 | | | 2026. február 3. kedd,
Balázs napja. Kalendárium | 
Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel. ... | | | | 
Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...
| | 
Hetvennyolc éve, 1933. február 1-én hunyt el Budapesten Sajó Sándor, a trianoni tragédia és a magyar életerő dalnoka.
1868. november 13-án született a felvidéki Hont vármegyében, Ipolyságon. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte, egyetemi tanulmányait a fővárosban. Rövid ideig a „Verbász és Vidéke” című lapot szerkesztette, majd 1903-tól középiskolai tanárként Nyitrán, Újverbászon, Jászberényben, végül Budapesten tanított, a Szent László Gimnázium igazgatójaként. Verseivel tizenkétszer érdemelte ki legtekintélyesebb irodalmi társaságaink jutalmát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének. Költői életművének legjavát Bartha József irodalomtörténész gyűjtötte egybe és látta el bevezetéssel 1937-ben. 1945-től nemcsak verseit, hanem nevét is elfeledtették.
... | | 
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása.
...
| | 
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben....
| | 
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani....
| | 
Négy évvel a Boldogságos Szûz Szeplõtelen Fogantatása dogmájának kihirdetése után, Lourdes mellett, a Gave folyó partján fekvõ barlangban, 1858. február 11-én megjelent a Boldogságos Szûz Soubirous Bernadettnek. Ismételt megjelenése után elmondta magáról: "Én vagyok a Szeplõtelen Fogantatás". Kívánsága szerint csodálatosan szép templom épült a jelenések helyén, és a csodálatos gyógyulások szakadatlan láncolata jelzi, hogy a Szeplõtelenül Fogantatott Szûzanya közbenjárásával szívesen segít a szenvedõ embereken. (...
| | 
A farsang évenként ismétlődő, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes fölvonulások jellemeznek. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ehhez a három naphoz fűződik.
...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Így szégyenülnek meg a hitetlenek |   | 
Teljesen igazuk volt a régi bölcseknek, akik szerint minden igazi
baj forrása a hitetlenség. Jó kétszáz éve viszont ezzel nem is olyan kevesen
egyenesen kérkednek. Ilyenkor – szintén nem kevesen – szólni sem tudnak. Miként
lehet őket meggyőzni arról, hogy ebben mennyire végzetesen tévednek?
Mondhatnók,
nem kellene mást tenniük a harcos hitetleneknek, mint józan paraszti eszüket
használni. Ezt elősegítendő, íme néhány csattanós történet.
Ebéd közben egy francia azt mondta, hogy ő csak azt hiszi, amit lát. Erre
Sidney Smidt a süteményre mutatva megkérdezte:
– Ugyebár ez aztán kitűnő sütemény?
– Felséges – válaszolta a francia.
– Hát aztán, ha szabad kérdeznem – folytatta Sidney Smidt, a sütemény
feltalálója –, hisz Ön a szakács létezésében?
Igen, mennyi mindent nem látunk, mégis tudjuk, hogy létezik! De lássunk egy
hasonló frappáns példát!
Azt kérdezte egyszer valaki egy paptól:
– Tisztelendő úr, nem tudom elhinni, hogy nekem lelkem van.
– S miért nem? – kérdezte csodálkozva a pap.
– Mert nem látom! Csak azt tudom elhinni, amit látok.
– Rendben van – mondta a pap –, most gondoljon valamit. Mindegy, hogy mit.
Tetszésére bízom. Na … gondolt valamit?
– Igen, gondoltam.
– Nem hiszem. Én nem tudom elhinni, hogy kegyed valóban gondolt valamit.
Bizonyára csak úgy mondja.
Az a valaki először csodálkozott, majd dühös lett.
– De ha egyszer mondom és állítom, hogy gondoltam valamit. Ne tartson engem a
tisztelendő úr gyermeknek!
– Pedig barátom, én mégsem hiszem el.
– És miért nem?
– Mert nem látom. Én csak azt hiszem, amit látok.
A pap mosolygott, a kérdező megszégyenülten távozott.
Végül íme egy harmadik példa!
Egy előkelő társaságban hasztalanul igyekezett egy hitetlen férfi egy hívő,
vallásos nőt meggyőződésében megingatni. A nő bátran védekezett s pompásan
verte vissza a megismétlődő támadásokat a hit ellen. A hitetlen férfi, miután
látta, hogy minden hasztalan, a gúny fegyveréhez nyúlt, hogy legalább vérig
sértse a hívő asszonyt:
– Nagyságos Asszonyom, igazán nem hittem volna, hogy ebben a házban, hol annyi
szellemes ember van, az egyedüli legyek, aki nem hisz Istenben.
– Óh, csalódik kérem – felelte mosolyogva az asszony. – Kegyed nem az egyedüli,
a háziállataim sem hisznek Istenben, csak ők szegénykék nem tudnak még külön
dicsekedni is vele.
Szivontsik Antal hitvédelmi művéből idéztem (Krisztussal vagy
Krisztus nélkül, 1931) – mindnyájunk okulására. Mert ne feledjük, hogy a harcos
hitetlenekkel ellentétben a kultúra, a tudomány és a művészet nagyjainak
elsöprő többsége mindig is mélyen vallásos keresztény volt. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika