 | | | 2026. február 11. szerda,
Bertold, Marietta napja. Kalendárium | 
Február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel. ... | | | | 
Az Úr tanítványai közé tartozott, és követte Jézust "János keresztségétol fogva egészen mennybevétele napjáig". Sorshúzással választották az apostolok közé, Júdás helyébe, hogy "velük együtt tanúskodjék Krisztus föltámadásáról". Az apostolok szétszéledése után a hagyomány szerint Etiópiában hirdette az evangéliumot. Alexandriai Kelemen õrizte meg egy mondását: "Gyöngítsd önmegtagadással testedet, hogy a lélek a Megfeszítettnek szolgálhasson." Vértanúságot szenvedett Krisztusért. Szent Ilona császárnõ az apostol ereklyéinek egy részét Rómába, másik részét Trierbe vitette. (Hankovszky Miklós)...
| | 
Hetvennyolc éve, 1933. február 1-én hunyt el Budapesten Sajó Sándor, a trianoni tragédia és a magyar életerő dalnoka.
1868. november 13-án született a felvidéki Hont vármegyében, Ipolyságon. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán végezte, egyetemi tanulmányait a fővárosban. Rövid ideig a „Verbász és Vidéke” című lapot szerkesztette, majd 1903-tól középiskolai tanárként Nyitrán, Újverbászon, Jászberényben, végül Budapesten tanított, a Szent László Gimnázium igazgatójaként. Verseivel tizenkétszer érdemelte ki legtekintélyesebb irodalmi társaságaink jutalmát. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Szent István Akadémiának, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Középiskolai Tanárok Nemzeti Szövetségének. Költői életművének legjavát Bartha József irodalomtörténész gyűjtötte egybe és látta el bevezetéssel 1937-ben. 1945-től nemcsak verseit, hanem nevét is elfeledtették.
... | | 
Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, február 2-án arra emlékezünk, hogy Szűz Mária Jézus születése után negyven nappal bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az előírt áldozat fölajánlásakor jelenlévő agg Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered a gyertyaszentelés szokása.
...
| | 
Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben....
| | 
A parasztgazdaságokban ekkor már megindul a tavaszi tevékenység, mert Bálint napján megszólalnak, csivitelnek a télen helyben maradt madarak, a verebek. Ők már jelzik a tavasz közeledtét. A gazdák metszik a fákat, a szőlőt; gyümölcsfákat is ültetnek, mert hamar kihajt és megerősödik. Azonban a hideg időnek is van jele: ha Bálint napján megszólal a pacsirta, s azt mondja: "csücsülj be!", akkor még hidegre kell számítani....
| | 
Négy évvel a Boldogságos Szûz Szeplõtelen Fogantatása dogmájának kihirdetése után, Lourdes mellett, a Gave folyó partján fekvõ barlangban, 1858. február 11-én megjelent a Boldogságos Szûz Soubirous Bernadettnek. Ismételt megjelenése után elmondta magáról: "Én vagyok a Szeplõtelen Fogantatás". Kívánsága szerint csodálatosan szép templom épült a jelenések helyén, és a csodálatos gyógyulások szakadatlan láncolata jelzi, hogy a Szeplõtelenül Fogantatott Szûzanya közbenjárásával szívesen segít a szenvedõ embereken. (...
| | 
A farsang évenként ismétlődő, Vízkereszttől Hamvazószerdáig tartó időszak, amelyet évszázadok óta az evés, ivás, lakodalmak, disznótorok, jelmezes fölvonulások jellemeznek. A farsang három utolsó napja: farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd. A legtöbb népszokás ehhez a három naphoz fűződik.
...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A paraszt - szófejtés és szószármaztatás |   | Kelemenné Tóth Anita érdeklődött a paraszt szó jelentéséről.
Íme a válaszom:
Parasztnak eredetileg a nem nemes jobbágyokat nevezték. A parasztok földművelők, mint az ma is köztudott.
A paraszt szó jelentését kihámozandó induljunk ki abból, hogy a paraszt szó felváltva használatos a pór szóval.
A paraszt szó részei: par+asz+t. Visszafelé haladván:
1) a -t: meghatározó, mint a hant, csont, pont stb. szavak végén.
