2026. szeptember 6. vasárnap,
Zakariás napja.
Kalendárium

1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. 

...

Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...

A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt.

...

Anne-Sophie Mutter  a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni.

A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét.

...

Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.

 

...

http://musicianswho.hu/wp-content/uploads/2015/05/operahaz1.jpg

1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház.

...

A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...

Vaszary János (Budapest, 1899. január 1. – Madrid, 1963. november 20.) magyar színész, színigazgató, rendező, színműíró. Vaszary Piri színésznő bátyja, Vaszary Gábor író öccse.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Sergey Rachmaninov (az emigrációban általa választott írásmód szerint; oroszul Сергей Васильевич Рахманинов, melynek magyaros átírása: Szergej Vasziljevics Rahmanyinov; Onyeg, Oroszország, 1873. április 1. (március 20.) – Los Angeles, USA, 1943. március 28.) orosz zeneszerző, zongoraművész és karmester.

...

 

Két nagy későromantikus zongoraverseny Karajan nagy felfedezettje, Krystian Zimerman, a Berlini Filharmonikusok és a század karmesteróriása, Herbert von Karajan előadásában. Schumann nem lett zongoravirtuóz, de maga után hagyott egy rendkívül népszerű versenyművet.

...

 A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb.

Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Post mortem
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
1.
Prelűd

Felleges éj úszik a sínek felett, 
s mint mindig, tisztázatlanok a körülmények, 
hogy miért kószálnak tinédzserek őrizetlen
a budapesti éjben, kiszámíthatatlan végzetük felé.
 A lány végül is döntött, úgy lépett a vonat elé, 
s a fiú már közben a folyóhoz ért, ki tudja miért?

Beláthatatlan következmények szállnak,
mint a füst, a pótolhatatlan űrben, 
s a felszínes fecsegésű nagy magyar éj felett
tompa fényű hold bolyong, mint lápi lidérc,
s mély hallgatásba botlik mindig a kérdés: miért?!

(Álmomban hirtelen a túlsó partról int valaki felém,
nyelve alatt obolusa fénylik, de már elment a révész.
Tetten ért gyilkosok várják már a part innenső végén,
 s nem kérdik meg tőle, hogy feltámadunk-e még?

2.
H. S. emlékére

Mert sohasem ér véget a gyász, ezért magatokban 
mosolygós képét őrizzétek, pohárral a kézben,
ez legyen mindig, amit felidéztek, amikor az arca
emlékeitekbe visszatér. Nevető szemmel áll a kertben,
derűs szívvel, s kezében csillog a félig telt pohár.
Inkább erre gondoljatok, s ne a kórházi fehérre, 
amikor már véglegesen feljegyezte arcát a halál.

3.
„Fanfárok a közösségi emberért”

Hét éve, hogy májusban hideg, sziromszaggató
szelek kavarogtak a fejünk felett a Turai temetőben,
amikor egy osztálytársunktól búcsúztunk nehéz
szívvel, a polgári szertartás szabálya szabta rendben,
mégis méltóságos csendben kísérte el a fél falu,
azt a közösségi embert, aki hatvanon még innen,
oly hirtelen elment, akár a Babánk ugyanez évben,
s utánuk még oly sokan keltek útra abban túlvilági
szélben vitorlázva át a Sziget felé, a túlsó partra… 

4.
Intermezzo
A művészet balzsamírjával gyógyítgatjuk
a valóság ütötte sebeket, s az idő vándorlása
olyan körülöttünk, mint a halál bizonyossága,
változatlan, statikus állandó, fehér villámlás
az égen, bennünk örökké nyíló remény-virág…

Akik születnek, egyszer mind visszatérnek,
de mi csak előre nézünk, s hátunkba merednek
sóbálvány tekintetek, s az állandóság igézetében
vándorol magába mind, életük a mű, s életmű-díjat
nyújt át az idő, ha a túlpartra érnek rendezetlenül… 

5.
Méltatlanság

Hisz fiatalon, de méltósággal viselt súlyos 
betegséggel, pont úgy, amint az ezeréves vének
küzdenek elismerésre méltó esélytelenséggel,
tragikus hirtelenséggel, tudatos tévedések áldozataként,
s mindhiába hittek ők az orvosi csodába, vakcinába
kódolt halálba hullt mind, vétlenek,  de az átkozott
véletlen kiiktatta őket magva szakadt életükből,
 de te csak nézzed, hátha meglátod programozott léted…

S a többiek hirtelen felindulásból, aljas indokból,
előre megfontolt szándékkal, kegyetlen brutalitással,
hideg fejjel néztek félre, józan irgalmatlansággal
papért szaladtak, vagy orvosért, húzták a harangot,
s feleltek rá vészjósló, sötét tekintetű varjak,
mint az eltévedt, partra zavart, kóbor nimfák, 
s csak jajgatott arctalan-sötéten a tragikus kórus.

Méltatlan ez hozzánk, méltatlan
ez az utánunk kavargó megátalkodott csönd,
ez a jelszavakba csavart árulás, több és jobb
kell hogy legyen az, ami a holnapba vált,
ahol a Rend fehér fényben tündököl…

2026-03-18


Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007