2025. augusztus 31. vasárnap,
Erika, Bella napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

Augusztus (Ősi magyar nevén, Újkenyér hava) az év nyolcadik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Nevét a híres római császárról Augustus Octavianusról kapta. Az, hogy ez a hónap – különös módon – a július után szintén 31 napos, annak köszönhető, hogy Augustus császár ugyanannyi napot akart, mint amennyi a Caesarról elnevezett júliusban van. Augustus ezt a hónapot odahelyezte, amikor Kleopátra meghalt. Mielőtt Augustus átnevezte ezt a hónapot augusztusra, latinul Sextilis („hatos”) volt a neve, utalva arra hogy eredetileg ez volt a hatodik hónap a római naptárban, amely kezdetben még a márciussal kezdődött.
...

A polgári realizmus fő művei - világszerte - általában prózai regények. A mi kritikai realizmusunk első kétségtelen remekműve egy verses regény: Arany László műve, A délibábok hőse. Költője igen kevés verset írt életében, elsősorban esszéíró volt, mellékesen kitűnő műfordító, de olyan ember, akinek az egész irodalom csupán magángyönyörűség volt, aki a költészettel kiábrándultan tudatos gesztussal felhagyott, napjai java részét afféle komoly polgári tevékenységekre fordította, jogász volt, közgazdasági szakember, idővel bankigazgató, és ötvennégy éves korában gazdag budapesti polgárként halt meg.

...

 

Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet.

...

Andersen mindenekelőtt meseíró. Aki a nevét hallja, annak azonnal valamelyik közismert meséje jut az eszébe. Holott finom formájú érzelmes és elegánsan gúnyos verseket is írt. Drámai próbálkozásai már ifjan ismertté tették a nevét írói körökben. Később izgalmas, kalandos regényei szélesebb körben is olvasókra találtak. De 30 éves korában - pénzkeresés céljából - meséket kezdett írni egy olcsó füzetsorozat számára. És ezek váratlanul híressé, majd rövid időn belül világhíressé tették. Kezdetben egy kicsit szégyellte is ezt a főleg gyerekeknek szóló műfajt, de a váratlan siker folytán fel kellett ismernie, hogy ehhez van igazi, rendkívüli tehetsége. Ezért élete további, negyvennél is több esztendeje alatt a meseírás lett a fő műfaja.

...

 Tóth Árpád első, 1913-ban megjelent kötete az érett és kiforrott művészt mutatja meg a legcsodálatosabb elégiák hangján.

Tóth Árpád múlásszimfóniájaként is lehetne jellemezni ezt a kötetet, melyek közül nem hiányozhat az őszi tájak, az esti hangulatok mellett a korán feltűnő betegség iszonyata sem. De itt olvashatjuk Ady Endréhez szóló elégiába hajló ódáját és a Mddő órán döbbenetes hangjait is...

...

Szentté avatták I. István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Erre a napra emlékezve ünnepeljük minden évben Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. Nagyboldogasszony napján (augusztus 15-én) tartott törvénynapokat áttetette augusztus 20-ra, István király szentté avatásának napjára.
...

Augusztus 29. a magyar történelemnek - június 4. mellett - talán a legtragikusabb és legsötétebb napja. Mindenképpen figyelemreméltó, fatális történelmi tény, hogy 1521-ben szintén ezen a napon vette birtokba az akkor egy esztendeje uralkodó, 25 esztendős I. Szulejmán (1520-1566) szultán vezetésével Nándorfehérvárt a török. (Csaknem hét évtizeddel korábban, 1456-ban ugyanezen vár falai alatt aratott világraszóló diadalt a Konstantinápolyt elfoglaló II. Mohamed hadai fölött a Hunyadi János vezette keresztény sereg).

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Mi történik velünk halálunk után?
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


Nincsenek véletlenek, ha valamikor, akkor pont most kellett újra megjelennie egy olyan könyvnek, ami erre a kérdésre csakis igaz feleletet ad, mert bár mindenkor, de a mostani járványidőben pláne ez a kérdések kérdése, amelyre egyetlenegy tudomány ad hiteles választ, és ez a teológia. Mit is felel erre részletesen? Tower Vilmos régi-új könyvéből megtudjuk.

Egy példával megvilágítjuk, miért ez a kérdések kérdése:

„Néri szent Fülöphöz (†1595) jött egyszer egy Spazzara Ferenc nevű tanuló és támogatását kérte. A szent megajándékozta s megkérdezte, mi akar lenni. A tanuló azt válaszolta: „Ügyvéd leszek.” A szent azt kérdezte: „És azután?” – „És azután” – így szólt a tanuló – „ékesszólásommal pénzt fogok szerezni.” „És azután?” – kérdezte újból a szent. „És azután öreg napjaimra kényelmes életem lesz.” – felelte a tanuló. „És azután?” – kérdezte ismét a szent. Ekkor a fiatalember elszomorodott és elfogódott hangon válaszolta: „És azután meg kell halnom.”– „És mi lesz azután?” – kérdezte a szent. Ekkor elhallgatott a fiatalember és gondolataiban elmerülve szomorúan távozott. Ezek a szavak: „És azután?”, állandóan fülébe csengtek, s nem tudta elfelejteni. Később buzgó, erényes férfi vált belőle.”

