2025. március 28. péntek,
Gedeon napja.
Kalendárium

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 Életrajza
 
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott.

...

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Bajza Jenő
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Bajza Jenőről méltatlanul kevéssé emlékezik meg az irodalomtörténetünk, még vaskos és ódon könyveink is csak lábjegyzetben említik nevét és művét.
A szürkeszabott méltatás nem illik a szürkeszabott élethez, hiszen Bajza Jenő Czakóval vagy Obernyikkel egyenrangú tehetségként indult, de Bajzánál az indulás lett az egész életmű, egész művészete nagy ígéret, melynek nemhogy a beteljesedés nem adatott meg, de még korán jött virágai is elfagytak.
A név mögött hatalmas irodalmi tekintély áll, hiszen az apa Bajza József, Petőfi felfedezője, jeles költő, kritikus és szerkesztő, Vörösmarty bujdosótársa a Haynau-féle rémuralom idején.
Az apa csakúgy beleőrült a forradalom elvesztésében, ahogyan Vörösmarty és Széchenyi.
Pedig még ott volt a fia, akit rettenetes betegség falt az elmúlás felé.
A fiú nyomorék volt, felnőttkoráig szinte nem tud lábra állni. S mikor végre lassanként mankóval jár, az elborult édesapját vezetgeti az utcán. Egyikük szelleme még felcsapott az égig, a másiké üres urnává lett, miközben egyiket rogyadozó láb vitte, míg másikat alig élő.
Egész irodalmunk legszomorúbb párosa e két élőhalott, egyikük fejtől, másikuk lábtól bénult meg.
Az apa mára az egyik legfényesebb névként maradt fenn, akire sokat hivatkoznak, de szinte nem olvassák, míg a gyermeket egyáltalán nem ismerik, s ha mégis hivatkoznak rá, lojális hátbaveregetésen kívül semmit sem kap a kritikától.
Pedig mögötte állt Arany és Vörösmarty hatalmas tekintélye, mindketten a legnagyobb drámaírónak tudták.
Egyetlen drámája maradt fenn, a Zách Felicián. Négy felvonáson át dübörög fel az örök magyar sorskérdés, a fennmaradás és megmaradás iszonyú kétsége. Az örök szétszakítottság, a partikularizmus távolról is idedörgő viharát Bajza meghallja , és a nyelvet is bírja, mely elég erős, hogy filozófiai és irodalmi magaslatokra érjen fel művészete.
A darab egyetlen hibája az a kompozíciós éretlensége, mely a korán jövőket jellemzi. Bajzának kevés ideje volt, fogyó életéből csak apró szilánkok maradtak, melyet a lázas igyekezet forrasztott eggyé.
A mű azonban minden fogyatékossága ellenére is kimagasló, sokkal értékesebb, mint a századfordulóra jellemző kötelező középszerűség. Bajza huszonhárom évéből ennyire futotta, mely valójában sokkal kevesebb volt, hiszen a súlyos beteg gyermek az iskoláit sem tudta befejezni, s csak az utolsó éveiben nem volt ágyhoz kötött.
Néhány versét korabeli újságok őrizték, mígnem összes munkáit egy kötetbe gyűjti a zseniális jóbarát, a szintén nagyon korán elhalt Zilahy Károly.
Mikor a tudomány számbaveszi a korszak nagyjait, Európaszerte is egyedülálló névsort állít össze: Petőfi, Arany, Berzsenyi, Kölcsey, Vörösmarty, Jókai, Katona, Vajda János, Madách, Tompa, Kuthy Lajos, Nagy Ignác, Teleki.
De ha hozzá vesszük azokat, akiktől a sors elvette a nagyságot, akkor Ányos, Czakó, Zilahy, Bajza Jenő a fentiekhez hasonló ragyogó tehetség volt, s bizonyára akkorává nőttek volna, mint az Aranykor óriásai. Czakót és Bajzát Katonához fogható géniusznak látta saját kora, s leginkább azok a kortársak, akik fel tudták mérni Katona elképesztő dimenzióit.
Bajza még Petőfinél is három esztendővel kevesebbet élt, s talán csak néhány évet reménytelen sorvadásban. Egész irodalmunk legtragikusabb alakja, akinek az életműve termékeny és erős vegetáció lehetett volna, de a legjobbakhoz túl korán jön el a tél…


Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007