 | | | 2025. október 18. szombat, Lukács napja. Kalendárium | 
Kovács János István /1921-2013/
Varga Csaba /1945-2012/
Mácz István /1934-2024/
| |
Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel.

David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során.
De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a ...
| | 
Október hónap – Őszhó – Magvető hava
Október a Gergely naptár előtt az év nyolcadik hónapja volt, melyre neve is utal. A latin octo szóból származik, melynek jelentése : nyolc....
| |
1849. október 6.: a magyar történelem egyik leggyászosabb napja. A tizenhármakat, az 1848-49-es szabadságharcban hősiesen küzdő magas rangú katonai vezetőit végezték ki Aradon a császár pribékjei. Rájuk emlékezünk a mai napon. ...
| | 
Minden korszak türelmetlenül várja költőzsenijét függetlenül attól, hogy maga a kor irodalmi szempontból mennyire termékeny. És a zseni, mint valamiféle természeti tünemény - megérkezik. Hol a felelőtlen ünneplések fortissimójával, hol az elvakult felháborodás lármájával. Más korokban csendesen és kényszeredetten jő el, hogy majd az örök elkésők emeljenek neki glóriát....
| | 
1906-ban épült meg Rákóczi rodostói házának másolata, a fejedelmet is ekkor temették el a dóm kriptájába. 1910-ben 44 211 lakosából 33 350 magyar (75,4%), 6547 szlovák, 3189 német, 453 lengyel, 227 cseh és 210 ruszin volt. 1918-ban elfoglalták a cseh terroregységek, 1919 június 6-án a magyar hadsereg foglalta vissza, majd a Clemenceau-jegyzék értelmében kiürítette a Magyarországot uraló bolsevik hazaárulók bűnbandája. 1920. június 4-én trianoni békediktátummal hivatalosan is Csehszlovákiához került. A tót államhatalom fasisztoid politikájának következtében a magyarság aránya 5%-ra csökkent, míg a város a szocreál torzók telepítésével eltótosodott. Regionális központi szerepét Magyarországon Miskolc vette át....
| | A tragikus hirtelenséggel elhunyt Karl Richter nemcsak az egyik legnagyobb orgonaművésze volt a korának, hanem az egyik legnagyobb dirigense is. Talán Bach vagy Handel esetében nem túlzás azt mondani, a legnagyobb. Bach remekműve, mely a zenetörténet számára még mindig kérdéses mű a keletkezése szempontjából, vitathatatlanul a legnagyobb értékét tekintve. Otto Klemperer a nagy zsidó-német karmester mondta a H-moll miséről, hogy az emberiség történetének legnagyobb alkotása. ... | | Vízbe-nézőn, könnyel szemem szögében, hát ittmaradtam, újra egymagam. A búcsuzást kiálltam, vége van, de most, hogy elment, zsibbadoz a vérem.
