 | | | 2025. szeptember 16. kedd, Edit napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Versbe fonódva | | A szemük kidülled, úgy figyelnek: lebegsz-e már közöttük, vagy mégsem? Egyik emlékeidben szemezget, másik megles titkos ölelésben.
A harmadik lesz, eljön majd, s amint vaskos, nagy akta-markába zárja, hozzáteszi bátran azt, ami nincs: hallatszik gémkapcsok kattogása.
Dohossá őrzött társai között fáradt s nyög a gyűröttre olvasott. Kettétépve lapul a polc mögött egy régen elfelejtett s otthagyott.
Szétmálló sárga lapok s idekint, te! Anyag, a semmivé olvadó. Kutat, felfedez s végül rád legyint maholnap tán egy olykor olvasó.
Esetleg karcos, gép-hideg hangon egy utódod egyszer majd felidéz. Kicsit mereng is rajtad. Maradjon? Majd szégyell s riadtan körbenéz.
Rájuk borulsz? Téged ők takarnak? Lassan te, önmagad sem tudod már. Ki az, ki szól itt, s ki az, ki hallgat, kiből lesz rab s kiben él a foglár?
De viszed tovább s ők is cipelnek, s eggyé leszel valóképzeletben. Mint párok, kik bokrok közt ölelnek, s miként rák a testben, menthetetlen. |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |