2025. június 16. hétfő,
Jusztin napja.
Kalendárium

Június az év hatodik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A 18. századi nyelvújítók szerint a június: termenes. A népi kalendárium Szent Iván havának nevezi. Június eseményei: június 1.: Írország: a köztársaság napja Szamoa: a függetlenség napja Bulgária: a rózsák ünnepe június 2.: Bulgária: Hriszto Botev és a szabadságharcosok ünnepe Olaszország: a köztársaság kikiáltásának évfordulója június 3.: Ausztrália: az alapítás napja Uganda: a mártírok napja június 4.: a magyar fájdalom napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja (1920). az erőszak ártatlan gyermekáldozatainak világnapja Ghána: a forradalom napja Tonga nemzeti ünnepe június 5.: Környezetvédelmi világnap Szenvedélyek napja június 6.: Patika nap Siklós napja Svédország: I. Vasa Gusztáv 1523. évi trónra lépésének napja június 7.: Norvégia: a függetlenség napja (a Svédországgal való unió felbontása) június 8.: Szent Medárd ünnepe Óceánok világnapja június 9.: Spanyolország: La Rioja ünnepnapja június 10.: Magyar ügyészség napja Portugália nemzeti ünnepe június 11.: Szent Barnabás ünnepe Líbia nemzeti ünnepe június 12.: A gyermekmunka elleni világnap Fülöp-szigetek: a függetlenség napja Oroszország: az Oroszországi Föderáció állami szuverenitásáról szóló nyilatkozat elfogadásának napja június 13.: Szent Antal ünnepe Belgium: az apák napja Kirgizisztán: nemzeti emléknap június 14.: Véradók világnapja Malawi: a szabadság napja USA: a zászló napja június 15.: Azerbajdzsán: nemzeti ünnepe Dánia nemzeti ünnepe június 16.: A megbékélés napja Magyarországon Nagy Imre kivégzésének emlékére. A független Magyarország napja (az 1956-os forradalom és szabadságharc vértanúi kivégzésének, valamint a szovjet csapatok kivonulásának emlékére). Az afrikai gyermekek világnapja Pápa napja Dél-afrikai Köztársaság: az ifjúság napja június 17.: Elsivatagosodás világnapja A hangzáskultúra napja Magyarországon Izland: a köztársaság kikiáltásának napja június 18.: Egyiptom: a felszabadulás napja június 19.: Kuvait: a függetlenség napja június 20.: A menekültek világnapja Eritrea: a mártírok napja június 21.: A zene Ünnepe Argentína: a zászló napja június 22.: Horvátország: az antifasiszta harc emléknapja június 23.: Olimpiai nap Spamellenes Világnap Nemzetközi SOS Gyermekfalvak napja Luxemburg: a nagyherceg születésnapja június 24.: Keresztelő Szent János napja A csontritkulás világnapja Málta: Máltai lovagrend, Alamizsnás Szent János napja június 25.: Barlangok napja Mozambik: a függetlenség napja Szlovénia: az államiság napja június 26.: A kábítószer fogyasztás elleni küzdelem nemzetközi napja A közalkalmazottak napja A kínzás áldozatai támogatásának világnapja Madagaszkár: a függetlenség kikiáltása június 27.: Cukorbetegek világnapja Szent László napja I. László tiszteletére Határőrség napja A magyarországi lengyelek napja Dzsibuti: a függetlenség napja június 28.: USA: az első világháború emléknapja június 29.: Péter-Pál napja, az aratás kezdete Táncművészet világnapja Szent Péter napja A meleg büszkeség napja: a homoszexuálisok, leszbikusok és támogatóik tartják a hozzá kapcsolódó felvonulást, amelyen többek között megemlékeznek a Stonewall lázadásról. Seychelle-szigetek: a függetlenség napja június 30.: A magyar szabadság napja A keresztény vértanúk emléknapja Szent Pál napja Horvátország: a függetlenség napja Kongói Demokratikus Köztársaság: a függetlenség napja június első hétvégéje: Festők Városa Hangulatfesztivál, Kaposvár június első szombatja: Lakáskultúra napja június első vasárnapja: Pedagógusnap Magyarországon június második vasárnapja: Építők napja Magyarországon június harmadik péntekén tartják Svédországban és Finnországban a Midsommarfest („Nyárközép”) ünnepet június harmadik vasárnapja: Apák napja június 21. körül van a csillagászati nyári napforduló, ugyanis előfordulhat, hogy ez 20-ra vagy 22-re esik. Ekkor van Földünk északi féltekéjén a nyári napforduló, a déli féltekén a téli napforduló. a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnap: a Nap napja június utolsó hétvégéje: Budapesti Búcsú, annak emlékére, hogy hivatalosan 1991. június 30-áig kellett elhagynia Magyarország területét az utolsó szovjet megszálló katonának júniusban tartják a portlandi rózsafesztivált Érdekességek A horoszkóp csillagjegyei közül júniusra esik: Ikrek (május 21-június 20.) és Rák (június 21-július 20.) Június folyamán a Nap az állatöv csillagképei közül a Bika csillagképből az Ikrek csillagképbe lép. Minden évben a június ugyanazon napjával kezdődik, mint a következő év februárja, míg az adott évben nincs még egy ugyanolyan nappal kezdődő hónap. Az Arvisurák szerint Napisten hava.
...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