(Prof. Franz Spirago: Példatár főleg hitszónokok és hitoktatók számára. A hatodik német kiadás után fordította Bezerédj László. Budapest, 1927. Szent István Társulat-Stephaneum Rt., 7-8. old.)

Tower Vilmos (1879-1958) atya eredetileg 1945-ben megjelent könyve hasonlíthatatlanul többet ér olvasója számára bárminő orvosi vizsgálatnál, ami csak a halandó teste állapotát méri fel, de a halhatatlan lelkéét nem. Ajánlásául álljon itt fülszövege

„Tower Vilmosnak illemtani könyveit olvastam eddig. Akkor még voltak ilyen művek (is). Ma ellenben ott tartunk, hogy nincsenek, legalábbis olyanok, melyeknek közük lenne a Tízparancsolathoz és főleg a Tízparancsolat hirdetőjéhez, Istenhez. Isten ugyanis minden ember lelkiismeretében ugyanazt a tíz mondatot sugallja, mint amit Mózesnek kijelentett a szent hegyen.

Ám egy illemtannak vannak változó elemei is. Ma egyetemes magatartás a változó elemek mögött nem meglátni a soha nem változót! Vagyis a törés hermeneutikája eluralkodott Európában az ember-, a történelem- és az egyházszemléletben. Tower Vilmos „Másvilág, pokol, mennyország” című könyvét először olvasva megdöbbenve tapasztaltam a változó elemek (stílus, bizonyos értelmi megközelítések, példák) mögött felragyogó örök igazságokat.

Tower nemzedéke számomra az előző nemzedék. Miért ne hallgatnám meg ezt a nemzedéket? Ez olyan, mintha szüleimre nem hallgattam volna!

Tower könyve a keresztény katolikus hit erőteljes, hiteles megfogalmazása. Hallgassuk meg hát az előző nemzedéket is!”

(Barsi Balázs OFM)

Tower könyve előszavában megvallja, hogy az eszkatológia irodalma, legalábbis magyar nyelven, „nagyon szűkkörű”, továbbá, hogy „a templomi szószékről is ritkán hallunk részletesebb felvilágosításokat” az eszkatológiáról. E könyvével, amint írja, ezt az űrt óhajtotta betölteni, amelyet elsősorban a „keresztény nagyközönség”-nek szánt, de „talán érdeklődéssel forgathat a hittudományok szakembere is”. Gondosan különbséget tesz a gyakorta kétes apokaliptikus magánkinyilatkoztatások és az egyházi tanítóhivatal hivatalos állásfoglalásai között. Ez művének egyik legnagyobb érdeme. A másik, hogy a pokol, a purgatórium és a mennyország mibenlétének tárgyalása során a teológián kívüli tudományok (főleg a biológia, az antropológia és a pszichológia) eredményeit is eredményesen alkalmazza. Lebilincselő logikussággal bizonyítja, hogy az eszkatológia nem valamiféle pszichologizáló, hamis misztikába csomagolt áltudomány, hanem eredendő része az Istentől kinyilatkoztatott objektív igazságokat tudományosan rendszerező dogmatikának – hiszen jóformán nincs is olyan dogmatikai kézikönyv, amelyben ne kapnának helyet az ide vonatkozó tanítások.

Aligha volt annyira időszerű e mű – mindmáig az egyetlen, magyar szerzőtől való legteljesebb eszkatológia! –, mint ma, amikor már nem az istenes élet lebeg az átlagemberek szeme előtt, hanem a „dolce vita” csalfa délibábja, a „carpe diem” eredeti horatiusi értelmének kiforgatásából következően a hedonista-utilitarista életmód, a szekuláris társadalom megannyi antropomorf szemfényvesztése, emberistenítő illúziója. Méltó párja korunkból Joseph Ratzinger, XVI. Benedek pápa „Végidő” című, magyarul is kapható kötete. E két mű célja nem más, mint hogy rádöbbentse az embereket a jézusi mondat – „Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül, aki nem hisz, elkárhozik.” (Mk 16, 16) – roppant súlyosságára, s hogy a kárhozat választása helyett elvezesse őket a „visio Dei beatifica” állapotába, Isten boldogító színe látására. Amint Tower fogalmaz, „a menny megszerzése tehát a legnagyobb érdekünk, legfontosabb feladatunk, az okosságok okossága, a bölcsesség bölcsessége, a kegyelmek kegyelme!” Hiszen a hajóutas is bármit tesz utazása alatt, „egy cél felé törekszik: eljutni a kívánt helyre”, majd ezzel zárja könyvét: „Hasonlóképp járunk el mi is: minden, még a legegyszerűbb, legközönségesebb dolgon, ténykedésen át is a mennybe jutás vágya lelkesítsen, ez dobogtassa meg szívünket, ez lendítse akaratunkat. Ez legyen egész életünk minden napjának, órájának, percének és pillanatának legerősebb, legláthatóbb, leglendítőbb vágya, törekvése! Ez a célok célja, minden cél koronája és diadalmas betetőzése, tökéletesítése!”

(Ifj. Tompó László)

Aligha csodálkoznánk, ha a könyvet olvasója úgy tenné le, hogy azt mondaná: amennyiben menekülnie kellene s poggyászába maximálisan csak tíz könyv férne, ez mindenképpen benne lenne.



Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007