2025. március 28. péntek,
Gedeon napja.
Kalendárium

Március (Ősi magyar nevén, Kikelet hava) az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium Böjt máshavának (vagy másképpen Böjtmás havának) nevezi.

...

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 Életrajza
 
SzülőházaKözép-Lengyelországban, a Varsói Nagyhercegség Mazovia tartományában, a Sochaczew város melletti Żelazowa Wolában született. Bár a születés után hetekkel kitöltött anyakönyvben február 22. szerepel, a család március 1-jét tekintette születésnapjának. Édesapja Mikołaj (Nicolas) Chopin (1771–1844) francia bevándorló, édesanyja, Tekla Justyna Krzyżanowska (1782–1861) lengyel volt. Egy nővére és két húga volt Chopinnek: Ludwika (1807–1855), Izabela (1811–1881) és Emilia (1812–1827). Néhány hónappal Fryderyk születése után a család Varsóba költözött, ahol a családfő franciatanárként dolgozott.

...

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégyéves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. Ő a magyar nyelv egyik legnagyobb ismerője és páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Műveiben 60 ezer körüli egyedi szót használt, ezzel messze fölülmúlta költőtársait.
...

A három - tavaszhozó - szent ünnepe. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Sándor, az első meleghozó nap. A népi tapasztalat a Sándor, József és a hivatalos tavaszérkezés napjához, Benedek napjához fűződő hiedelmet így fogalmazza meg: "Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget."

(Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)...

Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
Erdélyi körutazás 4. - A természeti értékek
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

vannak vidékek gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül
szavak sarjadnak rétjein
gyopárként sziklás bércein
szavak kapaszkodnak szavak
véremmel rokon a patak
szívemben csörgedez csobog
télen hogy védjem befagyok
páncélom alatt cincogat
jeget-pengető hangokat
tavaszok nyarak őszeim
maradékaim s őseim
vannak vidékek viselem
akár a bőrt a testemen
meggyötörten is gyönyörű
tájak ahol a keserű
számban édessé ízesül
vannak vidékek legbelül.

- Kányádi Sándor –

Erdély az egyik legcsodálatosabb tája a világnak. Égbe nyúló hegyek, zöld lankák, óriási fenyők, kanyargós hegyi ösvények, kristálytiszta források és patakok… az ember nem tud betelni vele. Talán ezt vártam a legjobban, amikor oda készültem.

Írtam már Parajdról, és az ottani ősi sóbányáról, ami persze emberi alkotás, és jogosan vetődhet fel a kérdés: hogyan lehet egy bánya szép? Hát lehet. Lehet, mert unikum a maga nemében, az óriási termekkel, a sós illattal, és azzal a tudattal, hogy ez is magyar, ha tetszik ez egyeseknek, ha nem. Sóvidék igazi érdekessége a sósziklák. A busz ablakából is remekül látszanak a szürkésfehér sósziklák, ahogy előbukkannak a zöld növénytakaró alól.
A Medve-tó, amiről szintén írtam már, valóban egy csodálatos képződmény. Akkora a sótartalma, hogy szinte lehetetlen benne elsüllyedni! A nevét onnan kapta, hogy alakja a kiterített medvebőrre emlékeztet. Több sósvizű tó is található a környéken, de a Medve-tó az, ami méltán megérdemli az „Erdélyi Balaton” nevet. Hosszú évtizedek óta jönnek ide a fürödni és gyógyulni vágyók. Érdekesség, hogy a strandot délután egy és három óra között bezárják; ugyanis a fürdőzők felkeverik a mélyebb rétegekben lévő 50 fokos vizet (a felszínen 20 fokos a víz) – így 2 óra alatt helyreáll az egyensúly.