A klasszikus tragédia megteremtője, a klasszicista dráma nagy alakja. Számos vígjáték és tragikomédia utáni első tragédiája, a Médea (1635) a kor divatjának, a regényes cselekmény fordulatos, szövevényes barokk világának terméke. Új polgári tudatformát alakít ki, a corneille-i akarat-hőst, melynek leghíresebb megformálása a ...

Apja franciául írogatta verseit, míg nagybátyja, akinek jóvoltából Puskin már korán megismerhette Karamzint és Zsukovszkijt, az orosz irodalom jeles képviselőit, ismert költő volt. Anyai ágról Puskin Nagy Péter afrikai származású testőrének volt leszármazottja. Gyermekkorát azonban nem annyira a család légköre befolyásolta, hanem a líceumnak, a Carszkoje Szelónak a szellemisége, bár dajkája és annak népi kultúrája iránt érzett szeretetét költői emlékezete mindvégig megőrzi. Ahogy a bajtársiasságnak, a becsületnek, a szabadságszeretetnek a szellemét is, mely líceumbéli kapcsolataiban, egyik-másik tanárának a hatására, de főként a napóleoni győztes csatákból visszatérő sebesült gárdatisztek látványa nyomán ver gyökeret benne. E hősiességnek az ifjú Puskin a vers halhatatlanságával kívánt megfelelni.Tizenöt éves, amikor az orosz klasszicizmus mestere, Gyerzsavin „költővé avatja”. A dekabrizmussal is a líceumban „ismerkedik meg”, s annak eszmeiségét hordozzák a tanulmányainak befejezése és a külügyi szolgálat megkezdése (1817) után írt versei (...

200

Írország évszázadokon át az angol király fennhatósága alá tartozott, az ősi ír nyelvet — a kelta nyelvcsaládhoz tartozó gaelt — lassú ütemben, de végül teljesen kiszorította az angol. Kihaltnak mégsem mondható: a nyelvtudósok megértik és a legeldugottabb falvak paraszti népe beszéli. Maguk az írek sohase voltak hajlandók magukat angoloknak tekinteni, holott a XIX. és a XX. században nem egy ír szerző az angol irodalom élvonalába emelkedett, mint ...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A forradalom szent napjaira
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák


 

 

 

