 | | | 2026. szeptember 13. vasárnap, Kornél napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | 
Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester. ... | | 
Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Így gyilkoljuk drága anyanyelvünket | | 
Közbeszédünk gyilkosságon
szinte csak az emberi test kioltását érti. Pedig korántsem csak arra
vonatkozik. Aki ugyanis rosszra gondol s rosszat akar, beszédével is ki fogja
azt fejezni.
Igen,
van nyelvgyilkosság is. Ezernyi módja ismeretes. Nemcsak az obszcén, trágár
szavak tartoznak ide – bár azok különösen is „kedveltek”. Nem értem, miért.
Isten jónak teremtette az embert, következésképpen szerveit is, tehát a nemi
szerveket is. Minek azokat és az általuk való tevékenységet bepiszkolni
állandóan? Ha valami balul sül el, csak úgy repked egy bizonyos, hol b-vel, hol
f-fel vagy p-vel kezdődő kifejezés. Jól van ez így?
Valaha a gyermekek nemcsak tanárukat, hanem szüleiket is
magázták. Aztán ki szólítja ma szüleit úgy, hogy édesanya és édesapa? Jó
esetben előfordul az anya és apa. Rossz esetben viszont a mutter és fater
„dívik”. Sőt általános lett a tegeződés, nemektől és koroktól teljesen
függetlenül. S amint tudjuk, akit tegezünk, azzal szemben sokkal többet
megengedünk magunknak, mint azzal szemben, akit magázunk. De nem, nem és nem.
„Szia” – kiáltja a tizenkét éves emberpalánta a tanárának. Jól van ez így?
Nem beszéltünk akkor még az egyéb pongyolaságokról – akarom
mondani, nyelvgyilkosságokról. Igaz, ezek sem teljesen mai keletűek. Egy (amúgy
leányoknak írt) nevelési műben olvassuk:
„Kedves Húgom, bárhogyan beszéltél is eddig, fogadd meg most,
hogy ezentúl nem veszel részt ebben a nyelvgyilkosságban. Jó, ha idegen
nyelveket is beszélsz, de anyanyelvedbe ne keverj, szükség nélkül, idegen
szavakat. És ne süllyeszd „cuki”, „guszta” stb. szavakkal a gyerekszoba
szintjére, erővel és szépséggel teljes kifejezéseinket. A túlozó jelzők (rém,
borzasztó, szörnyű stb.) használatával sem teszed szebbé társalgásodat.
Különösen, ha valami szépre, vagy jóra alkalmazod azokat. Ami jó, az nem lehet
rettenetes és a szép, vagy a kedves sem lehet szörnyű, vagy borzasztó. Imádás
pedig csak Istennek jár. Ne zavard össze a fogalmakat!
Ha úgy érzed, hogy a modern zsúrnyelv már annyira
befolyásolta nyelvedet, hogy elvesztetted biztos tájékozódásodat a jó és rossz
között, vedd elő klasszikusainkat és korunk legmagyarabb íróit (például
Mikszáth, Gárdonyi, Tömörkény, Móra), kísérd figyelemmel a rádió előadásait a helyes
magyarságról és tanulj meg tőlük újra magyarul!”
(Gerely Jolán: A művelt leány. Budapest, 1933. Korda R. T.
49-50. old.)
Így gyilkoltuk és gyilkoljuk hát édes anyanyelvünket, ami
miatt a huszadik századelőn Gárdonyi Géza arról panaszkodott, hogy lassan fehér
holló a magyarul tisztán beszélő magyar ember.
Vajon jól van ez így? |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |