Csodálkozunk, hiszen Isten? Igen, de egyben valóságos ember is. Ha nem folytak volna arcán könnyek, akkor hitelesen nem taníthatta volna, "BOLDOGOK AKIK SÍRNAK, MERT ŐK VIGASZTALÁST NYERNEK." (Mt 5,4) Nagyböjt. Nézzük Jézus könnyes arcát...
"Keresztények sírjatok,
mélyen szomorkodjatok,
keseregjen minden szív,
aki Jézusához hív. "
A szív szomorúságából fakadnak könnyeink. Aki sír, bánkódik. Bánkódik saját vagy mások fájdalma, csapása vagy bűne miatt. Jézus mások miatt fakadt sírásra. Könnyeinek forrása a szánalom, az aggodalom volt és testi-lelki szenvedése.
Meghalt Lázár, a barátja. Az elhunyt testvérei: Mária és Márta azonnal hívták. Ő sietett. Amikor meglátta azok könnyes arcát, és hogy a velük érkező ismerősök, barátok is sírnak," a lelke mélyéig megindult és megrendült és ... Jézus könnyezett." (Jn 11,33-35)
Szerette Jeruzsálemet. Virágvasárnap a város felé haladt, s mihelyt megpillantotta, sírni kezdett. Megsiratta a várost, mert előre látta annak pusztulását, mivel nem ismerte fel, ami békességére szolgált volna. (Lk 19,41-44)
Emlékezzünk Jézus haláltusájára az Olajfák hegyén. "Szomorú a lelkem mindhalálig" - imádkozta. (Mt 26,38) A verejtéke olyan lett, mint a földre hullott vérnek cseppjei." (Lk 22,44) Homlokán vércsöppek -, szemeiből ne folytak volna könnyek?
Jézus sírt. Megízlelte az emberi könnyek ízét. Egy szent a feltett kérdésre, hogy miért lett az Isten emberré, így válaszolt: "Emberré lett az Isten, hogy megtanuljon sírni." Istenként emberi szívvel tapasztalta meg, amit tanított: "boldogok, akik sírnak." Ő sírt. Arca könnyes volt, szíve boldog!
Boldogító könnyek?
A könnyek boldogító ízét megérezte Péter apostol, aki háromszor tagadta meg Urát. Tagadást követően eszébe jutott, Jézus ezt előre megmondta. Ő nem hitte. De most rádöbbent vétkére. Bánta súlyos bűnét " és sírni kezdett. " (Mk 14,72)
Mária Magdolna, a bűnös asszony, Simon farizeus házában vendégeskedő Jézus elé borult és "könnyeivel öntözte lábait." (Lk 7,44) E könnyek a bűnbánat, a szeretet, a felszabadulás könnyei voltak. Ki kételkedne abban, hogy Magdolna szívébe boldogságot mostak könnyei?
Vagy gondoljunk arra az apára, akiről Márk evangélista ír (Mk 9,24-28) Az apa beteg fiát vitte Jézushoz, hogy gyógyítsa meg. Kérdezte, mit tegyen a gyógyulás érdekében. Jézus válasza: " Ha hinni tudsz, minden lehetséges annak, aki hisz. " Erre az apa könnyeket hullatva felkiáltott: " Hiszek Uram, segíts hitetlenségemen." Az öröm, a remény és a hit könnyei boldogították lelkét.
( Természetesen nem minden sírás boldogít. A kétségbeesés könnyei kínosak. A reményvesztett zokogás szorongatja a szívet. Jézus beszél olyan "sírásról", amely azokat fogja fojtogatni, akik haláluk után meglátják a mennyet, ahová bemennek az igazak, de ők bűnük miatt nem mehetnek be, vigasz nélkül maradnak. (Lk 13,28) A képmutatók sorsa ugyancsak vigasztalan sírás lesz. (Mt 24,51) )
Minden esetben vigaszt nyernek a bűnbánat, a nemes szánalom, a szeretet könnyei. A mennyben pedig " Isten letöröl szemünkből minden könnyet." (Jel 7,17) Igaza van a filozófus Dienes Valériának:
"Ne félj a könnytől...
Valaki rád néz, míg halkan pergeted
Valaki némán sír veled
Valaki megölel és karjába olvadsz
Valaki rád hajol és tekintetébe fúlsz
Valaki körülvesz, megjár
Sírásod szent lesz és hófehér
És nem fáj, mert ölelnek érte
És jó neked sírni, ha rád borul
A tárt karú Vigasztalás."
Könnyes arcú Jézus, add nekem a sírás kegyelmét. Tudjak sírni bűneim miatt, képes legyek együtt sírni a sírókkal. Nem szégyellem könnyeim, hisz boldogságot adsz általuk és üdvözítenek.
Nyitólap
[háttérzene kikapcsolása]
Tartalomjegyzék
Publicisztika
