2026. július 5. vasárnap,
Emese, Sarolta napja.
Kalendárium

 

Július (Ősi magyar nevén, Áldás hava) az év hetedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. A római naptárban kezdetben ez az ötödik hónap volt. Ennek megfelelően latinul eredetileg Quintilis („ötös”) volt a hónap neve, csak később Julius Caesarról nevezték át júliusra. A 18. századi nyelvújítók szerint a július: kalászonos. A népi kalendárium Szent Jakab havának nevezi.
...

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk.

1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik.

...
Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.

 

Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában).

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani.

...

 "... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." 

...

 A légszebb felvétele Beethoven hegedűversenyének.

Karajan felfedezettje a volt a hetvenes évek közepén a kiskamasz Mutter, kinek koraérettsége és művészi érzékenysége megragadta az idős Mester figyelmét. Mindenben támogatta a fiatal lány művészi fejlődését, s Karajan jól számított, hiszen Gedda, Janowitz vagy Freni esetében is jól tévedhetetlennek bizonyult. Ma Mutter a legnagyobb hegedűjátékos ebben a nem könnyű mezőnyben.

...

"Mit tehet az ember, ha első látásra beleszeret egy nála több mint húsz évvel fiatalabb, viruló szépségű lányba, aki ráadásul másik férfiba szerelmes? A legtöbben lemondanának a reménytelen ügyről, Vaszary Gábor hősét, a jóképű, tapasztalt építészt azonban nem ilyen fából faragták. Az oltárig vezető út autós üldözéssel, magándetektívvel, halott papagájjal, akadékoskodó nagynénivel és egyéb problémákkal van kikövezve, ám az igazi nehézségek még csak ezután következnek.
...

A Képzet

Merő szemmel, mint egy halott,
két kart fűzve egymásba
sejtek ollykor egy hajnallott
fényt az elkábulásba.
Ugyan mi az? El-elfoszlik
előlle a semmi ó
leple; s ha nézem, széjtoszlik
...

Szerb Antal testamentuma is lehetne ez a válogatás, melyben a világirodalom nagy alkotásainak eredetijét és kitűnő  magyar fordításait olvashatjuk.

Szerb Antal mindannak ellenére, hogy piarista neveltetésben részesült, hogy keresztapja Prohászka Ottokár püspök volt és mélyen katolikus hitű, fenyegetve érezte magát, s rendszeresen munkaszolgálaton kellett megjelennie.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Kiáltás
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

A második világháború idején az afrikai Gaboni Köztársaság területén, az őserdőkből katonákat soroztak. Vonatra hajtották őket. Az anyák tolongtak, csak még egyszer láthassák fiúkat. Köztük állt Albert Schweitzer orvos, aki önként élt közöttük, hogy mind az emberek, mind az állatok szenvedését enyhítse. Az egyik anya könnyeket vett észre a tudós orvos szemeiben. “Nagy Doktor, te sírsz?” A Doktor néma maradt. Sírt, hiszen vannak-e szavak ilyen tragikus helyzetben?
…..
Isten bemutatkozott. “Én vagyok, aki Van.” S bár elrejtőzött Isten, a világmindenségen jelenléte átragyog, a teremtett világban gondolatai észrevehetők. – Igen, igen. Ám a televízióban naponta látunk katasztrófákat, (vagy magunk is tapasztalunk), árvíz, földrengés, szökőár, vulkánkitörés füstözöne. Eszem és szívem örömmel érzékeli Istent a mindenségben. De a katasztrófák?! Könnyek a szememben. Néma számnak nincsenek szavai. A mindentudó, a mindenható, a jóságos Isten hogyan engedheti meg a százezernyi embert sújtó katasztrófákat? – Mi történik? Kiált az Isten!
…..
Minden katasztrófa Isten kiáltása. Ha az emberi szem vak átsugárzásának fényére, esze tompa felismerni a törvényszerűségekben gondolatait, akkor kiált! Aki meghallja és jól hallja az isteni kiáltást, annak hite tökéletesedik és eljut – Hegedűs Lóránt püspök fogalmazása szerint – ” a magától-értetődő Istenbe vetett hitből a nem-magától-értetődő Istenbe vetett hitig.”
…..
Temetéskor hiába kérdjük, hogy miért? Hiszen az ember fogantatásának első pillanatától természetében hordja a halált. A Teremtő, bár a teremtés után jónak ítélte a világmindenséget, természetében hordja a fel-feltörő katasztrófákat és elkerülhetetlenül halad elképzelhetetlenül hatalmas erőinek összeroppanásáig.
…..
A bűn büntetése ez? Az is lehet, de mindenképpen kiáltás. Jézus idejében Siloámban torony dőlt össze és l8 embert zúzott halálra. Ekkor ő mondotta: “…azt hiszitek, hogy bűnösebbek voltak, mint Jeruzsálem lakói közül bárki? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, épp úgy elvesztek ti is mindnyájan.”(Lk 13,4-5)
…..
A katasztrófa Isten kiáltása. Csapás vétkesnek és ártatlannak. Mit érnek könnyeink? (Nem szégyellem őket, hiszen Jézus halott barátja sírjánál könnyezett és megsiratta Jeruzsálem előrelátott pusztulását.) Könnyek. Természetes, és segítségre mozduljon a kéz, vigasztalásra a száj, adakozásra a pénztárca, együttérzésre a szív! – A katasztrófák kiáltások, ám azokat el lehet és kell viselni, mert azokkal semminek nincs vége, különben Isten kegyetlen lenne. Az ember által tapasztalt és megélni kényszerült világot örökkévalóságban képzelte el. Jézus halálával és feltámadásával megpecsételt ígérete az abszolút garancia..

“Katasztrófa” minden temetés. Ám Jézus azt mondja, aki benne hisz, ha meghalt is élni fog, “és én feltámasztom az utolsó napon.” (Jn 6,4o) Pál apostol mondja is: “Mert, ha nincs feltámadása a halottaknak, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiába való a mi igehirdetésünk, és hiábavaló a ti hitetek is.” (l Kor l5,l3)

És mit gondoljak, amikor házak omlanak össze, földrengésekben tízezrek halnak meg, földrészek süllyednek el? Mit gondoljak akkor, ha az ember az atomfegyver gyilkos bombájával lufiként pukkasztja szét a Földet? Sőt a “világvég-katasztrófája” semmivé hamvasztja csodálatos mindenségünket? Félelem ugyan szorongatja az ember szívét, de reménye nem engedi kétségbe esni, ha elfogadja Isten üzenetét a Jelenések Könyvéből: ” Új eget és új földet láttam. Az első ég és az első föld ugyanis elmúlt, és a tenger sem volt többé. (…) Nézd az Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni és az ő népe lesznek, és maga Isten lesz velük. Letöröl szemükből minden könnyet. Nem lesz többé sem halál, sem gyász, sem jajkiáltás, sem veszendőség, mert a régi világ elmúlt.”

Kiáltása Istennek csöndes szóvá szelídül és nevünkön szólít. Könnyeink pedig feloldódnak Végtelen Mosolyában.



(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. szeptember 24-i számában.)

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007