2025. március 28. péntek,
Gedeon napja.
Kalendárium

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 Életrajza
 
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott.

...

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Jézus sír
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák
 

Csodálkozunk, hiszen Isten? Igen, de egyben valóságos ember is. Ha nem folytak volna arcán könnyek, akkor hitelesen nem  taníthatta volna, "BOLDOGOK AKIK SÍRNAK, MERT ŐK VIGASZTALÁST NYERNEK." (Mt 5,4) Nagyböjt. Nézzük Jézus könnyes arcát...
                                                        "Keresztények sírjatok,
                                                         mélyen szomorkodjatok,
                                                         keseregjen minden szív,
                                                         aki Jézusához hív. "
A szív szomorúságából fakadnak könnyeink. Aki sír, bánkódik. Bánkódik saját vagy mások fájdalma, csapása vagy bűne miatt. Jézus mások miatt fakadt sírásra. Könnyeinek forrása a szánalom, az aggodalom volt és testi-lelki szenvedése.
            Meghalt Lázár, a barátja. Az elhunyt testvérei: Mária és Márta azonnal hívták. Ő sietett. Amikor meglátta azok könnyes arcát, és hogy a velük érkező ismerősök, barátok is sírnak," a lelke mélyéig megindult és megrendült és ... Jézus könnyezett." (Jn 11,33-35)
            Szerette Jeruzsálemet. Virágvasárnap a város felé haladt, s mihelyt megpillantotta, sírni kezdett. Megsiratta a várost, mert előre látta annak pusztulását, mivel nem ismerte fel, ami békességére szolgált volna. (Lk 19,41-44)
          Emlékezzünk Jézus haláltusájára az Olajfák hegyén. "Szomorú a lelkem mindhalálig" - imádkozta. (Mt 26,38) A verejtéke olyan lett, mint a földre hullott vérnek cseppjei." (Lk 22,44) Homlokán vércsöppek -, szemeiből ne folytak volna könnyek?
         Jézus sírt. Megízlelte az emberi könnyek ízét. Egy  szent a feltett kérdésre, hogy miért lett az Isten emberré, így válaszolt: "Emberré lett az Isten, hogy megtanuljon sírni." Istenként emberi szívvel tapasztalta meg, amit tanított: "boldogok, akik sírnak." Ő sírt. Arca könnyes volt, szíve boldog!
          Boldogító könnyek?
A könnyek boldogító ízét megérezte Péter apostol, aki háromszor tagadta meg Urát. Tagadást követően eszébe jutott, Jézus ezt előre megmondta. Ő nem hitte. De most rádöbbent vétkére. Bánta súlyos bűnét " és sírni kezdett. " (Mk 14,72)
         Mária Magdolna, a bűnös asszony, Simon farizeus házában vendégeskedő Jézus elé borult és "könnyeivel öntözte lábait." (Lk 7,44) E könnyek a bűnbánat, a szeretet, a felszabadulás könnyei voltak. Ki kételkedne abban, hogy Magdolna szívébe boldogságot mostak könnyei?
        Vagy gondoljunk arra az apára, akiről Márk evangélista ír (Mk 9,24-28) Az apa beteg fiát vitte Jézushoz, hogy gyógyítsa meg. Kérdezte, mit tegyen a gyógyulás érdekében. Jézus válasza: " Ha hinni tudsz, minden lehetséges annak, aki hisz. " Erre az apa könnyeket hullatva felkiáltott: " Hiszek Uram, segíts hitetlenségemen." Az öröm, a remény és a hit könnyei boldogították lelkét.
        ( Természetesen nem minden sírás boldogít. A kétségbeesés könnyei kínosak. A reményvesztett zokogás szorongatja a szívet. Jézus beszél olyan "sírásról", amely azokat fogja fojtogatni, akik haláluk után  meglátják a mennyet, ahová bemennek az igazak, de ők bűnük miatt nem mehetnek be, vigasz nélkül maradnak. (Lk 13,28) A képmutatók sorsa ugyancsak vigasztalan sírás lesz. (Mt 24,51) )
        Minden esetben vigaszt nyernek a bűnbánat, a nemes szánalom, a szeretet könnyei.  A mennyben pedig " Isten letöröl szemünkből minden könnyet." (Jel 7,17) Igaza van a filozófus Dienes Valériának:
                                         "Ne félj a könnytől...
                                            Valaki rád néz, míg halkan pergeted
                                            Valaki némán sír veled
                                            Valaki megölel és karjába olvadsz
                                            Valaki rád hajol és tekintetébe fúlsz
                                            Valaki körülvesz, megjár
                                            Sírásod szent lesz és hófehér
                                            És nem fáj, mert ölelnek érte
                                            És jó neked sírni, ha rád borul
                                            A tárt karú Vigasztalás."
Könnyes arcú Jézus, add nekem a sírás kegyelmét. Tudjak sírni  bűneim miatt, képes legyek együtt sírni a sírókkal. Nem szégyellem könnyeim, hisz boldogságot adsz általuk és üdvözítenek.

                                                                                                                                      
Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007