2026. szeptember 5. szombat,
Viktor, Lőrinc napja.
Kalendárium

1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. 

...

Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...

A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt.

...

Anne-Sophie Mutter  a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni.

A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét.

...

Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.

 

...

http://musicianswho.hu/wp-content/uploads/2015/05/operahaz1.jpg

1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház.

...

A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Feltámadunk
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


Több változatban ismert az a tanulságos párbeszéd, amelyet most a húsvéti ünnep után érdemesnek látok feleleveníteni. A párbeszéd az alig 10 éves múlt Tanítvány és a Mester között folyik.
- Kis barátom, mit tervezel a jövőddel? - kérdi a Mester.
- Elvégzem az általános iskolát, majd gimnáziumban leérettségizek.
- És azután?
- Tetszik az asztalos szakma, közben vágyaim egyike, hogy jogász legyek.
- Látom van elképzelésed. De akkor még nem áll meg az élet.
- Dolgozom. Legyen pénzem és segítsek másokon.
- És aztán?
- Szerelmes leszek, családot alapítok. Boldog szeretnék lenni... Mesterem, sokat kérdez, de folytatom. Talán könyvet is írok, felnevelem gyermekeimet.
- És azután?
- Azután, aztán ( a tanítvány kicsit türelmetlen lett ), elérem az öregkort, nyugdíjba megyek, egyre gyakrabban meglátogatnak a betegségek. Látom ezt nagyszüleimen. És, és, ezt olyan furcsa kimondani: meghalok.
Ekkor nagy csönd lett közöttük. Néma és feszült csend, melyet a Mester újabb kérdése tört meg.
- És ezután? - a Mester hangja most nem halk kérdésként hatott, inkább kiáltásként érte az ifjú szívét, aki hosszú hallgatás után szólalt meg.
- Nem tudom. Ezen még nem gondolkoztam. Biztos megért, nincs válaszom...
......................
Nekünk van? Pusztulásba zuhan halandó voltunk, vagy halhatatlanok vagyunk?
.....................
A Nobel-díjas lengyel költő ( Czeslaw Milosz ) ÉRTELEM című versében arra gondol, ha meghal, meglátja a "világ bélését". Megérti a felfoghatatlant. Megismeri a másik oldalt. Jó érzés ezt olvasni, hiszen szeretnénk megismerni a halálon túli valóságot. Versében azonban helyet ad a másik lehetőségnek: " És ha nincs is belseje a világnak?" A változások semmi értelmet nem követnek, és a föld is csak föld. És más nincs. - Ebben a versében egyik felvetésére sem mond igent, de megállapít egy tényt.
" Még ha így volna is, megmaradt azért
Egy porlandó ajkak ébresztette szó,
Mi fáradhatatlan hírnökként rohan és rohan
A csillagközi űrön, pörgő galaxisokon át
És kiáltoz, tiltakozik, üvölt. "
Ez a költő által emlegetett, halandók ajkán ébresztett szó, akár van, akár nincs halálon túli élet, kiáltoz, tiltakozik, üvölt, és igényli ősi ösztönnel, hogy legyen halhatatlan élet. E "szó" bennünk sem néma. Olykor csak suttog. Meghalljuk? És találunk szavakat "és azután" kérdésre?
A francia matematikus Pascal (l633-1662) szavai jutnak gyakran eszembe: "Fölfoghatatlan, hogy Isten létezzék, de ugyanúgy az is, hogy ne létezzék." Hozzá hasonlóan vallom: Fölfoghatatlan, hogy halhatatlan élet, feltámadás létezzék, de ugyanúgy az is, hogy ne létezzék!

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007