 | | | 2025. december 1. hétfő, Elza napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
A keresztény egyház első vasárnapja közeleg, mely egyben Advent első vasárnapja is. Az Advent szó az „adventus Domini” szóból ered, melynek jelentése: eljövetel. Ez az eljövetel Jézus Krisztus eljövetelére vonatkozik, kinek születését December 25-én ünnepli az egyház. ... | | 
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. ...
| | 
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. ... | | 
Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.
Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni. ... | | 
Kosztolányi Dezső: Ádám
Most sokszor gondolok arcodra, Ádám, Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán Feléd lóbázom csüggeteg kezem.
Papagály s tigris közt csúf ember-állat, ...
| | 
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Egy elképzelt utolsó találkozás | | Felhívlak
telefonon! A negyedik kísérletre fel is veszed. Megbeszélünk egy randit.
- Nyolc órakor a
Hóvirágban?
S én ízléstelen mély
hangon azt mondom:
- Igen, hét órakor a
Hóvirágban!
Késni
fogsz, és mégis hamarabb érkezel, de az a Vonat, amivel el szerettünk volna
utazni a Halhatatlanságba, már nem indul. Leülsz mellém és én megkérdezem:
- Mit iszol?
Habár az alkohol jobban
illene az utolsó találkozásunkhoz, te kólát kérsz. Amíg a pincér kihozza,
kezeink megkeresik egymást, tekinteteink legyűrik a bizonytalanságot. A bíróság
már meghozta az ítéletet. Nem felfüggesztettre, hanem szigorított magányra
ítélt mindkettőnket. A kóla már az asztalon. Bámulunk egymásra. Annyi
mondanivalónk lenne, de csak bámulunk. Mindkettőnk felméri, hogy vajon mennyit
veszített a másik által.
Hogy hány perccel lett
szegényebb az emberiség. Rágyújtunk egy cigarettára, és fújjuk a füstöt. Már
tíz perce lehet, hogy itt vagyunk. Kezünk izzad, meg kell, hogy törüljük. Utána
már meg se találják egymást! Szorongatjuk a kólát és a cigit. Jönnek a haverok.
- Leszabad ülni? - s már
le is ülnek. Vicceket mesélnek. Mindegyikben van férfi és nő. Kifogynak. Újabb
téma a suli. A százszor elmesélt történetek egyre cifrábbak, meseszerűbbek. Mi
meg röhögünk. A többiek élvezik, hogy kirángattak minket a komolyságból. Ezt
úgy értéke-lik, hogy ez egy újabb bizonyíték a zsenialitásukra. Elégedetten
isszák a sörüket.
Körülbelül
egy óra múlva felállnak, elköszönnek. Mi maradunk. Még mindig ugyanazt a kólát
szorongatjuk. Csak a cigaretták cserélődnek. Tekinteteink úgy találkoznak, akár
a gyors vonatok. Városon kívül. Nem bírom tovább, felállok és megkérdezem:
- Haza kísérhetlek?
Bólintasz.
Megyünk egymás mellett. Tudatomban megáll egy gondolat. Te hamarabb érsz haza,
mint én. Te már fekszel az ágyban, mikor eszedbe jut, hogy tulajdonképpen csak
egyetlen egy mondatot kellett volna egymásnak mondanunk: " Még mindig
szeretlek! " . Te már alszol, amikor én hazaérek. Hazaérek, s lefekszem.
Mellettem a bizonyosság.
Valaki mindig lekapcsolja a csillagokat.
 |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |