 | | | 2025. december 1. hétfő, Elza napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
A keresztény egyház első vasárnapja közeleg, mely egyben Advent első vasárnapja is. Az Advent szó az „adventus Domini” szóból ered, melynek jelentése: eljövetel. Ez az eljövetel Jézus Krisztus eljövetelére vonatkozik, kinek születését December 25-én ünnepli az egyház. ... | | 
December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi. ... | | 
Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár. ... | | 
Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.
Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna. ...
| | 
Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. ... | | 
Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.
Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni. ... | | 
Kosztolányi Dezső: Ádám
Most sokszor gondolok arcodra, Ádám, Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán Feléd lóbázom csüggeteg kezem.
Papagály s tigris közt csúf ember-állat, ...
| | 
Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja. ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
A szőnyeg fonákja mit mutat? | | (És az élet fonákja?)
Mit mutat a szőnyeg fonákja? Nézzük a színén. Míg szőjük a szőnyeget, csak fonákját látjuk. Majd, ha készen van, akkor láthatjuk meg, hogy a fonák összevisszasága mily vonalakat, színeket rajzolt ki. Míg életünk egész nincs “kész”, addig értelmét sem ismerhetjük föl. Paul Claudel, a francia költő ezt így mondja el:
“Isten keze nem hagyta abba azt a mozgást, amellyel az örökkévalóságra velünk együtt írja hosszú vagy rövid sorokban, a vesszőkig és a legparányibb pontig azt a könyvet, amelynek csak akkor lesz értelme, ha véget ér.”
Vagy mozaik képet nézzünk. Tört, torz darabokból tevődik össze. Külön-külön semmi értelmük, sőt a sok együtt sem mutat semmit. Csak akkor bontakozik ki a kép, amikor az utolsó darabka is helyére kerül. Részekből áll életünk, percekből éveink, szavainkból mondandónk. Mondhatjuk-e, míg szívünk dobog: kész vagyunk? Életünk egész? Hisz mit jelent majd az utolsó szó, amely elhagyja ajkunk a végső elnémulás előtt?! Az élet ráér. Soha nem siet. Ritmusának zenéjét nem töri meg. Ami jelentéktelen, az mind jelentős. A cseppek adják a tengert, porszemek a Földet, csillagok az eget. Mire mondhatjuk, hogy jelentéktelen?
“Minden fölöslegesen kimondott szóról számot adnak majd az emberek az ítélet napján. Szavaid alapján fognak majd igaznak ítélni, szavaid alapján fognak majd elmarasztalni.” – tanítja Jézus. Azt is Ő mondja, hogy “nézzétek a hollókat, nézzétek a liliomokat, a mező zöldellő füvét, az Atya táplálja, öltözteti őket. Ha ezekről így gondoskodik, mennyivel inkább rólatok, emberek!” Majd kéri Jézus: “Ne kérdezzétek, mit egyetek, mit igyatok… Tudja a ti Atyátok, hogy minderre szükségtek van.”
Úgy érzem (talán túl bátran), mintha Jézus azt is mondaná, hogy ne kérdezzétek, miért éltek, hiszen tudja azt a ti mennyei Atyátok…, ne kérdezzük, hiszen ha egy holló, egy szál liliom, a mező fűszála sem kerüli el figyelmét, mert ÉRTÉK előtte, akkor mennyivel ÉRTÉKESEBB A MI ÉLETÜNK?! Ha pedig Istentől megbecsült értéke van, akkor ÉRTELME IS VAN. Ő nagyon jól tudja, az embernek erre is szüksége van. Mindannyiónknak a sajátját, csak övét megsúgja, érezteti, annyira, amennyire lehetséges, teljesen akkor, amikor életünk könyve véget ér, amelyet velünk együtt éveken, évtizedeken át rövid és hosszú sorokkal ír.
A szőnyeg fonákja mit mutat? Mozaikokból lassan készül el a kép. Életünk értelme a végén ragyog elénk, és olykor legszebb perceinkben:
” A világ Isten-szőtte szőnyeg, Mi csak visszáját látjuk itt, És néha – legszebb perceinkben- A színéből is – valamit. ”
Reményik Sándor fogalmazta “legszebb perceket” kívánok magamnak és azoknak, akik ismét velem együtt gondolkoztak.
(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. február 26-i számában.)
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |