 | | | 2025. június 16. hétfő,
Jusztin napja. Kalendárium | 
Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi.
Június eseményei:
június 1.:
Írország: a köztársaság napja
Szamoa: a függetlenség napja
Bulgária: a rózsák ünnepe
június 2.:
Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe
Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója
június 3.:
Ausztrália: az alapítás napja
Uganda: a mártírok napja
június 4.:
a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920).
az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja
Ghána: a forradalom napja
Tonga nemzeti ünnepe
június 5.:
Környezetvédelmi világnap
Szenvedélyek napja
június 6.:
Patika nap
Siklós napja
Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja
június 7.:
Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása)
június 8.:
Szent Medárd ünnepe
Óceánok világnapja
június 9.:
Spanyolország: La Rioja ünnepnapja
június 10.:
Magyar ügyészség napja
Portugália nemzeti ünnepe
június 11.:
Szent Barnabás ünnepe
Líbia nemzeti ünnepe
június 12.:
A gyermekmunka elleni világnap
Fülöp-szigetek: a függetlenség napja
Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja
június 13.:
Szent Antal ünnepe
Belgium: az apák napja
Kirgizisztán: nemzeti emléknap
június 14.:
Véradók világnapja
Malawi: a szabadság napja
USA: a zászló napja
június 15.:
Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe
Dánia nemzeti ünnepe
június 16.:
A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére.
A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére).
Az afrikai gyermekek világnapja
Pápa napja
Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja
június 17.:
Elsivatagosodás világnapja
A hangzáskultúra napja Magyarországon
Izland: a köztársaság kikiáltásának napja
június 18.:
Egyiptom: a felszabadulás napja
június 19.:
Kuvait: a függetlenség napja
június 20.:
A menekültek világnapja
Eritrea: a mártírok napja
június 21.:
A zene Ünnepe
Argentína: a zászló napja
június 22.:
Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja
június 23.:
Olimpiai nap
Spamellenes Világnap
Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja
Luxemburg: a nagyherceg születésnapja
június 24.:
Keresztelő Szent János napja
A csontritkulás világnapja
Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja
június 25.:
Barlangok napja
Mozambik: a függetlenség napja
Szlovénia: az államiság napja
június 26.:
A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja
A közalkalmazottak napja
A kínzás áldozatai támogatásának világnapja
Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása
június 27.:
Cukorbetegek világnapja
Szent László napja I. László tiszteletére
Határőrség napja
A magyarországi lengyelek napja
Dzsibuti: a függetlenség napja
június 28.:
USA: az első világháború emléknapja
június 29.:
Péter-Pál napja, az aratás kezdete
Táncművészet világnapja
Szent Péter napja
A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról.
Seychelle-szigetek: a függetlenség napja
június 30.:
A magyar szabadság napja
A keresztény vértanúk emléknapja
Szent Pál napja
Horvátország: a függetlenség napja
Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja
június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár
június első szombatja: Lakáskultúra napja
június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon
június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon
június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet
június harmadik vasárnapja: Apák napja
június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló.
a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja
június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának
júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált
Érdekességek
A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik:
Ikrek (május 21-június 20.) és
Rák (június 21-július 20.)
Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép.
Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap.
Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...
| | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...
| |  Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...
| | Írország évszázadokon át az angol király fennhatósága alá tartozott, az ősi ír nyelvet — a kelta nyelvcsaládhoz tartozó gaelt — lassú ütemben, de végül teljesen kiszorította az angol. Kihaltnak mégsem mondható: a nyelvtudósok megértik és a legeldugottabb falvak paraszti népe beszéli. Maguk az írek sohase voltak hajlandók magukat angoloknak tekinteni, holott a XIX. és a XX. században nem egy ír szerző az angol irodalom élvonalába emelkedett, mint ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Les barricades n’ont que deux côté |   | Les barricades n’ont que deux côté, vagy a barikádnak csak két oldala van. Így mondja a művelt francia, s talán így beszélhetünk mi, megkeseredett magyarok. Mert úgy tűnik, ugyanaz a mondat két nemzetnél ellentétes jelentéstartalommal bír, amelyet a nyelvészeti pragmatika hivatott megfejteni. Vagy az az új tudomány, mely önmagát lélektannak meri nevezni, miközben egyik, egy minden szimpátiát bátran nélkülöző képviselője nyíltan kijelenti: „Nincs olyan, hogy magyar lélek.” Ez a stílustalan és helytelenül megfogalmazott mondat vízilabdacsapatunk szövetségi kapitányának nyilatkozatára érkezett. Kéretlenül… És megválaszolatlanul maradt! Engedtessék meg nekem, hogy Móricz Zsigmonddal védekezzem az ilyesfajta sommás és ostoba állítások ellen. Móricz 1931-ben a magyar lélekről merészelt elmélkedni a Nyugat hasábjain, s a magyar lélekkel bizonyítja a magyar irodalom nagy feladatait. Vagy idézem a magyarságról minden elfogultság nélkül író Ignotus szavait: „A magyar lélek azért lélek, hogy éljen és megújuljon és ne tűrjön bilincseket. Jaj volna a magyar léleknek, ha nem tudna helyet találni minden igényben, mit a ma támaszt a tegnappal szemben; jaj volna a magyar nemzetnek, ha csakugyan idegenség gyanánt érezné testében, amit maga szitt magába és maga termelt magának. Vagy van nemzeti lélek, vagy nincs - de ha van, akkor olyan, mint a levegő, amely mindenütt ott van, mindenben benne van és semmiféle külön érdek nem foglalhatja le külön birtokául, hogy mint a királyok a földet, jutalom gyanánt osztogassa kellemetes szolgálatokért.”
Korábban és talán még ma is Magyarországon lélekszámról beszéltek a népszámlálási vagy közigazgatási statisztikák. De a legékesebb cáfolat a lélektagadás ostobaságára maga a nyelv. Nyelvünk legősibb, és szakrális értelemben az egyik legemelkedettebb szabad morfémája a lélek szó. De a lélegzés, mint profanizált nyelvi forma, az élet folyamatosságát hívatott kifejezni, ahogyan a lét, lenni, lesz szavaink ontológiai értelemben adják az élet fundamentumaként a létezés kifejezését. Minden ókori közel-keleti nyelv a szakralitást egészében kifejező alapszava az eli vagy éli (Isten), melynek ősi alakja az En Lil, vagy ősi lélek; az isteni lélek sumer nyelvi alakjából fejlődött ki mindegyik alakváltozat. A keresztény/keresztyén vallások szentháromságtana pedig Szentlélek Úristenről, s magáról a Szent Lélekről beszél. A lélek tagadása tehát üres és tapintatlan támadás arról az oldalról, ahonnan a lélektelenség csak részvétlenséget, reménytelenséget, közönségességet vagy ostobaságot vajúdott. A magyar léleknek, mint grammatikai szerkezetnek idézése vagy leírása hatalmas dühöt vált ki azokból, akik számára a lélek és a magyarság gyalázása csak nemzetellenes és antiklerikális ujjgyakorlat a mindennapokban. És Weininger szavait idézve hozzátehetjük a fentebb leírtakhoz: „…szennyes félelemből fakadó.” Motivációit ennek a szellem –és kultúrellenes magatartásnak újból Weininger hírhedt kérdésével gondolhatjuk tovább: „ Akinek nincs lelke, az hogyan érezze a lélek halhatatlanságának szükségét?” Talán valóban vannak olyanok, akiknek nincs lelkük, s akkor szembenállásuk a világgal irigységből fakad. Magával a jelenséggel nincs értelme foglalkoznunk, ha nem szítana állandó szellemi és erkölcsi tüzeket, s nem enné bele magát olyan makacsul a magyarság és az európaiság szellemi szövetébe, mint valami kellemetlen szennyeződés a ruhaszövetbe. A magyar lélek jelzős szerkezet használata újból szellemi barikádokra űzi a nemzetet. Vannak, akiknek