Nagyon a szívemből szóltál, Zsolt! A Barátod szamárságot állított. A költészet az emberiség egyik legmélyebb belső szükséglete, igazából egyetlen emberi lény sem nélkülözheti.

Ma is megvan az igény, de - nem nagyon van itt tér megvitatni, hogy miért - az anyagelvű, cinikus politika és kimondva-kimondatlanul ateista tudomány uralta világban az emberek jelentős része inkább "sejti" mint tudja, hogy mit igényel.

A tragikus pótszerek sokfélék - de mindig önfelszámolóak.

Hogy a költészet funkcióját sokszor dalszövegek töltik be, arról a kommunikáció-áradat kommunikáció-képtelensége - meg a gyakran "kinevezett" költészet kommunikáció-alkalmatlansága tehet.