 | | | 2025. március 27. csütörtök, Hajnalka napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Életrajza SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Szüzesség és anyaság | | Részletek Mácz István Egészen szép vagy című könyvéből
(...)
Mi is a szüzesség? A szó első jelentése szexuális, nemi érintetlenséget jelent. Most tágabban értelmezzük. A szüzesség az az életállapot, amelyet a nő önként vállal vagy elfogad és amelyben szexuális megtartoztatásban él. Ez a megtartoztatás önmagában nem érték. Értékét attól a szeretettől kapja, ha valaki ezt az önmegtartóztatást Isten iránti szeretetből és/vagy embereket szolgáló szeretet megéléséért vállalja, vagy elfogadja az élettől bármily okból ezen „rákényszerített" sorsot.
A szüzesség lelkület, erény, amely a nemi hajlamokat eszmei törekvéseknek rendel alá és ezért lemond azok megéléséről. A szüzesség lelki erő és szeretet, s ezen két érték sajátos szépséget ad a szűznek.
(...)
Szűznek születik minden ember. A szüzesség az élet természetes állapota. És az maradhat egy életen át annak, aki szeretetből éli meg.
(...)
Az önként megélt szüzességben a nő, mint személy valósítja meg önmagát. Ő olyasvalaki, akit az Isten önmagáért akar és szeret. Ő egyedül valósítja meg női mivoltának értékét.
(...)
A szabadon választott szűzi élet nem csupán NEM a szexuális élet felé, hanem IGEN a tökéletes önátadásra: szeretetben szolgálni az embert és/vagy az istent.
(...)
Az anyaság misztériumát elfogadjuk, ám a szüzesség titokzatos gazdagságát kevesen ismerik fel.
(...)
Az anya értéke, hogy szívén átfolyik a nemzedékek élete. Az anyában élet fogan, életet szül, életet ad tovább a földi végtelenség történésében.
A szűzben a személyiség magasztosul fel.
(...)
A szűz titka, hogy hisz önmaga személyiségében. Bátran mer magányos lenni.
(...)
A Nőben természetes az a szeretet, mely anyává teszi őt. Aki nőnek születik, anyának születik.
(...)
A Nő életkorától és sorsának körülményeitől függetlenül elsősorban anya. Az anyaságtól nem lehet megfosztani a szüzet sem. Ő lélekben lehet és legyen anya.
A vér szerinti anyák is csak akkor édesanyák, ha lélekben az anyaság jóságával ölelik, nevelik, ápolják, védik gyermeküket.
(...)
A gyermeket pólyáló kéz, a betegeket ápoló kéz,, az otthonokat takarító kéz, az ételt készítő kéz: anyai kéz.
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |