2025. szeptember 17. szerda,
Zsófia napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. 

...

Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...

A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt.

...

Anne-Sophie Mutter  a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni.

A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét.

...

Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.

 

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Temetőben: Bölcsődal a kriptában
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Kripta. Kő hideg levegő. Ketten megyünk le. Az Anya, aki rég temette ide gyermekét, és én.

Serceg a gyufa. Megtöri a csöndet. Gyertyafényben látom a márványba vésett betűket: Ilonka.Állunk. Az Édesanya ajka mozog. Imádkozik vagy magában beszél. Altatódalt suttog. Nem hallom, mégis hallgatom.

“Elestél – felemeltelek.
Elbújtál – megtaláltalak.
Tanultál – tanultam veled.
Sírtál – szívembe folyt könnyed.
Nevettél – hallom kacagásod.
Beteg voltál – voltam ápolód, orvosságod.
Megnőttél – nekem kicsiny maradtál.
Meghaltál – utánad sikoltott a testem,
lelkem azóta keres szüntelen.
Magamban hordlak újra, de megszülni nem tudlak.
Márvány a sírodon. Jaj nekem – csak ezt csókolom!
Altatódalt súg a szívem, hallod, ugye?”

Állunk. Néma az Anya. Márványhoz hajol. Simogatja, csókolja, gyöngéden, mintha gyermekének arca volna. Hallgat. Mozdulatlan az ajka. Arca nyugodt, szép, mint amikor a bölcső felett énekelt dalt. A szeretet éneke ez itt, a kriptában is…


Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007