 | | | 2025. november 23. vasárnap, Kelemen, Klementina napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
November (Ősi magyar nevén, Enyészet hava) az év tizenegyedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Neve a latin novem szóból származik melynek jelentése kilenc, mivel eredetileg az év kilencedik hónapja volt a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók a novembernek a gémberes szót javasolták. A népi kalendárium Szent András havának nevezi. ... | | 
1897 és 1901 között a budapesti tudományegyetemen jogi és államtudományi, ezzel párhuzamosan földrajzi és szociológia tanulmányokat folytatott, a magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben is tanult. 1903-ban szerzett államtudományi doktori oklevelet Budapesten. 1903-tól Lóczy Lajos mellett dolgozott gyakornokként az egyetemi földrajzi intézetben, 1904-től szolgabíró volt Szatmárnémetiben. 1905 és 1910 között a nagysomkúti választókerületet képviselte, részt vett a darabontkormány elleni "nemzeti ellenállás"-ban. 1907-től a földrajztudomány felé fordult, Szudánban tett nagyobb utazást, majd térképészeti kutatásokat folytatott Európa nagy könyvtáraiban. ... | | 
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. ... | | 
Édesapja mellett kezdte meg zenei tanulmányait, 1819-től a nápolyi konzervatóriumban Tritto és Zingarelli tanítványa volt. Először egyházi műveket komponált, első nagyobb szerzeménye az 1824-ben Nápolyban bemutatott "Adelson e Salvina" című opera volt, amit a "Bianca e Fernando" című operája követett. Ezzel elnyerte a kor híres impresszáriójának tetszését, meghívást kapott Milanóba, hogy ott a Scala számára írjon, ami nagy megtiszteltetést jelentett. 1827-ben "Il Pirata" (A kalóz) című dalművével egész Olaszországban híressé vált, sikere évvről évre nőtt. ... | | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | 
Gyurkovics Tibor 1931. december 18-án született Budapesten.
1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n. ...
| | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Így szégyenülnek meg a hitetlenek | | 
Teljesen igazuk volt a régi bölcseknek, akik szerint minden igazi
baj forrása a hitetlenség. Jó kétszáz éve viszont ezzel nem is olyan kevesen
egyenesen kérkednek. Ilyenkor – szintén nem kevesen – szólni sem tudnak. Miként
lehet őket meggyőzni arról, hogy ebben mennyire végzetesen tévednek?
Mondhatnók,
nem kellene mást tenniük a harcos hitetleneknek, mint józan paraszti eszüket
használni. Ezt elősegítendő, íme néhány csattanós történet.
Ebéd közben egy francia azt mondta, hogy ő csak azt hiszi, amit lát. Erre
Sidney Smidt a süteményre mutatva megkérdezte:
– Ugyebár ez aztán kitűnő sütemény?
– Felséges – válaszolta a francia.
– Hát aztán, ha szabad kérdeznem – folytatta Sidney Smidt, a sütemény
feltalálója –, hisz Ön a szakács létezésében?
Igen, mennyi mindent nem látunk, mégis tudjuk, hogy létezik! De lássunk egy
hasonló frappáns példát!
Azt kérdezte egyszer valaki egy paptól:
– Tisztelendő úr, nem tudom elhinni, hogy nekem lelkem van.
– S miért nem? – kérdezte csodálkozva a pap.
– Mert nem látom! Csak azt tudom elhinni, amit látok.
– Rendben van – mondta a pap –, most gondoljon valamit. Mindegy, hogy mit.
Tetszésére bízom. Na … gondolt valamit?
– Igen, gondoltam.
– Nem hiszem. Én nem tudom elhinni, hogy kegyed valóban gondolt valamit.
Bizonyára csak úgy mondja.
Az a valaki először csodálkozott, majd dühös lett.
– De ha egyszer mondom és állítom, hogy gondoltam valamit. Ne tartson engem a
tisztelendő úr gyermeknek!
– Pedig barátom, én mégsem hiszem el.
– És miért nem?
– Mert nem látom. Én csak azt hiszem, amit látok.
A pap mosolygott, a kérdező megszégyenülten távozott.
Végül íme egy harmadik példa!
Egy előkelő társaságban hasztalanul igyekezett egy hitetlen férfi egy hívő,
vallásos nőt meggyőződésében megingatni. A nő bátran védekezett s pompásan
verte vissza a megismétlődő támadásokat a hit ellen. A hitetlen férfi, miután
látta, hogy minden hasztalan, a gúny fegyveréhez nyúlt, hogy legalább vérig
sértse a hívő asszonyt:
– Nagyságos Asszonyom, igazán nem hittem volna, hogy ebben a házban, hol annyi
szellemes ember van, az egyedüli legyek, aki nem hisz Istenben.
– Óh, csalódik kérem – felelte mosolyogva az asszony. – Kegyed nem az egyedüli,
a háziállataim sem hisznek Istenben, csak ők szegénykék nem tudnak még külön
dicsekedni is vele.
Szivontsik Antal hitvédelmi művéből idéztem (Krisztussal vagy
Krisztus nélkül, 1931) – mindnyájunk okulására. Mert ne feledjük, hogy a harcos
hitetlenekkel ellentétben a kultúra, a tudomány és a művészet nagyjainak
elsöprő többsége mindig is mélyen vallásos keresztény volt. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |