 | | | 2026. május 9. szombat,
Gergely napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...
| | 
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...
| | 15. A félelmetes Oz leleplezése "Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek. ... | | (Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...
| | 
Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. ... | |
1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.
Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is. ... | |
A "Figaro házassága"-t 1786...
| | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | | 
A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről. ... | |
Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...
| | Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze. ... | | 
1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
W.B. Yeats: A Boldog majorság |   | Sok erős gazda szíve
Menten megszakadna,
Ha látnák, ahogy lovaglunk
Együtt a majorba;
A fán gyümölcs és virág
Egész évben terem;
Vörös-barna sör habzik
A folyómedrekben.
Arany-ezüst erdő mélyén
Dudán játszik egy agg;
Jégkék szemű királynők
Járják a táncukat.
A kis róka így morgott,
„Mitől rossz a világ?"
Kacag a nap ám a hold
Rángatja a zablát;
A kis vörös róka morgott,
„Ne rángasd a zabláját,
Épp most vágtat a majorba,
S ezért rossz a világ."
Mikor szívük oly büszke,
Hogy szinte már harcol,
Nehéz kardjuk leveszik
Arany-ezüst ágakról;
De mind, ki harcban hal meg
Az új életet nyer.
Mily jó, hogy ezt nem tudja meg
Soha semmi ember,
Mert ó, az erős gazdák
Az ásót otthagynák,
S szívük száraz lenne, mint
A kiürített kupák.
A kis róka így morgott,
„Mitől rossz a világ?"
Kacag a nap ám a hold
Rángatja a zablát;
A kis vörös róka morgott,
„Ne rángasd a zabláját,
Épp most vágtat a majorba,
S ezért rossz a világ."
Mihály felnyúl s leveszi egy
Ágról a harsonát,
Belefúj egy rövidet,
Így jelzi a vacsorát.
Gábriel uszonyában
A vízből partra ér,
Nedves utak csodáiról
Embereknek mesél,
Kovácsolt ezüst tülkét
Megfogja és iszik,
A csillagos partokon
Amíg el nem alszik.
A kis róka így morgott,
„Mitől rossz a világ?"
Kacag a nap ám a hold
Rángatja a zablát;
A kis vörös róka morgott,
„Ne rángasd a zabláját,
Épp most vágtat a majorba,
S ezért rossz a világ."
The Happy Townland
There's many a strong farmer
Whose heart would break in two,
If he could see the townland
That we are riding to;
Boughs have their fruit and blossom
At all times of the year;
Rivers are running over
With red beer and brown beer.
An old man plays the bagpipes
In a golden and silver wood;
Queens, their eyes blue like the ice,
Are dancing in a crowd.
The little fox he murmured,
„O what of the world's bane?"
The sun was laughing sweetly,
The moon plucked at my rein;
But the little red fox murmured,
„O do not pluck at his rein,
He is riding to the townland
That is the world's bane."
When their hearts are so high
That they would come to blows,
They unhook rheir heavy swords
From golden and silver boughs;
But all that are killed in battle
Awaken to life again.
It is lucky that their story
Is not known among men,
For O, the strong farmers
That would let the spade lie,
Their hearts would be like a cup
That somebody had drunk dry.
The little fox he murmured,
„O what of the world's bane?"
The sun was laughing sweetly,
The moon plucked at my rein;
But the little red fox murmured,
„O do not pluck at his rein,
He is riding to the townland
That is the world's bane."
Michael will unhook his trumpet
From a bough overhead,
And blow a little noise
When the supper has been spread.
Gabriel will come from the water
With a fish-tail, and talk
Of wonders that have happened
On wet roads where men walk,
And lift up an old horn
Of hammered silver, and drink
Till he has fallen asleep
Upon the starry brink.
The little fox he murmured,
„O what of the world's bane?"
The sun was laughing sweetly,
The moon plucked at my rein;
But the little red fox murmured.
„O do not pluck at his rein,
He is riding to the townland
That is the world's bane." |
| | | | Az íráshoz még nem érkezett hozzászólás. | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika