2026. szeptember 8. kedd,
Mária, Adrienn napja.
Kalendárium

1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. 

...

Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...

A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt.

...

Anne-Sophie Mutter  a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni.

A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét.

...

Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.

 

...

http://musicianswho.hu/wp-content/uploads/2015/05/operahaz1.jpg

1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház.

...

A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...

Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester.

...

 

Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
Csehszakáll István
[egyéb] érkezett: 2008.08.29. 16:00:00 (mindenki olvashatja)
A cikket olvasva számtalan gondolat ébredt bennem.Talán nem is ebben a formában kellene megosztanom, de a köszönet a szerző felé, hogy az Aranylanton is megjelenik a felelősségteljes tiltakozás, mégis csak ide irányít.

A pszichológusnőt idézve bár rögtön megrezdült bennem is a spontán tiltakozás, hogy ugyan, gondolja végig, a "lélekben együtt vagyunk" mit jelent - hiszen lélekben sem ellenséggel, sem idegennel nem tudunk együtt lenni, következésképpen kell közös léleknek is lennie, akár hitbéli, így akár nemzeti léleknek is. Mégsem a cáfolat ezen egyszerű logikai módját választom, hanem hagyom inkább, hogy a szerencsétlen kijelentés apropóján beszámolhassak idei nyaram egy nagy élményéről, és így is rávilágítsak a megidézett kijelentés oktalanságára.

Éreztem eddig is, hogy nyelvünk, a magyar nyelv különös, ősi, párját ritkító nyelv. Hazánkban általános ismereteket jelentő tanulmányaim is itt-ott bizonygatták ezt, de leginkább úgy fogalmazták e csodát, hogy szinte mentegetőzést éreztem belőle, mely szerint elszigetelt, magányos, majdhogynem eredet nélküli, innen-onnan összekapart nyelv a magyar, amelyet még a nyelvtan is (a "fejlett" nyugati mintára összeállított nyelvtan) is nehezen zaboláz meg, de legalábbis csak komoly bonyolultsággal tud leírni. Idén azonban olyan erővel világosodott meg előttem nyelvi múltunk némely lenyomata, és ez az élmény olyan kedvvel sarkall a további elmélyedésre, hogy elhomályosodik minden féltő aggodalmam mellette. Mert arra eszméltem rá, hogy a magyar nyelv szó szerint a ragaszkodás, az összetartozás nyelve. Összetartozás a teremtővel, összetartozás a világgal (ami fény és mindenség is egyben), összetartozás a maggal, a nemzettel, a többi emberrel. Így is építkezik, így is fejlődik, így is él e nyelv. Ezért is lehet talán, hogy nyelvünkben a jelen mellett a nyelvi ősmúltja is, de mintha az emberiség ősmúltja is benne élne. Olyan ősi válaszok lelhetők meg benne, és azok olyan megbonthatatlan logikával rétegződnek egymásra, amelyhez csakis a teljesség fogható jelzőnek. (Itt nem bontanám ki, nyomnak lásd az irodalomjegyzéket!)

De hogy ne távolodjak túl messze az eredeti témától: hogyne lenne egy ilyen nyelvet beszélő nemzetnek saját lelke? Úgy tűnik nekem, önmaga a doktornő szerencsétlen mondata paradoxon, hiszen olyan nyelven fogalmazta meg mindezt, amely önmaga a nemzet élő lelke! Pont az, amely ellen tiltakozna, mintha azt mondaná: éppen most nem szólok.


Az említett irodalomjegyzék:

Akadémiai beszélgetések, Kiss Dénes: A magyar nyelvről
Kiss Dénes: Bábel előtt
Kiss Dénes: Bábel után 1/8

Magyarságtudományi tanulmányok (Botos László szerkesztésében, melyben neves tudósok, kutatók szólnak a magyar őstörténetről, kultúráról, nyelvről, a téma legújabb kutatási eredményeiről, kiadta a Magyarok Világszövetsége)
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007