 | | | 2025. március 28. péntek, Gedeon napja. Kalendárium | 
Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi. ... | | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| | 
Életrajza SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott. ... | |  Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...
| |
A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget." (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Kiáltás | | A második világháború idején az afrikai Gaboni Köztársaság területén, az őserdőkből katonákat soroztak. Vonatra hajtották őket. Az anyák tolongtak, csak még egyszer láthassák fiúkat. Köztük állt Albert Schweitzer orvos, aki önként élt közöttük, hogy mind az emberek, mind az állatok szenvedését enyhítse. Az egyik anya könnyeket vett észre a tudós orvos szemeiben. “Nagy Doktor, te sírsz?” A Doktor néma maradt. Sírt, hiszen vannak-e szavak ilyen tragikus helyzetben? ….. Isten bemutatkozott. “Én vagyok, aki Van.” S bár elrejtőzött Isten, a világmindenségen jelenléte átragyog, a teremtett világban gondolatai észrevehetők. – Igen, igen. Ám a televízióban naponta látunk katasztrófákat, (vagy magunk is tapasztalunk), árvíz, földrengés, szökőár, vulkánkitörés füstözöne. Eszem és szívem örömmel érzékeli Istent a mindenségben. De a katasztrófák?! Könnyek a szememben. Néma számnak nincsenek szavai. A mindentudó, a mindenható, a jóságos Isten hogyan engedheti meg a százezernyi embert sújtó katasztrófákat? – Mi történik? Kiált az Isten! ….. Minden katasztrófa Isten kiáltása. Ha az emberi szem vak átsugárzásának fényére, esze tompa felismerni a törvényszerűségekben gondolatait, akkor kiált! Aki meghallja és jól hallja az isteni kiáltást, annak hite tökéletesedik és eljut – Hegedűs Lóránt püspök fogalmazása szerint – ” a magától-értetődő Istenbe vetett hitből a nem-magától-értetődő Istenbe vetett hitig.” ….. Temetéskor hiába kérdjük, hogy miért? Hiszen az ember fogantatásának első pillanatától természetében hordja a halált. A Teremtő, bár a teremtés után jónak ítélte a világmindenséget, természetében hordja a fel-feltörő katasztrófákat és elkerülhetetlenül halad elképzelhetetlenül hatalmas erőinek összeroppanásáig. ….. A bűn büntetése ez? Az is lehet, de mindenképpen kiáltás. Jézus idejében Siloámban torony dőlt össze és l8 embert zúzott halálra. Ekkor ő mondotta: “…azt hiszitek, hogy bűnösebbek voltak, mint Jeruzsálem lakói közül bárki? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, épp úgy elvesztek ti is mindnyájan.”(Lk 13,4-5) ….. A katasztrófa Isten kiáltása. Csapás vétkesnek és ártatlannak. Mit érnek könnyeink? (Nem szégyellem őket, hiszen Jézus halott barátja sírjánál könnyezett és megsiratta Jeruzsálem előrelátott pusztulását.) Könnyek. Természetes, és segítségre mozduljon a kéz, vigasztalásra a száj, adakozásra a pénztárca, együttérzésre a szív! – A katasztrófák kiáltások, ám azokat el lehet és kell viselni, mert azokkal semminek nincs vége, különben Isten kegyetlen lenne. Az ember által tapasztalt és megélni kényszerült világot örökkévalóságban képzelte el. Jézus halálával és feltámadásával megpecsételt ígérete az abszolút garancia..
“Katasztrófa” minden temetés. Ám Jézus azt mondja, aki benne hisz, ha meghalt is élni fog, “és én feltámasztom az utolsó napon.” (Jn 6,4o) Pál apostol mondja is: “Mert, ha nincs feltámadása a halottaknak, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiába való a mi igehirdetésünk, és hiábavaló a ti hitetek is.” (l Kor l5,l3)
És mit gondoljak, amikor házak omlanak össze, földrengésekben tízezrek halnak meg, földrészek süllyednek el? Mit gondoljak akkor, ha az ember az atomfegyver gyilkos bombájával lufiként pukkasztja szét a Földet? Sőt a “világvég-katasztrófája” semmivé hamvasztja csodálatos mindenségünket? Félelem ugyan szorongatja az ember szívét, de reménye nem engedi kétségbe esni, ha elfogadja Isten üzenetét a Jelenések Könyvéből: ” Új eget és új földet láttam. Az első ég és az első föld ugyanis elmúlt, és a tenger sem volt többé. (…) Nézd az Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni és az ő népe lesznek, és maga Isten lesz velük. Letöröl szemükből minden könnyet. Nem lesz többé sem halál, sem gyász, sem jajkiáltás, sem veszendőség, mert a régi világ elmúlt.”
Kiáltása Istennek csöndes szóvá szelídül és nevünkön szólít. Könnyeink pedig feloldódnak Végtelen Mosolyában.

(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. szeptember 24-i számában.)
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |