2025. július 12. szombat,
Izabella, Dalma napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről."

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
W.B. Yeats: A Boldog majorság
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Sok erős gazda szíve
Menten megszakadna,
Ha látnák, ahogy lovaglunk
Együtt a majorba;
A fán gyümölcs és virág
Egész évben terem;
Vörös-barna sör habzik
A folyómedrekben.
Arany-ezüst erdő mélyén
Dudán játszik egy agg;
Jégkék szemű királynők
Járják a táncukat.

A kis róka így morgott,
„Mitől rossz a világ?"
Kacag a nap ám a hold
Rángatja a zablát;
A kis vörös róka morgott,
„Ne rángasd a zabláját,
Épp most vágtat a majorba,
S ezért rossz a világ."

Mikor szívük oly büszke,
Hogy szinte már harcol,
Nehéz kardjuk leveszik
Arany-ezüst ágakról;
De mind, ki harcban hal meg
Az új életet nyer.
Mily jó, hogy ezt nem tudja meg
Soha semmi ember,
Mert ó, az erős gazdák
Az ásót otthagynák,
S szívük száraz lenne, mint
A kiürített kupák.

A kis róka így morgott,
„Mitől rossz a világ?"
Kacag a nap ám a hold
Rángatja a zablát;
A kis vörös róka morgott,
„Ne rángasd a zabláját,
Épp most vágtat a majorba,
S ezért rossz a világ."

Mihály felnyúl s leveszi egy
Ágról a harsonát,
Belefúj egy rövidet,
Így jelzi a vacsorát.
Gábriel uszonyában
A vízből partra ér,
Nedves utak csodáiról
Embereknek mesél,
Kovácsolt ezüst tülkét
Megfogja és iszik,
A csillagos partokon
Amíg el nem alszik.

A kis róka így morgott,
„Mitől rossz a világ?"
Kacag a nap ám a hold
Rángatja a zablát;
A kis vörös róka morgott,
„Ne rángasd a zabláját,
Épp most vágtat a majorba,
S ezért rossz a világ."

The Happy Townland
There's many a strong farmer
Whose heart would break in two,
If he could see the townland
That we are riding to;
Boughs have their fruit and blossom
At all times of the year;
Rivers are running over
With red beer and brown beer.
An old man plays the bagpipes
In a golden and silver wood;
Queens, their eyes blue like the ice,
Are dancing in a crowd.

The little fox he murmured,
„O what of the world's bane?"
The sun was laughing sweetly,
The moon plucked at my rein;
But the little red fox murmured,
„O do not pluck at his rein,
He is riding to the townland
That is the world's bane."

When their hearts are so high
That they would come to blows,
They unhook rheir heavy swords
From golden and silver boughs;
But all that are killed in battle
Awaken to life again.
It is lucky that their story
Is not known among men,
For O, the strong farmers
That would let the spade lie,
Their hearts would be like a cup
That somebody had drunk dry.

The little fox he murmured,
„O what of the world's bane?"
The sun was laughing sweetly,
The moon plucked at my rein;
But the little red fox murmured,
„O do not pluck at his rein,
He is riding to the townland
That is the world's bane."

Michael will unhook his trumpet
From a bough overhead,
And blow a little noise
When the supper has been spread.
Gabriel will come from the water
With a fish-tail, and talk
Of wonders that have happened
On wet roads where men walk,
And lift up an old horn
Of hammered silver, and drink
Till he has fallen asleep
Upon the starry brink.

The little fox he murmured,
„O what of the world's bane?"
The sun was laughing sweetly,
The moon plucked at my rein;
But the little red fox murmured.
„O do not pluck at his rein,
He is riding to the townland
That is the world's bane."

Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007