fájdalmas állapot, hogy megkérdőjelezik kultúráját; hitét, hűségét nemzetéhez, hazájához. S vannak a tompultak, akik csak részben tehetnek arról, hogy milliónyi áldozatot szed köztük ez az idegen és kártékony behatoló. De a teljes felelősség alól ezek a milliók sem vonhatják ki magukat. Közös bűnük a szellemi tunyaság. Médiarabszolgaságuk még groteszk is lenne, ha nem lenne annyira fájdalmas; hiszen ők alkotják a barikádokra űzöttekkel szembeni sortüzet kilövőket, de ők lesznek a puska –és ágyútöltelékek is, ha elérkezik a feláldoztatásuk pillanata. Mert egyszer elérkezik... Közös sorsunk pedig fájdalmas: mind elfogyunk. Bús magyar jelenünkre lángbetűkkel írja a kor: kiirtásunkra rugaszkodik most egy szellemi akarat, mely szellemi még eszközeiben, de létében az örök földhözragadt materializmus. A köznapiság iszonyával rémisztget minket, lealacsonyodásunkat akarja. József Attilával üzenjünk nekik, hogy tudunk róluk, s talán majd farkasszemet nézünk egyszer velük! „Ős patkány terjeszt kórt miköztünk,
a meg nem gondolt gondolat,
belezabál, amit kifőztünk,
s emberből emberbe szalad.” |
| | | Csehszakáll István [egyéb] érkezett: 2008.08.29. 16:00:00 (mindenki olvashatja) A cikket olvasva számtalan gondolat ébredt bennem.Talán nem is ebben a formában kellene megosztanom, de a köszönet a szerző felé, hogy az Aranylanton is megjelenik a felelősségteljes tiltakozás, mégis csak ide irányít. A pszichológusnőt idézve bár rögtön megrezdült bennem is a spontán tiltakozás, hogy ugyan, gondolja végig, a "lélekben együtt vagyunk" mit jelent - hiszen lélekben sem ellenséggel, sem idegennel nem tudunk együtt lenni, következésképpen kell közös léleknek is lennie, akár hitbéli, így akár nemzeti léleknek is. Mégsem a cáfolat ezen egyszerű logikai módját választom, hanem hagyom inkább, hogy a szerencsétlen kijelentés apropóján beszámolhassak idei nyaram egy nagy élményéről, és így is rávilágítsak a megidézett kijelentés oktalanságára. Éreztem eddig is, hogy nyelvünk, a magyar nyelv különös, ősi, párját ritkító nyelv. Hazánkban általános ismereteket jelentő tanulmányaim is itt-ott bizonygatták ezt, de leginkább úgy fogalmazták e csodát, hogy szinte mentegetőzést éreztem belőle, mely szerint elszigetelt, magányos, majdhogynem eredet nélküli, innen-onnan összekapart nyelv a magyar, amelyet még a nyelvtan is (a "fejlett" nyugati mintára összeállított nyelvtan) is nehezen zaboláz meg, de legalábbis csak komoly bonyolultsággal tud leírni. Idén azonban olyan erővel világosodott meg előttem nyelvi múltunk némely lenyomata, és ez az élmény olyan kedvvel sarkall a további elmélyedésre, hogy elhomályosodik minden féltő aggodalmam mellette. Mert arra eszméltem rá, hogy a magyar nyelv szó szerint a ragaszkodás, az összetartozás nyelve. Összetartozás a teremtővel, összetartozás a világgal (ami fény és mindenség is egyben), összetartozás a maggal, a nemzettel, a többi emberrel. Így is építkezik, így is fejlődik, így is él e nyelv. Ezért is lehet talán, hogy nyelvünkben a jelen mellett a nyelvi ősmúltja is, de mintha az emberiség ősmúltja is benne élne. Olyan ősi válaszok lelhetők meg benne, és azok olyan megbonthatatlan logikával rétegződnek egymásra, amelyhez csakis a teljesség fogható jelzőnek. (Itt nem bontanám ki, nyomnak lásd az irodalomjegyzéket!) De hogy ne távolodjak túl messze az eredeti témától: hogyne lenne egy ilyen nyelvet beszélő nemzetnek saját lelke? Úgy tűnik nekem, önmaga a doktornő szerencsétlen mondata paradoxon, hiszen olyan nyelven fogalmazta meg mindezt, amely önmaga a nemzet élő lelke! Pont az, amely ellen tiltakozna, mintha azt mondaná: éppen most nem szólok. Az említett irodalomjegyzék: Akadémiai beszélgetések, Kiss Dénes: A magyar nyelvrőlKiss Dénes: Bábel előtt Kiss Dénes: Bábel után 1/8Magyarságtudományi tanulmányok (Botos László szerkesztésében, melyben neves tudósok, kutatók szólnak a magyar őstörténetről, kultúráról, nyelvről, a téma legújabb kutatási eredményeiről, kiadta a Magyarok Világszövetsége) | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika