. ... | | 
November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. ... | | 
1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. ... | | 
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. ... | | 
Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | 
Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.
1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. ...
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Így gyilkoljuk drága anyanyelvünket | | 
Közbeszédünk gyilkosságon
szinte csak az emberi test kioltását érti. Pedig korántsem csak arra
vonatkozik. Aki ugyanis rosszra gondol s rosszat akar, beszédével is ki fogja
azt fejezni.
Igen,
van nyelvgyilkosság is. Ezernyi módja ismeretes. Nemcsak az obszcén, trágár
szavak tartoznak ide – bár azok különösen is „kedveltek”. Nem értem, miért.
Isten jónak teremtette az embert, következésképpen szerveit is, tehát a nemi
szerveket is. Minek azokat és az általuk való tevékenységet bepiszkolni
állandóan? Ha valami balul sül el, csak úgy repked egy bizonyos, hol b-vel, hol
f-fel vagy p-vel kezdődő kifejezés. Jól van ez így?
Valaha a gyermekek nemcsak tanárukat, hanem szüleiket is
magázták. Aztán ki szólítja ma szüleit úgy, hogy édesanya és édesapa? Jó
esetben előfordul az anya és apa. Rossz esetben viszont a mutter és fater
„dívik”. Sőt általános lett a tegeződés, nemektől és koroktól teljesen
függetlenül. S amint tudjuk, akit tegezünk, azzal szemben sokkal többet
megengedünk magunknak, mint azzal szemben, akit magázunk. De nem, nem és nem.
„Szia” – kiáltja a tizenkét éves emberpalánta a tanárának. Jól van ez így?
Nem beszéltünk akkor még az egyéb pongyolaságokról – akarom
mondani, nyelvgyilkosságokról. Igaz, ezek sem teljesen mai keletűek. Egy (amúgy
leányoknak írt) nevelési műben olvassuk:
„Kedves Húgom, bárhogyan beszéltél is eddig, fogadd meg most,
hogy ezentúl nem veszel részt ebben a nyelvgyilkosságban. Jó, ha idegen
nyelveket is beszélsz, de anyanyelvedbe ne keverj, szükség nélkül, idegen
szavakat. És ne süllyeszd „cuki”, „guszta” stb. szavakkal a gyerekszoba
szintjére, erővel és szépséggel teljes kifejezéseinket. A túlozó jelzők (rém,
borzasztó, szörnyű stb.) használatával sem teszed szebbé társalgásodat.
Különösen, ha valami szépre, vagy jóra alkalmazod azokat. Ami jó, az nem lehet
rettenetes és a szép, vagy a kedves sem lehet szörnyű, vagy borzasztó. Imádás
pedig csak Istennek jár. Ne zavard össze a fogalmakat!
Ha úgy érzed, hogy a modern zsúrnyelv már annyira
befolyásolta nyelvedet, hogy elvesztetted biztos tájékozódásodat a jó és rossz
között, vedd elő klasszikusainkat és korunk legmagyarabb íróit (például
Mikszáth, Gárdonyi, Tömörkény, Móra), kísérd figyelemmel a rádió előadásait a helyes
magyarságról és tanulj meg tőlük újra magyarul!”
(Gerely Jolán: A művelt leány. Budapest, 1933. Korda R. T.
49-50. old.)
Így gyilkoltuk és gyilkoljuk hát édes anyanyelvünket, ami
miatt a huszadik századelőn Gárdonyi Géza arról panaszkodott, hogy lassan fehér
holló a magyarul tisztán beszélő magyar ember.
Vajon jól van ez így? |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |