 | | | 2026. szeptember 5. szombat, Viktor, Lőrinc napja. Kalendárium | 
1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek. ... | | 
Beöthy Zsolt (1848–1922) már nem csak az irodalmi élet belső köreit, de az irodalom iránt érdeklődőket is megszólította. A nemzeti klasszicizmus jegyében készült irodalomtörténeti áttekintése ...
| | 
A Pax Hungarica Mozgalom koszorút helyezett el a Budát felszabadító európai keresztény hősöknek a Kapisztrán téri Mária Magdaléna templom romfalán elhelyezett emléktáblájánál. E dicsőséges tett emlékezetbe idézése több aktualitást is magában rejt. ... | | Anne-Sophie Mutter a modernkori hegedülés óriása, s ha nem lenne ennyire fiatal és szépséges, akár nagyasszonyának is lehetne nevezni. A fiatal Mutter még a hetvenes években debütált kislányként Karajan segédletével Mozarttal, majd egy berlini újévi koncerten játsdzotta Bach híres E-dúr hegedűversenyét. ... | | 
Sértő Kálmán (1910-1941) Erdélyi József és Sinka István mellett huszadik századi nemzeti költészetünk mindmáig egyik legelhallgatottabb alakja, noha egykor rajongtak verseiért.
... | | 
1884. szeptember 27-én nyitotta meg kapuit Budapesten az Operaház. Tervezésére nemzetközi pályázatot hirdettek 1873-ban. A bírálóbizottság Ybl Miklós tervét fogadta el. A nyitóelõadáson Erkel Bánk bán c. operájának elsõ felvonását és Hunyadi László c. operájának nyitányát, valamint Richard Wagner Lohengrin c. operájának elsõ felvonását mutatták be. 1980-ban kezdõdött az Operaház teljes felújítása, majd a 100. évfordulón - 1984. szeptember 27-én ? tartott díszelõadással nyitotta meg kapuit az újjáépített dalszínház. ... | | 
A felső-ausztriai Ansfeldenben született. Apja, aki tanító volt, orgonán játszott a helyi templomban. Későbbi életére kihatással volt az egyrészt zeneszerető, másrészt tekintélyelvű és puritán családi légkör. Talán ennek tudható be, hogy a későbbiekben önmagával és műveivel folytonosan elégedetlen volt, és hogy kifejezetten visszahúzódó természet jellemezte. Apja korai halála után került be a templom kórusába, és bár rajongott a zenéért, és remekül játszott orgonán, valamint ...
| | | | Beküldés Kedves Látogató! Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk! | | | | | Beállítás Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva. | | |
 |
Feltámadunk | | 
Több változatban ismert az a tanulságos párbeszéd, amelyet most a húsvéti ünnep után érdemesnek látok feleleveníteni. A párbeszéd az alig 10 éves múlt Tanítvány és a Mester között folyik. - Kis barátom, mit tervezel a jövőddel? - kérdi a Mester. - Elvégzem az általános iskolát, majd gimnáziumban leérettségizek. - És azután? - Tetszik az asztalos szakma, közben vágyaim egyike, hogy jogász legyek. - Látom van elképzelésed. De akkor még nem áll meg az élet. - Dolgozom. Legyen pénzem és segítsek másokon. - És aztán? - Szerelmes leszek, családot alapítok. Boldog szeretnék lenni... Mesterem, sokat kérdez, de folytatom. Talán könyvet is írok, felnevelem gyermekeimet. - És azután? - Azután, aztán ( a tanítvány kicsit türelmetlen lett ), elérem az öregkort, nyugdíjba megyek, egyre gyakrabban meglátogatnak a betegségek. Látom ezt nagyszüleimen. És, és, ezt olyan furcsa kimondani: meghalok. Ekkor nagy csönd lett közöttük. Néma és feszült csend, melyet a Mester újabb kérdése tört meg. - És ezután? - a Mester hangja most nem halk kérdésként hatott, inkább kiáltásként érte az ifjú szívét, aki hosszú hallgatás után szólalt meg. - Nem tudom. Ezen még nem gondolkoztam. Biztos megért, nincs válaszom... ...................... Nekünk van? Pusztulásba zuhan halandó voltunk, vagy halhatatlanok vagyunk? ..................... A Nobel-díjas lengyel költő ( Czeslaw Milosz ) ÉRTELEM című versében arra gondol, ha meghal, meglátja a "világ bélését". Megérti a felfoghatatlant. Megismeri a másik oldalt. Jó érzés ezt olvasni, hiszen szeretnénk megismerni a halálon túli valóságot. Versében azonban helyet ad a másik lehetőségnek: " És ha nincs is belseje a világnak?" A változások semmi értelmet nem követnek, és a föld is csak föld. És más nincs. - Ebben a versében egyik felvetésére sem mond igent, de megállapít egy tényt. " Még ha így volna is, megmaradt azért Egy porlandó ajkak ébresztette szó, Mi fáradhatatlan hírnökként rohan és rohan A csillagközi űrön, pörgő galaxisokon át És kiáltoz, tiltakozik, üvölt. " Ez a költő által emlegetett, halandók ajkán ébresztett szó, akár van, akár nincs halálon túli élet, kiáltoz, tiltakozik, üvölt, és igényli ősi ösztönnel, hogy legyen halhatatlan élet. E "szó" bennünk sem néma. Olykor csak suttog. Meghalljuk? És találunk szavakat "és azután" kérdésre? A francia matematikus Pascal (l633-1662) szavai jutnak gyakran eszembe: "Fölfoghatatlan, hogy Isten létezzék, de ugyanúgy az is, hogy ne létezzék." Hozzá hasonlóan vallom: Fölfoghatatlan, hogy halhatatlan élet, feltámadás létezzék, de ugyanúgy az is, hogy ne létezzék! |
| | | | | Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást! | | |
|
| |  | |
Könyvajánló | | |  | |