A történelemtudomány sohasem merte az irodalom fennkölt és nemes világlátásával mérni és láttatni a nagy világeseményeket.
Talán sokkal közelebb kerül a hétköznapi ember a múltjához és jelenéhez, ha a sorsfordító és „lélekcserélő” időkben először szűzmáriás, később forradalmi, majd eztán politikai nemzetnek látja azt a fajt, melyből világra sarjadt.
A magyarság őstörténelmét részben a magyarság vezetői, de leginkább a nyugat-európai, majd bizánci politikai erők elpusztították. Egyetlen, de fennköltségben megközelíthetetlen alakja maradt meg ennek a végképp elvesző múltnak, ez pedig Nagyboldogasszony alakja.
A világ értelme és szépsége, aki királyokat és isteneket szül, majd később Szűzanyává szépül, ő az első évezredek jelképe.
Még a protestánskor is kellő tisztelettel viseltet iránta, tudja, hogy megfosztásával a magyarságot annak szívéig felsértené.
A következő évszázadok a nemzetet forradalmi nemzetté tették.
A 18. századtól a magyarság izzó lávája hol feltör, hol füstölögve festi sötétre az ég arcát, hogy majd 1848-ban úgy hevüljön, hogy csak tíz nemzet vérével lehet lángolását elcsitítani.
Mindezek után a nemzet átalakul politikai nemzetté.
Végérvényesen a hatalom a pártok kezébe kerül, melyek mindegyike hazaárulókkal, a sorskérdéseinket idegenül szemlélő németekkel és zsidókkal telik meg, amelyek nem a nemzet, hanem az államiság egyfajta kasztrált állapotát képviselik. Ennek a kasztrációnak következtében az állam megszabadul a nemzettől, s marad helyette a nép, mely a Szűzanya és Nagyboldogasszony helyett arannyal és égkékkel festett fabábokat imád, s a forradalmiság színpadi tűzzé enyhül, melyet fújtatóval és vörös selyemszalagokkal imitálnak.
1849-ben megszűnt Magyarország létezni, mely állapotnak a legfőbb bizonyítéka, hogy a nemzet testéből megszülető más nemzetiségűek immár nem magyar érdekeket szolgálnak. Leszakadnak és kiszakadnak a magyarság testéből, kiket magyarrá dajkált ez a szentségesen boldogtalan nép. Nem születnek zrínyik, petőfik; és a máraik, hercegek és gárdonyik is ennek az elveszett nemzedékből nyerik elkésődő önmagukat. A lengyel Bem, idegenül csengő nevű tisztek sokasága porosz, német, szerb származással, költők német és tót felmenőkkel már nem ontják vérüket a magyarságért. A magyar érdek csak egy a zsidó, a német és a szláv érdek mellett, s leginkább mögötte szégyenkező lelki aktus.
1848 magyarsága az az óriás, amely még egyszer feltápászkodik, összeszedi minden erejét, és lesújt erre a mocsoktól és árulástól vemhes Európára.
De az óriás lerogy, végtagjai megcsonkulnak, fejét por és sár emészti, szíve megszakad.
Olyan nemzedék volt az, mely talán csak a magyarságnak adatott meg. Széchenyi büszke idealizmusa, Wesselényi mágikus életereje, Petőfi megismételhetetlen lelki és szellemi áradása, Arany misztikus bölcsessége, Vörösmarty prófétikus ereje, Jókai világokat görgető hatalma már önmagában is csodálatraméltó egysége az akkori Európának. De tudósok, festők, költők, asszonyok, egyetemisták százai és ezrei álltak ezen nagyszerű férfiak mögött. Majd katonák mindenhonnan, hogy karddal, vérrel és verítékkel áldozzanak a földnek, amely  szent földjük és szent vetésük volt. Akkor nemcsak a fajmagyarság adta ennek a nemzetnek a belső tüzét, hanem az a földrengésszerű változás, melyet a jelenben Magyarország Szent Magyarországgá való átalakulásnak látunk. Mintha a Teremtő munkálkodott volna, hogy a haza ereibe vért, a haza szívébe vad dobogást lázítson. Nemcsak állam, nemzet, politikai ökonómia lett, hanem fogalmiságában új és tiszta principium.
A tét pedig ennyi volt: győzelem vagy bukás.
A háború elveszett, a nemzet elbukott. Március 15. szent és győzedelmes nap maradt. Igaz, a legfényesebb és a legigazabb. De ez a nemzet erőtlen, hogy belőle megéljen. A forradalmi nagysága elszállt, az emlékezés pedig torz, mint ahogy ebben a hazában minden nagyszerűség torzó és hamis.
Szelíd zászlólengetés korát élünk, melyben már csak a nyélnek van súlya, a lobogónak nincs. Szavak repkednek, de ezek az okos retorikával szőtt nagy kiáltványok kegyeletsértő izgalmak.
Elveszett Petőfi forradalmi dühe, mely pusztító elegy, Széchenyi hatalmas látomása is kialudt, s Liszt végzetes orkánjai is elvesztek, melyek egykor az egész európai művészetet átváltoztatták. Senkik lettünk és semmik. Kokárdás balekok, a mindig bennünket csendre intő kompromisszumok bajnokai. Ellopott országunk, elrabolt javaink, elbolsevizált akaratunk, kihunyt önérzetünk és elravaszkodott múltunk gyászmenete.
Boldog, boldog március 15. Istenem, de szép volt…

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007