 | | | 2026. május 8. péntek,
Mihály napja. Kalendárium | 
Május (Ősi magyar nevén, Ígéret hava) az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról (Maia Majestas) kapta, aki egy ősi termékenységistennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók szerint a május: zöldönös. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Az Ikrek havának is nevezik.
...
| | 
1776. május 7-én született a Vas vármegyei Egyházashetyén Berzsenyi Dániel, akire ezúttal ódái közül a legvulkanikusabb hatásúval és legidőszerűbb tanításúval emlékezünk, meghatározva helyét irodalmunkban.
A MAGYAROKHOZ
Romlásnak indult hajdan erős magyar!
Nem látod, Árpád vére miként fajul?
...
| | 15. A félelmetes Oz leleplezése "Utazóink odaléptek a Smaragdváros hatalmas kapujához, és becsöngettek. Többször is kellett csengetniük, míg a kaput kinyitották: ugyanaz a Kapuőrző Kulcsár állt előttük, akivel első ottjártukkor megismerkedtek. ... | | (Dés, 1649. máj. 10. - Nagyenyed, 1716 szept. 10.) református tanár. Désen kezdte tanulását 1654-ben. Ezt 1656-tól Gyulafehérvárt, 1658-tól ...
| | 
Festő, neve 1868-ig Lieb, 1880-ig Munkácsi. Apja, a bajor eredetű Lieb Leó sótiszt volt Munkácson, anyja Reök Cecília. 1848-ban a család Miskolcra költözött. Munkácsy festői hajlama már kiskorában megnyilatkozott. Szülei korai halála után 1850-ben nagybátyjához, Reök István ügyvédhez került, aki a szabadságharc után hallgatásra kényszerítve, szerény viszonyok között élt Békéscsabán. A fiút 11 éves korában gyámja asztalosinasnak adta. Mestere durvaságai, a fenyítések okozta testi-lelki nyomorúság egész életére és kedélyére kihatott. Segédlevele megszerzése után Aradra ment. Nyomorgott, megbetegedett s visszatért nagybátyjához Gyulára. Lábadozása alatt rajzolni tanult Fischer ott élő német festőtől. ... | |
1554. október 20-án született Zólyom várában, Balassi János és Sulyok Anna elsőszülött gyermekeként.
Később egy öccse, Ferenc és két húga, Anna és Mária született még. Apja felső bányavidéki várkapitány, dúsgazdag báró, az ország egyik leggazdagabb és Lipót császár uralkodása alatt egyik legbefolyásosabb embere. Bálint neveltetését 1564-től Bornemisza Péter irányítja. 1565 őszétől Nürnbergben végzi alsóbb fokú iskoláit. Valószínűleg megfordul több külföldi egyetemen, vélhetően Padovában is. ... | |
A "Figaro házassága"-t 1786...
| | 
VAJDA JÁNOS (Pest, 1827. május 7.– Bp., 1897. január 17.): költő, író, publicista.
Gyermekkorát a mindig idillinek látott váli erdészházban töltötte, ahol apja, Vajda Endre az Ürményi-család birtokán főerdész volt. Székesfehérvárott és Pesten járt gimnáziumba. Pesten Vajda Péternél, a neves írónál, rokonánál lakott. Diákkorától írt verseket, eszményképe Petőfi volt. 1845-ben vándorszínésznek állt, de tizennégy hónap után csalódottan visszatért Válra. Rövid ideig nevelő volt, majd apja beajánlotta gazdatiszti gyakornoknak Alcsútra, a mintagazdaságba. ... | | 
A máig "sztár-filozófusnak" számító német bölcselő életét és munkásságát elemző legújabb monográfia a Szegedi Tudományegyetem oktatóinak tollából. A monumentális kötet részletesen elemzi a Nyugat alkonya mellett a filozófus többi művét, valamint átfogó képet ad a XX. Század első fele Németországának szellemi életéről. ... | |
Német zeneszerző, operaszövegkönyv író, zeneköltő, esztéta. Önző, ellenállhatatlan, forradalmár, arrogáns és zseniális muzsikus. Megteremtette a költészet, zene és színház egységét: az összművészetet. Mottója: „A világ tartozik nekem mindazzal, amire vágyom”.
...
| | Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán. Apja, Krúdy Gyula jómódú nyíregyházi ügyvéd; anyja, Csákányi Júlia szobalány. Krúdyt törvénytelen gyerekként anyakönyvezték, szülei csak 1895-ben, tizedik gyermekük születése után házasodtak össze. ... | | 
1902. május 19-én Párizsban az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a Madarak és Fák Napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk írt elő. Megünneplésének napja változó. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A paraszt - szófejtés és szószármaztatás |   | Kelemenné Tóth Anita érdeklődött a paraszt szó jelentéséről.
Íme a válaszom:
Parasztnak eredetileg a nem nemes jobbágyokat nevezték. A parasztok földművelők, mint az ma is köztudott.
A paraszt szó jelentését kihámozandó induljunk ki abból, hogy a paraszt szó felváltva használatos a pór szóval.
A paraszt szó részei: par+asz+t. Visszafelé haladván:
1) a -t: meghatározó, mint a hant, csont, pont stb. szavak végén.
2) az -asz szerepe pontosan kitűnik a kopasz, tavasz, vigasz szavakból.
3) a par a paraszt szó gyöke, hiszen a paraszt szó “lemeztelenítése” után csak ez maradt, következésképpen csakis ez hordozza a jelentést. A paraszt, vagyis gyöke, a par és a pór azonos jelentésű. A par és a pór magánhangzóinak eltéréséből semmire sem következtethetni, ugyanis pl. a parány szót régen porány-nak ejtették (mert végül is pornyit jelent).
4) A pór szó minden bizonnyal egyezik a por szóval. E szólások is ezt támasztják alá: “porig alázni”, “porban csúszó-mászó”, . A pór és a por szó egyezését feltételezik a jobbára magyar szókincsű angol nyelv megfelelő szavai is. (A szókincs és ragozás döntő egyezését Az angol szókincs magyar szemmel című könyvemben bizonyítottam, de ez a következő példákból is kitűnik:) Pór az angolban poor. Poorhouse = pórház: szegényház. Poorish = póros: szegényes.
5) Sok szavunk létezik v-vel és v nélkül, pl. zűr-zavar, csűr-csavar. A pór szónak v-s párja nálunk nem található meg, de az angolban igen: pover. Poverty, azaz pover-ty jelentése: szegény-ség, nyomorú-ság, hiány, szükség. A magyarban is: “felemelni valakit a porból” = kiemelni a szegénységből. Vagyis por = pór = poor = pover. Ez is azt támasztja alá, hogy pórnép = pornép. Különösképpen, hogy a Czuczor szótár szerint: “sok helyütt a ‘pórnép’-et ‘pornép’-nek mondják” . Ugyanis pór a nemes ellentéte, mint Czuczor igazolja ezt két helynév egymás mellé állításával: Pór Szalók, Nemes Szalók.
6) A v-s és v-nélkül párok léte (mint itt: por-pover) eleve magyar eredetre utal, s ez alapján is aligha feltételezhető egyéb, mint pór = por.
Pórnép tehát: a por népe. Paraszt az, aki a földdel bánik, “a földet túrja”. Afféle földönfutó, ellentétben a nemessel, aki lovon közlekedik. A nemes ember szemszögéből látszik a paraszt élete nyomorúságosnak, nehéznek. Lassan – igaztalanul – a paraszt szó műveletlent is kezdett jelenteni (miközben a magyar műveltséget s nyelvet épp ők mentették meg).
*
a) Sokan gondolják, hogy a paraszt szó a pír = tűz szó bővítménye, tehát hogy paraszt nagyjából tűzimádót, avagy “a Nap adományával áldozó”-t jelentene. Ezt a látszatot az kelti, hogy (a Czuczor-Fogarasi szótárból idézvén:) “persa parasztidan vagy pereszt-iden: 1) imádni; 2) szolgálni; innen parasztár vagy peresztár, 1) imádó; 2) szolga”. Itt az eredet: “,pársza’, mely am. jámbor; szerzetes; koldulás”. Ez azonban aligha jellemző a parasztra. Paraszt egyáltalán nem szolgát jelent, hanem paraszt: nem nemes származású mezei lakos („poros”). Viszont a perzsában “barz” = paraszt, s e gyök sok különböző nyelvben egyaránt föld értelmű. E bar gyöknek tehát semmi köze sincs a pír szó bármiféle kiejtési változatához. Ám a hangzás nagyon hasonlatos, így már régen összetéveszthető a két szógyök. Ilyen tévedések a szófejtésekben gyakran adódnak.
b) Olyan vélemény is van, hogy a paraszt és a parlag szó gyöke azonos. Ám ez így aligha átgondolt vélemény, ugyanis a paraszt eleve a nem parlagon hagyott földön munkálkodik, hiszen parlag éppen hogy műveletlen föld. Hacsak ez a par gyök is nem azonos a por gyökkel... Mert elgondolkodtató, hogy a paréj, paraj, disznóparaj szó lényege éppen az, hogy e növény szinte a porban is megél: parlagon, ugaron. De ez már csak találgatás.
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika