Aranylant

2026. április 9. csütörtök,
Erhard napja.

Kalendárium

SZENT GYÖRGY HAVA Bika

Április elseje. Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elseje lett az év első napja, április első napja "komolytalan" újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette beugrató tréfák nyugati eredetűek.
...

(megnyitás itt)

Húsvét - Krisztus feltámadott!

" 1. Mikor pedig reggel lőn, tanácsot tartának mind a főpapok és a nép vénei Jézus ellen, hogy őt megöljék.
2. És megkötözvén őt, elvivék, és átadák őt Ponczius Pilátusnak a helytartónak.
3. Akkor látván Júdás, a ki őt elárulá, hogy elítélték őt, megbánta dolgát, és visszavivé a harmincz ezüst pénzt a főpapoknak és a véneknek,
...

(megnyitás itt)

Krisztus feltámadott!

Albán:
Krishti Ungjall! Vertete Ungjall!
Angol:
Christ is Risen! Indeed, He is Risen!
Arab:
Al Maseeh Qam! Haqqan Qam!
Cseh:
Kristus vstal zmrtvých! Skutečně vstal!
Dán:
Kristus er opstanden! Ja, sandelig opstanden!
...

(megnyitás itt)

Sergey Rachmaninov

Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester.

...

(megnyitás itt)

Április 24. - Szent György napja

Névadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok, állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.

...

(megnyitás itt)

IV. 2. E napon született Émile Zola francia regényíró

ÉMILE ZOLA
(1840-1902)

Az olvasó embereknek a naturalizmus szó Zolát jelenti, és Zola nevéről mindenekelőtt a naturalizmus fogalma rémlik fel. Ez az olasznak született kisfiú francia klasszikusnak nőtt fel. Apja Dél-Franciaországban jó állást szerzett olasz mérnök volt.

...

(megnyitás itt)

Tristan Tzara

Tristan Tzara (Moineşti, Bacău megye, 1896. április 16. – Párizs, 1963. december 25.) eredeti nevén Sami Rosenstock (felvett neve románul megszomorított országot jelent), román művész. Költő és esszéista, élete nagy részét Franciaországban töltötte.

...

(megnyitás itt)

IV. 2. E napon született Hans Christian Andersen dán meseíró, költő, regényíró

Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja. Manapság - és már régóta - meséit adják ki újra meg újra: idáig több mint 80 nyelven jelentek meg. Ez pedig igen nagy gyűjtemény, hiszen 70 évre terjedő élete folyamán 156 mesét írt. Némelyiket annyiszor és oly sokat utánozták, mesélték újra, hogy már népmesének tűnik....

(megnyitás itt)

IV. 6. E napon született Raffaello eredeti nevén Raffaello di Giovanni Santi olasz festő

-Raffaello di Giovanni Santi, a reneszánsz szellem és a reneszánsz művészet egyik óriása 1483. április 6-án született, és harminchét év múlva ugyancsak április 6-án halt meg. Az általa megélt idő, a harminchét év, nagyon kevés egy teljes emberi életre. Raffaello azonban a kivételes tehetségek, a zsenik közé tartozott.

...

(megnyitás itt)

Bejelentkezés

Beküldés

Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!

Keresés

Háttérzene

Kónya István lantművész

[háttérzene kikapcsolása]

Beállítás

Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.

ifjabb Tompó László

Így szégyenülnek meg a hitetlenek

Teljesen igazuk volt a régi bölcseknek, akik szerint minden igazi baj forrása a hitetlenség. Jó kétszáz éve viszont ezzel nem is olyan kevesen egyenesen kérkednek. Ilyenkor – szintén nem kevesen – szólni sem tudnak. Miként lehet őket meggyőzni arról, hogy ebben mennyire végzetesen tévednek?

Mondhatnók, nem kellene mást tenniük a harcos hitetleneknek, mint józan paraszti eszüket használni. Ezt elősegítendő, íme néhány csattanós történet.

Ebéd közben egy francia azt mondta, hogy ő csak azt hiszi, amit lát. Erre Sidney Smidt a süteményre mutatva megkérdezte:
– Ugyebár ez aztán kitűnő sütemény?
– Felséges – válaszolta a francia.
– Hát aztán, ha szabad kérdeznem – folytatta Sidney Smidt, a sütemény feltalálója –, hisz Ön a szakács létezésében?

Igen, mennyi mindent nem látunk, mégis tudjuk, hogy létezik! De lássunk egy hasonló frappáns példát!

Azt kérdezte egyszer valaki egy paptól:
– Tisztelendő úr, nem tudom elhinni, hogy nekem lelkem van.
– S miért nem? – kérdezte csodálkozva a pap.
– Mert nem látom! Csak azt tudom elhinni, amit látok.
– Rendben van – mondta a pap –, most gondoljon valamit. Mindegy, hogy mit. Tetszésére bízom. Na … gondolt valamit?
– Igen, gondoltam.
– Nem hiszem. Én nem tudom elhinni, hogy kegyed valóban gondolt valamit. Bizonyára csak úgy mondja.
Az a valaki először csodálkozott, majd dühös lett.
– De ha egyszer mondom és állítom, hogy gondoltam valamit. Ne tartson engem a tisztelendő úr gyermeknek!
– Pedig barátom, én mégsem hiszem el.
– És miért nem?
– Mert nem látom. Én csak azt hiszem, amit látok.
A pap mosolygott, a kérdező megszégyenülten távozott.

Végül íme egy harmadik példa!

Egy előkelő társaságban hasztalanul igyekezett egy hitetlen férfi egy hívő, vallásos nőt meggyőződésében megingatni. A nő bátran védekezett s pompásan verte vissza a megismétlődő támadásokat a hit ellen. A hitetlen férfi, miután látta, hogy minden hasztalan, a gúny fegyveréhez nyúlt, hogy legalább vérig sértse a hívő asszonyt:
– Nagyságos Asszonyom, igazán nem hittem volna, hogy ebben a házban, hol annyi szellemes ember van, az egyedüli legyek, aki nem hisz Istenben.
– Óh, csalódik kérem – felelte mosolyogva az asszony. – Kegyed nem az egyedüli, a háziállataim sem hisznek Istenben, csak ők szegénykék nem tudnak még külön dicsekedni is vele.

Szivontsik Antal hitvédelmi művéből idéztem (Krisztussal vagy Krisztus nélkül, 1931) – mindnyájunk okulására. Mert ne feledjük, hogy a harcos hitetlenekkel ellentétben a kultúra, a tudomány és a művészet nagyjainak elsöprő többsége mindig is mélyen vallásos keresztény volt.