A hegyek. Hát igen, a legtöbb embernek nem adatik meg, hogy ilyen csodálatos hegyeket lásson, mint amilyeneket itt találni! Kicsit irigylem az ittenieket, hogy ilyen gyönyörű környezetben élhetnek! Jómagam bakonyi vagyok, így a hegyek szeretete nekem természetes. Persze, képes vagyok órákon át csodálni a Mátrát, a Zemplént, vagy az Alpokat, de ezek a hegyek… Nem véletlen írta Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet! Gergő barátom mesélte, hogy egy székely ismerősének mutatta meg büszkén a Bakonyt, hogy lám, nekünk is vannak hegyeink. A székely fiatalember nézte egy darabig, majd csak ennyit mondott: „Hegyek?!? Ezek csak dombocskák…” Gergő kicsit meg is sértődött ezen, de aztán amikor meglátta a Hargitát, a Kelemen-havasokat, a Görgényi-havasokat… Magam is így jártam ezzel. Azok valóban hegyek, s ahogy a nepáliak istenként tisztelik a hegyeiket, itt is érezni valami misztikus kapcsolatot az emberek és a hegyek, völgyek között.


Sokak számára, ha Erdély, akkor borvíz. A borvíz nem más, mint természetes szénsavas ásványvízforrás, kitűnő, tiszta, üdítő italt kínál a szomjazónak. Több helyen fürdőt is kialakítottak. Volt szerencsém megízlelni a csíksomlyói borvizet. Érdekes volt, hogy a forrás mellett több ember állt, egy bácsi szekérrel és rengeteg műanyag palackkal várakozott, és folyamatosan töltötte azokat a vízzel, és dobálta bele egy szekérbe. Gondolom vitte eladni – sokan egészítik ki csekély fizetésüket errefelé ilyen munkákkal. Érdekes, hogy arrafelé a szekereknek is van rendszámuk. Csíksomlyón volt a forrástól nem messze a barátok fürdője: kis medence a hideg, szénsavas vízzel.


Már említettem a hegyeket, de azokkal egyszerűen nem lehet betelni… Békás-szoros. És a Gyilkos-tó. Igen, az volt az a pont, a hely, ahol valóban elakadt a szavam. A Gyilkos-tó igazi természeti ritkaság. 1837-ben a nagy esőzések következtében a Békás-patak fölött magasodó Gyilkos-kő egy része leszakadt – hatalmas tömegről van szó! – és elzárta a patak folyását. A víz különleges kémiai összetétele konzerválódtak a fák – hátborzongató a tudat, hogy csaknem 180 éves fatörzsek állnak ki a tóból! A vízben lévő vastartalom megóvta őket a rothadástól. A tóban sem úszni, sem horgászni nem szabad, csónakázni viszont igen. Sajnos ez némileg rongálással is jár: számos fatörzs megsínylette a turisták „természetszeretetét”… De a látvány még megvan.
Maga a tó, amelynek eredetileg Vörös-tó volt a neve, onnan kapta a Gyilkos-tó nevet, hogy a földcsuszamlás maga alá temette a legeltető pásztorokat is, és a legenda szerint az ő vérük festette pirosra a vizet.


A Békás-szoros… Gergő barátom azt javasolta, hogy vigyünk magunkkal drótkötelet, mert „engem csak azzal lehet majd onnan kivontatni” – hát, ismer valahonnan. Csodálatos, szavakkal nem lehet leírni. Nem nagyzolás ez, valóban így van. Az ember kicsinyke paránynak érzi magát, hogy a 2-300 méter magas sziklafalak közötti szurdokban sétál. A hegyek tetején a 30-40 méter magas fenyők úgy tetszenek, mintha kis mohacsomók lennének… És ez egyben a történelmi Magyarország legkeletibb határa is. Igazi, lélegzetelállító látványosság az Oltárkő. Annak idején, a kommunista rezsim alatt egy ocsmány vörös csillag „díszelgett” az ormon. 1990-ben székely legények egy éjszaka felmásztak oda, leverték a förmedvényt és egy hatalmas keresztet állítottak. Fogalmam sincs, ezt hogyan tudták véghezvinni: úttalan utak, járhatatlan hegyoldalak… le a kalappal a székely erő és lelemény előtt! A fénykép sem tudja visszaadni a látványt.

Két vulkáni képződmény az, amit nem szabad kihagyni az Erdélybe látogatóknak: a Szent Anna tó és a Mohos-tőzegláp. Két ikertóról van szó, amelyek egy kialudt vulkán, a Nagy-Csomád két kráterében alakult ki.

