Én
még ezernyi dolgot úgy szeretnék, de
minden óra egyirányba jár. A
rozsdafoltra mindhiába festék, s ha
nincsen korlát, úgy is van határ.
A
holnapokra boldogan nevetnék, és
mit se bánnám, ezt-azt nem lehet, s
oly' mindegy volna, reggelek, vagy esték, s
hogy szent igaz, vagy léha képzelet...

|