2022. július 4. hétfő,
Ulrik napja.
Kalendárium
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Gerard de Nerval: Fasor a Luxembourg-kertben
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Az ifjú lányka elillan,
kezén virág, ajkán dal,
kismadárként  egyet villan
felrebbenő szárnyakkal.
 
Létem éjén ő az álom,
szívem üres, hideg, pőre;
tán sötétlő világom
még újra gyúlhat tőle.

Ne tovább! Nekem már végem...
Tűnő fény, most, Ég veled!
Illat, leány, fényességem -
mind, amim volt - elveszett.

A költő elfutó életének utolsó helyszíne

Une allée du Luxembourg


Elle a passé, la jeune fille
Vive et preste comme un oiseau :
A la main une fleur qui brille,
A la bouche un refrain nouveau.

C'est peut-être la seule au monde
Dont le coeur au mien répondrait,
Qui venant dans ma nuit profonde
D'un seul regard l'éclaircirait !

Mais non, ma jeunesse est finie...
Adieu, doux rayon qui m'as lui,
Parfum, jeune fille, harmonie...
Le bonheur passait, il a fui!

 Ennek az elvágyódó versnek a fordítását Kovács  Anikónak ajánlom. Nem a szomorú tartalmáért vagy komor hangulatáért, hanem azért, mert tudom, hogy kedveli ezt a verset. Megkésett névnapi tisztelgés és ajándék a kitűnő költő és műfordító előtt!

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007