 


A Mohos-tőzegláp, egy szunnyadó vulkáni kráterben kialakult 800 méter átmérőjű láp. Összesen 12 kis tószem, azaz kis nyílt víztükör van benne, a többi süppedő láp. A talaj rettentő savas, kevés a tápanyag, éppen ezért igen sajátos élővilága van, a hegyoldalban óriásira megnövő fenyők itt satnyák, alig embermagasságúak. Található még itt harmatvirág, amely egy rovarevő növény. Sok medve van a környéken, de ők sem mennek be, hanem a láp szélén lévő áfonyát eszik. És persze a kirándulók ételmaradékát. A láp egy része bejárható, pallókon, deszkákon lehet közlekedni, és megcsodálni a jégkorszakból itt maradt növényvilágot. Mindenképp maradandó élmény!


A Szent Anna tó, az előző ikertava, nem messze egymástól, szintén vulkáni kráter. Csak az esővíz táplálja, ezért rendkívül tiszta vizű. Épp ezért veszélyes is, a felszínen egy méterig meleg, de pár méterrel beljebb 15 méter mély is lehet, ott 10-12 fokos a víz. Elég sokan meghaltak már benne. Növényzet nem nagyon van benne, így halak sem. Maga a tó szinte teljesen szabályos kör alakú, a tenger szintje felett 950 méterrel, gyakorlatilag Délkelet-Európa egyetlen vulkáni krátertava. Természetesen kialakulásáról számos monda, legenda kering. Sok fürdőző lepi el a tavat nyáron. Érdekesség, hogy annak idején a Securitate is élénk figyelemmel kísérte az itt zajló fesztiválokat az előforduló rendszerellenes megnyilvánulások miatt.


Kis utazás után a Torjai-büdösbarlangba mentünk. Két ilyen létezik egész Európában, a másik a Vezúvon. Hihetetlen élmény volt! A barlang egy félbehagyott kénbánya. Iszonyatosan büdös, és életveszélyes! Egy méter magasságban ömlenek ki a kénes gázok, ez látszik a falakon – teljesen sárgára festette a kiáramló kén. A gyufa lángja elalszik úgy derékmagasságban. Komoly gyógyító erővel bír a barlang, érdemes „gázfürdőt” venni. Mofettának hívják az ilyen barlangokat, és komoly kúrákat is lehet venni. Kellemes, meleg érzés, ameddig ér a gáz átmelegíti az embert, és jótékony hatású. Hihetetlen volt! Viszont az ékszereket, órákat, elektromos berendezéseket kint le kell rakni, mert pillanatok alatt tönkremennek. A ruhára is vigyázni kell: volt, aki nekitámaszkodott a falnak, és az izzadtság a fallal érintkezve kénes savat produkált, és percek alatt tönkretette az inget, pólót…
Maga a hely egyébként nemcsak híres, hírhedt is: életüket elunt idős emberek választották a helyet öngyilkosságuk színhelyéül. Csak bele kell feküdni a barlangba, egy lélegzetvétel után elveszíti az eszméletét, s egy perc múlva halott. Nem messze van onnan a Gyilkos-barlang, ahonnan széndioxid és szén-monoxid áramlik ki: valóban gyilkos kombináció, de azt a barlangot ráccsal lezárták.


Az „Apor lányok feredője” valóban egyedi Európában: ilyen legközelebb Kolumbiában és Jáva szigetén található. Áramlik ki a gáz a földből, többféle, és a mélyedésekben meggyűlő esővíz állandóan pezseg. Ahova víz kerül, ott rögtön bugyogni kezd. Most összesen nyolc kisebb-nagyobb mesterséges medence van – 2 éve épültek – és mind pezseg! Rendkívüli látvány volt. Maga a víz hideg, igazából ez is „borvíz” de ennek olyan magas az ásványtartalma, hogy ártalmas. A fogzománc mészrétegét azonnal kikezdi. Nem fogott el a kísértés, hogy megkóstoljam…

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007