2025. január 14. kedd,
Bódog napja.
Kalendárium

Hej emberek! Markomban sűrű
 fekete vérrel telt kupa!
 Ezzel köszönt rátok egy rongyos,
 világgá űzött árva kobzos
 utolsó Koppány-unoka!
 Borra nem telt. Így hát kupámat
...

Január (régiesen Januárius, ősi magyar nevén Fergeteg hava) az év első, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók istene volt az ókori római mitológiában. A népi kalendárium szerint január neve Boldogasszony hava. A 18. században a magyar nyelvújítók a januárnak a zúzoros nevet adták.

...

Weöres Sándor: Újévi jókívánságok

Pulyka melle, malac körme
   liba lába, csőre –
Mit kívánjak mindnyájunknak
   az új esztendőre?

Tiszta ötös bizonyítványt*,
   tiszta nyakat, mancsot
nyárra labdát, fürdőruhát,
   télre jó bakancsot.
Tavaszra sok rigófüttyöt,
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 

Megérte ezt az évet is,
Megérte a magyar haza,
A vészes égen elborult,
De nem esett le csillaga.
Meg van vagdalva, vérzik a kezünk,
De még azért elbirjuk fegyverünk,
...

Aki magyarul azt mondja: költő — mindenekelőtt Petőfire gondol. Attól kezdve, hogy belépett az irodalomba, szüntelenül jelen van. Példakép és mérce. Lehetett és lehet szolgaian utánozni, lehetett és lehet kerülni mindent, ami az ő modorára emlékeztet, de nem lehet megkerülni: aki magyarul verset ír, az valahogy viszonylik Petőfihez. A róla írt kritikák, cikkek, tanulmányok, könyvek könyvtárat tesznek ki, és minden korban új szempontokból új mondanivalókat tesznek hozzá a hagyományhoz. Verseinek egy része nemcsak közismert, de olyan népdallá vált, amelyről sokan azt sem tudják, hogy Petőfi írta, holott mindiglen is ismerték. Nem lehet úgy magyarul élni, hogy az ember ne tudja kívülről a Petőfi-versek számos sorát. S mindehhez ő a legvilághíresebb magyar költő: ha valamelyest művelt külföldinek azt mondják: magyar irodalom — akkor mindenekelőtt Petőfi jut az eszébe.

...

Szentegyedi és czegei gróf Wass Albert (Válaszút, 1908. január 8. – Astor, Florida, 1998. február 17.) erdélyi magyar író és költő.

...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A bitófamankók
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


 
Még ma is ezeken biceg Magyarország, ahogy a jelenkor legnagyobb költője, Döbrentei Kornél írta az Aradi őszben.
De ma már kisebesedett hónaljjal, görbült háttal, csonka testtel, s leginkább üres szívvel.
Ha valaki Magyarországot keresi a térképen, valóban talál egy ilyen nevű földrajzi egységet, egy ilyesféle grammatikai formuláról beszélnek vagy inkább összesúgnak a nyelvészeti szakkönyvek, de a valódi Magyarország 1849-től nem létezik. Van kiegyezéskori Magyarország, dualista Magyarország, két háború közti, bolsevizált, liberalizált Magyarország. De a valódiság már nem létezik.
1848-ban a valódi Magyarország rálépett a keselyűfejű hiéna, a metternichi Ausztria tolvajlástól megvastagodott nyakára, s mikor a tolvaj ránk uszította a félbarbár szláv hordákat, a valódi magyarság hazapofozta ezeket az oláh kecskepásztorokból, szerb rablókból, felvidéki irigyekből, istállóbuta horvátokból összetrombitált, gyilkolásra és gyújtogatásra uszult falkákat.
Aztán jött a fehérkabátos labancság a megvetés gőgjével, tolvajláshoz szokott felsőbbrendűségi tudatával, magyar pénzből felszerelt hadseregével a magyar pénzből megdicsőített országából.

A valódi Magyarország azonban erősebb volt, mint bármelyik forradalmiaskodó hőzöngés Berlintől Prágáig, Párizstól Athénig. Tizenhárom tábornok nyakát kellett hurokba facsarni, hogy a nemzet ismét pórázhűséget tanuljon immár közel százhetven évre. Természetesen kellett hozzá a honárulás görgeys istentelensége, egy Kossuth butasága, és karrirerlovagok alantassága, ami magyar véren és magyar szabadságon akart dicsőséget vásárolni.
Az aradi október bitói ma egy másik Magyarországra látnak, melyben nem a nyakcsigolyák őrlődnek, hanem a gerincek sorvadnak el. Régen a gerinc bitófát egyenesített, ma a gerinctelenség bacchanáliája festi színtelenné a jelent.
Ma a kereszténység nevében lehet zsidóskodni, ma rostonsült marha és a kelt tészta amerikanizmusával zabálja dagadtra magát egy vályúhoz csalt, csak derékban vastagodni tudó nemzetpótlék. Közben az Aradon akasztók felvásárolják a földjét, megeszik a kenyerét, szétlocsolják a borát. A szláv pedig bohócsapkát húz a fejére, az oláh pedig naponta köpködi ragyásra a lelkét. Ezek vagyunk mi, mai magyarok…

Hol vannak már azok a parasztgyerekek, akiknek bármi volt a kezükbe, vetettek és arattak. Ha puska vagy kard, akkor sűrű és vastag asztagokba hányták a tolvajnépek magyar vérre hízni akaró kondáit. Ma a paraszt polgárt játszik, s úgy szórja azt a keveset, mint a mikszáthi dzsentri tisztességtelensége.
Ma már nincsenek társadalmi rétegek, csak száz nihilizmust felböfögő tömegek, melyben sem a szellem artisztikuma, sem az ösztön nemes tenyészete nem tud bimbósodni.
Halálra ítélt nemzet lettünk. Olyan, mely röhögve táncol nyakában hurokkal, miközben a seftesek és a zsebmetszők népe ül a vállán, hogy jobban szoruljon a hurok.
Az aradi tábornokok és a névtelenek élni tudtak, hogy a haláluk is becses legyen. Ma már a becstelen élet után meghalni sem tudunk.



Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007