2) az -asz szerepe pontosan kitűnik a kopasz, tavasz, vigasz szavakból.
3) a par a paraszt szó gyöke, hiszen a paraszt szó “lemeztelenítése” után csak ez maradt, következésképpen csakis ez hordozza a jelentést. A paraszt, vagyis gyöke, a par és a pór azonos jelentésű. A par és a pór magánhangzóinak eltéréséből semmire sem következtethetni, ugyanis pl. a parány szót régen porány-nak ejtették (mert végül is pornyit jelent).
4) A pór szó minden bizonnyal egyezik a por szóval. E szólások is ezt támasztják alá: “porig alázni”, “porban csúszó-mászó”, . A pór és a por szó egyezését feltételezik a jobbára magyar szókincsű angol nyelv megfelelő szavai is. (A szókincs és ragozás döntő egyezését Az angol szókincs magyar szemmel című könyvemben bizonyítottam, de ez a következő példákból is kitűnik:) Pór az angolban poor. Poorhouse = pórház: szegényház. Poorish = póros: szegényes.
5) Sok szavunk létezik v-vel és v nélkül, pl. zűr-zavar, csűr-csavar. A pór szónak v-s párja nálunk nem található meg, de az angolban igen: pover. Poverty, azaz pover-ty jelentése: szegény-ség, nyomorú-ság, hiány, szükség. A magyarban is: “felemelni valakit a porból” = kiemelni a szegénységből. Vagyis por = pór = poor = pover. Ez is azt támasztja alá, hogy pórnép = pornép. Különösképpen, hogy a Czuczor szótár szerint: “sok helyütt a ‘pórnép’-et ‘pornép’-nek mondják” . Ugyanis pór a nemes ellentéte, mint Czuczor igazolja ezt két helynév egymás mellé állításával: Pór Szalók, Nemes Szalók.
6) A v-s és v-nélkül párok léte (mint itt: por-pover) eleve magyar eredetre utal, s ez alapján is aligha feltételezhető egyéb, mint pór = por.
Pórnép tehát: a por népe. Paraszt az, aki a földdel bánik, “a földet túrja”. Afféle földönfutó, ellentétben a nemessel, aki lovon közlekedik. A nemes ember szemszögéből látszik a paraszt élete nyomorúságosnak, nehéznek. Lassan – igaztalanul – a paraszt szó műveletlent is kezdett jelenteni (miközben a magyar műveltséget s nyelvet épp ők mentették meg).
*
a) Sokan gondolják, hogy a paraszt szó a pír = tűz szó bővítménye, tehát hogy paraszt nagyjából tűzimádót, avagy “a Nap adományával áldozó”-t jelentene. Ezt a látszatot az kelti, hogy (a Czuczor-Fogarasi szótárból idézvén:) “persa parasztidan vagy pereszt-iden: 1) imádni; 2) szolgálni; innen parasztár vagy peresztár, 1) imádó; 2) szolga”. Itt az eredet: “,pársza’, mely am. jámbor; szerzetes; koldulás”. Ez azonban aligha jellemző a parasztra. Paraszt egyáltalán nem szolgát jelent, hanem paraszt: nem nemes származású mezei lakos („poros”). Viszont a perzsában “barz” = paraszt, s e gyök sok különböző nyelvben egyaránt föld értelmű. E bar gyöknek tehát semmi köze sincs a pír szó bármiféle kiejtési változatához. Ám a hangzás nagyon hasonlatos, így már régen összetéveszthető a két szógyök. Ilyen tévedések a szófejtésekben gyakran adódnak.
b) Olyan vélemény is van, hogy a paraszt és a parlag szó gyöke azonos. Ám ez így aligha átgondolt vélemény, ugyanis a paraszt eleve a nem parlagon hagyott földön munkálkodik, hiszen parlag éppen hogy műveletlen föld. Hacsak ez a par gyök is nem azonos a por gyökkel... Mert elgondolkodtató, hogy a paréj, paraj, disznóparaj szó lényege éppen az, hogy e növény szinte a porban is megél: parlagon, ugaron. De ez már csak találgatás.
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika