2025. december 30. kedd,
Dávid napja.
Kalendárium

December (Ősi magyar nevén, Álom hava) az év tizenkettedik hónapja a Gergely-naptárban, és 31 napos. Neve a latin decem szóból származik, melynek jelentése tíz – utalva arra, hogy eredetileg ez volt a tizedik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. A 18. századi nyelvújítók szerint a december: fagyláros. A népi kalendárium Karácsony havának nevezi.

...

Prágában született, elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak, németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a szobrászok szobrászánál, Rodinnél volt titkár.

...

Ha a tudományosság szempontjai alapján közelítjük meg az év legszebb ünnepnapját, akkor azt mondhatjuk, Jézus Krisztus születésének napja a világtörténelem legfontosabb dátuma....

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Az evangélikus – római katolikus vegyes-házasságból született gyermek édesanyja vallását kapta, katolikusnak keresztelték. Keresztszülei Arany János és neje, Ercsey Julianna.
...

Kodály Zoltán 1882-ben született Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes (1853–1926), Kecskemét teherleadási pénztárnokaként, Szob, Galánta, majd Nagyszombat állomásfőnökeként tevékenykedett. Édesanyja Jalovetzky Paulina (1857–1935), egy lengyel származású vendéglős lánya volt. Édesapja hegedűn játszott, édesanyja pedig zongorán játszott és énekelt. 

...

Ahogy a málházó mesélte” - Pótnyomozás József Attila halála ügyében 9.

Később felhívtam Budavárinét egy-két kérdéssel, és amikor telefonban elmondta, hogy Bartos Józsefnek, a másik szemtanúnak él a lánya Szárszón, és kérdésemre, hogy a csendőr felírta-e a férje nevét és az adatait ott este, és kikérdezték-e, hogy mit látott: azt felelte, hogy igen, kikérdezték, akkor elhatároztam, hogy lemegyek még egyszer Szárszóra ezt rögzíteni, és Bartos József lányával, Zsuzsával beszélni.

...

Kosztolányi Dezső: Ádám

Most sokszor gondolok arcodra, Ádám,
Bús ősapám, mert fáj, hogy létezem
S a nevem: Ember. A gond szolgaágyán
Feléd lóbázom csüggeteg kezem.

Papagály s tigris közt csúf ember-állat,
...

Vörösmarty Mihály (Pusztanyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Feltámadunk
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


Több változatban ismert az a tanulságos párbeszéd, amelyet most a húsvéti ünnep után érdemesnek látok feleleveníteni. A párbeszéd az alig 10 éves múlt Tanítvány és a Mester között folyik.
- Kis barátom, mit tervezel a jövőddel? - kérdi a Mester.
- Elvégzem az általános iskolát, majd gimnáziumban leérettségizek.
- És azután?
- Tetszik az asztalos szakma, közben vágyaim egyike, hogy jogász legyek.
- Látom van elképzelésed. De akkor még nem áll meg az élet.
- Dolgozom. Legyen pénzem és segítsek másokon.
- És aztán?
- Szerelmes leszek, családot alapítok. Boldog szeretnék lenni... Mesterem, sokat kérdez, de folytatom. Talán könyvet is írok, felnevelem gyermekeimet.
- És azután?
- Azután, aztán ( a tanítvány kicsit türelmetlen lett ), elérem az öregkort, nyugdíjba megyek, egyre gyakrabban meglátogatnak a betegségek. Látom ezt nagyszüleimen. És, és, ezt olyan furcsa kimondani: meghalok.
Ekkor nagy csönd lett közöttük. Néma és feszült csend, melyet a Mester újabb kérdése tört meg.
- És ezután? - a Mester hangja most nem halk kérdésként hatott, inkább kiáltásként érte az ifjú szívét, aki hosszú hallgatás után szólalt meg.
- Nem tudom. Ezen még nem gondolkoztam. Biztos megért, nincs válaszom...
......................
Nekünk van? Pusztulásba zuhan halandó voltunk, vagy halhatatlanok vagyunk?
.....................
A Nobel-díjas lengyel költő ( Czeslaw Milosz ) ÉRTELEM című versében arra gondol, ha meghal, meglátja a "világ bélését". Megérti a felfoghatatlant. Megismeri a másik oldalt. Jó érzés ezt olvasni, hiszen szeretnénk megismerni a halálon túli valóságot. Versében azonban helyet ad a másik lehetőségnek: " És ha nincs is belseje a világnak?" A változások semmi értelmet nem követnek, és a föld is csak föld. És más nincs. - Ebben a versében egyik felvetésére sem mond igent, de megállapít egy tényt.
" Még ha így volna is, megmaradt azért
Egy porlandó ajkak ébresztette szó,
Mi fáradhatatlan hírnökként rohan és rohan
A csillagközi űrön, pörgő galaxisokon át
És kiáltoz, tiltakozik, üvölt. "
Ez a költő által emlegetett, halandók ajkán ébresztett szó, akár van, akár nincs halálon túli élet, kiáltoz, tiltakozik, üvölt, és igényli ősi ösztönnel, hogy legyen halhatatlan élet. E "szó" bennünk sem néma. Olykor csak suttog. Meghalljuk? És találunk szavakat "és azután" kérdésre?
A francia matematikus Pascal (l633-1662) szavai jutnak gyakran eszembe: "Fölfoghatatlan, hogy Isten létezzék, de ugyanúgy az is, hogy ne létezzék." Hozzá hasonlóan vallom: Fölfoghatatlan, hogy halhatatlan élet, feltámadás létezzék, de ugyanúgy az is, hogy ne létezzék!

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007