Hiszem, neki sem jó, a búcsuzónak, de - bár lelkében önvád is harap - új jég alatt találja őt a holnap. Mit kezdjen az, ki helyszinen marad? ... | | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Kiáltás | | A második világháború idején az afrikai Gaboni Köztársaság területén, az őserdőkből katonákat soroztak. Vonatra hajtották őket. Az anyák tolongtak, csak még egyszer láthassák fiúkat. Köztük állt Albert Schweitzer orvos, aki önként élt közöttük, hogy mind az emberek, mind az állatok szenvedését enyhítse. Az egyik anya könnyeket vett észre a tudós orvos szemeiben. “Nagy Doktor, te sírsz?” A Doktor néma maradt. Sírt, hiszen vannak-e szavak ilyen tragikus helyzetben? ….. Isten bemutatkozott. “Én vagyok, aki Van.” S bár elrejtőzött Isten, a világmindenségen jelenléte átragyog, a teremtett világban gondolatai észrevehetők. – Igen, igen. Ám a televízióban naponta látunk katasztrófákat, (vagy magunk is tapasztalunk), árvíz, földrengés, szökőár, vulkánkitörés füstözöne. Eszem és szívem örömmel érzékeli Istent a mindenségben. De a katasztrófák?! Könnyek a szememben. Néma számnak nincsenek szavai. A mindentudó, a mindenható, a jóságos Isten hogyan engedheti meg a százezernyi embert sújtó katasztrófákat? – Mi történik? Kiált az Isten! ….. Minden katasztrófa Isten kiáltása. Ha az emberi szem vak átsugárzásának fényére, esze tompa felismerni a törvényszerűségekben gondolatait, akkor kiált! Aki meghallja és jól hallja az isteni kiáltást, annak hite tökéletesedik és eljut – Hegedűs Lóránt püspök fogalmazása szerint – ” a magától-értetődő Istenbe vetett hitből a nem-magától-értetődő Istenbe vetett hitig.” ….. Temetéskor hiába kérdjük, hogy miért? Hiszen az ember fogantatásának első pillanatától természetében hordja a halált. A Teremtő, bár a teremtés után jónak ítélte a világmindenséget, természetében hordja a fel-feltörő katasztrófákat és elkerülhetetlenül halad elképzelhetetlenül hatalmas erőinek összeroppanásáig. ….. A bűn büntetése ez? Az is lehet, de mindenképpen kiáltás. Jézus idejében Siloámban torony dőlt össze és l8 embert zúzott halálra. Ekkor ő mondotta: “…azt hiszitek, hogy bűnösebbek voltak, mint Jeruzsálem lakói közül bárki? Mondom nektek: nem! De ha nem tartotok bűnbánatot, épp úgy elvesztek ti is mindnyájan.”(Lk 13,4-5) ….. A katasztrófa Isten kiáltása. Csapás vétkesnek és ártatlannak. Mit érnek könnyeink? (Nem szégyellem őket, hiszen Jézus halott barátja sírjánál könnyezett és megsiratta Jeruzsálem előrelátott pusztulását.) Könnyek. Természetes, és segítségre mozduljon a kéz, vigasztalásra a száj, adakozásra a pénztárca, együttérzésre a szív! – A katasztrófák kiáltások, ám azokat el lehet és kell viselni, mert azokkal semminek nincs vége, különben Isten kegyetlen lenne. Az ember által tapasztalt és megélni kényszerült világot örökkévalóságban képzelte el. Jézus halálával és feltámadásával megpecsételt ígérete az abszolút garancia..
“Katasztrófa” minden temetés. Ám Jézus azt mondja, aki benne hisz, ha meghalt is élni fog, “és én feltámasztom az utolsó napon.” (Jn 6,4o) Pál apostol mondja is: “Mert, ha nincs feltámadása a halottaknak, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiába való a mi igehirdetésünk, és hiábavaló a ti hitetek is.” (l Kor l5,l3)
És mit gondoljak, amikor házak omlanak össze, földrengésekben tízezrek halnak meg, földrészek süllyednek el? Mit gondoljak akkor, ha az ember az atomfegyver gyilkos bombájával lufiként pukkasztja szét a Földet? Sőt a “világvég-katasztrófája” semmivé hamvasztja csodálatos mindenségünket? Félelem ugyan szorongatja az ember szívét, de reménye nem engedi kétségbe esni, ha elfogadja Isten üzenetét a Jelenések Könyvéből: ” Új eget és új földet láttam. Az első ég és az első föld ugyanis elmúlt, és a tenger sem volt többé. (…) Nézd az Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni és az ő népe lesznek, és maga Isten lesz velük. Letöröl szemükből minden könnyet. Nem lesz többé sem halál, sem gyász, sem jajkiáltás, sem veszendőség, mert a régi világ elmúlt.”
Kiáltása Istennek csöndes szóvá szelídül és nevünkön szólít. Könnyeink pedig feloldódnak Végtelen Mosolyában.

(Megjelent a Ceglédi Panoráma 2010. szeptember 24-i számában.)
|
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
|  | |
Könyvajánló | | |  | |