2025. július 13. vasárnap,
Jenő napja.
Kalendárium

Kovács János István /1921-2013/


Varga Csaba /1945-2012/


Mácz István /1934-2024/

 George Sandot nem hívták se George-nak, se Sandnak. Férfineve ellenére nő volt. Egy idoben a legolvasottabb, leghíresebb, sot leghírhedtebb regényíró volt egész Európában. Romantikus, olykor vadromantikus történetekkel szórakoztatta, egyszerre lelkesítette és botránkoztatta olvasóit, kritikusait, még az államférfiakat is. Hiszen eloharcosa volt a nok egyenjogúságának, küzdött a szerelem szabadságáért, ünnepelte a munka hoseit, hangos szót emelt az elnyomottak, az üldözöttek, a nyomorgók érdekében. A korai feministáknak ugyanolyan irodalmi példaképe volt, mint a korai szocialistáknak.

...
 Akik járatosak a magyar irodalom század eleji történetében, általában azt vallják, hogy A zöldköves gyűrű a legjobb magyar regények egyike. Ez a harmincesztendős korában meghalt fiatalember, aki előbb Kolozsvárott földrajz-történelem szakos tanárnak készült, majd Nagyváradon újságíró lett, és már közben tizenkilenc éves korában elnyerte egy történelmi regénypályázat első díját, huszonegy éves korától kezdve a budapesti újságok és folyóiratok legnépszerűbb szerzői közé tartozott, akinek novelláit ugyanolyan szívesen közölte a haladó Nyugat, a mérsékelten liberális-demokrata Pesti Napló és a szociáldemokrata Népszava. Mindenkihez tartozására mi sem jellemzőbb, mint hogy egyik regényét folytatásokban a katolikus egyházi érdekeltségű Élet, egy másikat a zsidó hitközség lapja, az Egyenlőség közölte.

...
 Emily a yorkshire-i Thorntonban született Patrick Brontë és Maria Branwell ötödik gyermekeként (a hat közül). 1820-ban a család Haworth-ba költözött, ahol édesapja káplán lett. Ebben a környezetben mutatkozott meg igazán tehetsége az irodalomhoz. Gyermekkorában, édesanyja halála után, a három nővér - Charlotte, Emily, Anne - és fiútestvérük, Branwell képzeletbeli birodalmakat találtak ki (Angria, Gondal, Gaaldine) és történeteket írtak hozzájuk.

1837 októberében Emily nevelőnőként kezdett dolgozni Miss Patchett női akadémián Law Hill Hall-ban, Halifax közelében. 1842 februárjától Charlotte-tal egy magániskolába járt Brüsszelbe, majd iskolát nyitottak az otthonukban, ám nem voltak tanulóik.

...
Régi nemesi család sarja, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja, aki támogatta Szinyei Merse Pál festőszándékát. 1864-ben beíratta a müncheni akadémiára, ahol Strähuber, Anschütz, majd Wagner Sándor voltak mesterei, de hamar kapcsolatba került a kiváló pedagógus Pilotyval is, akinek 1868-ban növendéke lett. Mestereitől azonban csak a biztos rajztudást, a szerkesztés szabályait tanulta meg, az akadémikus formanyelvet sohasem vette át.

 

Már fiatalkori műveiben is megmutatkozott közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritgazdagsága. Pilotynál együtt tanult Leibllel, s a müncheni tárlatokon találkozott Courbet műveivel. 1872-ben Böcklinnel kötött barátsága is a színek gazdagsága felé vonzotta. Egyéni formanyelve már 1869-ben kibontakozott a magyar plein air festészet első remekeiként napvilágot látó Ruhaszárítás és Hinta c. levegőjárta, friss vázlatában (mindkettő a Magyar Nemzeti Galériában).

...
 Az opera első nevezetes reformátora: abban a korban működött, amikor e műfaj - öncélú virtuóz áriák merő sorozatává válva - már feladta eredeti rendeltetését, a drámai kifejezést. Gluck, német születésű létére cseh és olasz zenei kiképzésben részesült (Milánóban Sammartini növendéke volt), és pályafutása is nemzetközi jelentőségű. Számottevő európai operasikerei után Bécsben volt udvari karmester, 1774-79 között a párizsi Nagyopera mutatta be operáit. Utolsó éveit Bécsben töltötte. Zenéjében sikerült megragadnia az antik dráma fenségének, hősei nemes jellemének meggyőző kifejezését.
...

 Mint az első idők sok szentjéről, Tamásról is csak néhány vonást őrzött meg számunkra a hagyomány. Alakja úgy áll előttünk, mintha valami régi festmény volna: ha a festő nem írta volna fölé a nevét, vagy nem festett volna rá egy szalagot, amiről leolvasható a kiléte, nem tudnánk megállapítani, kit ábrázol, annyira általánosak a vonások. Bizonyos mértékig így van ez minden szent esetében, aminek az az oka, hogy nem annyira a személyük a fontos, mint inkább az, amit az életük mutat nekünk, s amit az Egyház a szentté avatásukkal és az ünnepükkel elénk akar állítani.

...

 "... Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, -mint fentebb mondottuk- nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Scitianak, aki feleségül vette Dentumogyerben Önedbélia vezérnek Emese nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta...
...Azonban isteni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben lévő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből patak fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak -ami latinul annyi mint szent-, mivel az ö ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők..." 

...

 "Minden idők legnagyobb norvég írója az 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal jutalmazott Knut Hamsun, az impresszionista próza első számú mestere. Fő művét, egyben legismertebb alkotását találjuk ebben a kötetben. Az őserőt sugárzó remekmű az emberi fennmaradás és megélhetés lehetőségeit vizsgálja. A regény az ugart feltörő, otthont és családot teremtő paraszt házaspár kemény emberségének, büszke tragikumának történetét mutatja be. A lebilincselő elbeszélés kortól, politikától, minden befolyástól mentes és független, örök időkre szóló érvényes példát ad az emberi megmaradás, méltóság, a lehetséges kiteljesedés, az emberhez egyedül méltó élet lehetőségéről."

...
Bejelentkezés
név:
jelszó:
Jegyezze meg a nevet és a jelszót ezen a gépen!

Beküldés
Kedves Látogató!
Ha írást szeretne beküldeni a szerkesztőségünkbe, kérjük, azt a bekuldes@aranylant.hu elektronikus levélcímen keresztül tegye. Bemutatkozó levelét - pár írásának kíséretében - is ezen a címen várjuk!
Keresés

tartalomban is keressen (több időt vehet igénybe) ha nem jelöli be csak a szerző nevében és a címben keres

Beállítás
Az Aranylant jelenleg 1024 képpont széles monitorra van optimalizálva.
1024
1280
A költészetben és a bölcseletben is világelsők vagyunk
Megnyitás önálló lapon Hozzászólások, kritikák

Császár Elemér (1874-1940) irodalomtörténész megállapítása szerint „nekünk, szegény elnyomott, megkínzott, meggyalázott magyaroknak, múltunkban és jelenünkben olyan nagy regényíróink, olyan hatalmas regényeink vannak, amilyenekről szomszédaink" „nem is álmodhatnak" (A magyar regény története. Bp. 1939. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 385. old.), ám ez metafizikai mélységekben kiapadhatatlan költészetünkre is igaz, amit korunkban Rédai Gábor (sz. 1949) költő, műfordító életműve híven tükröz, így a bölcseletben is világelsők vagyunk.

Költészete cáfolja azt a felfogást, miszerint a magyarság nem adott olyan nagy bölcselőket a világnak, mint például az ókori görögök. Aki Vörösmarty, Petőfi, Arany, Tompa, Madách, Wass Albert műveibe belemélyed, éppen ennek ellenkezőjéről győződhet meg. Regösénekeinktől Nagy László mitologikus költészetéig klasszikusaink egyedülálló művészi tökéllyel keresték alkotásaikban a lét Isten erkölcsi törvényeinek követésével és nemzeti hagyományaink ápolásával való teljességét. (Ugyanakkor vannak szó szoros értelemben bölcseleti íróink is, mint például Apáczai Csere János, Bodnár Zsigmond, a piarista Schütz Antal vagy a dominikánus Horváth Sándor, akik munkásságuk alapján szintén világelsők.)

Rédai Gábor eddigi három verseskötete (Fénypásztoros éjszakán, 1995, Szélcsikó, 1995, Károgó idő, 1997) erről tanúskodik. Lírájának gyújtópontjában (akárcsak József Attiláéban, Reményik Sándoréban,Dsida Jenőében, Wass Albertében vagy Alföldi Gézáéban) maga a létteljesség vágya, a Teremtő iránti alázat áll, az isteni világrend romlatlanságának megsejtése, valamint az Isten és ember közötti kapcsolat vívódásokkal kiverekedettségének kidomborítása. Eddigi versesköteteivel bebizonyította: érett költővé lett, megtapasztalva a lélekölő liberális, fogyasztói életszemlélet kettős szorítását, nemesebb lét utáni sóvárgásról tanúskodva. A nihilizmust szülő kozmopolitizmusról, a gyökértelenségről, az ősök tiszteletének hiányáról („Nem kell, mi ósdi, a ritmus, a rítus") vall:

Marad hekatomba, Gulág, Bosznia?
Marad a nihil, a pokol szele sír,
Népek véreznek el, templomok dőlnek,
S az oroszlánnak tovább kell rónia
Gyászos, nagy lépteit porán a földnek.
Jöjj el hát hozzánk Isten rég várt fia!

Húrjain megszólal az önnön földhözragadtságából kiszakadni kívánó ember istenes
sóhaja („Ó, adjál fényt Uram, ha vagy! / Szemembe El Greco-i fényt!"), az isteni irgalom igenlése (Gyónás, A halál jegyese, Könyörgés). Az Isten helyett a Mammon uralkodik (Mammon), a szavak csak betűk halmazává válnak (Hol a béke?, Költő), az ember Istentől való elidegenedése, a test kultusza és a társtalanság közepette imádkozni is elfelejt („Dum spiro spero"). A krisztusi életakarat kibontakozásának akadályát az ember Tőle való végső elszakadásában látja (Jézus is?):

Köd fátyla takarja a járdát,
Nyitva hagyott kapuszárny didereg,
Sarkam alatt a platán levelek
Sziszegő szitka hátba hajít.
Ólmos fényt prüszkölnek a lámpák,
Vén koldus egy lépcsőből kimered,
Messzi bolyong sok bolond felelet,
S egy kérdés szívemen fázva lapít:
Jézus is árván vár valakit?

A Jézus is? létrendeltetésünk értelmére világít rá: általunk valósul meg a teremtettség rendje, az ősi, a régmúlt eszményekhez, mindenekelőtt a családi élet tiszteletéhez való visszatérés által (Örök gyermekkor):

Mikor az anyám fia vagyok,
Babszemjankóvá töpörödök,
Égig érő csudafa
Fölöttem,
Köröttem
Heggyé nőnek a rögök,
Angyal vigyáz az utamra,
Rikkantok jó nagyot:
Íme itt jövök!
Mikor az anyám fia vagyok.

Kísértetiesen emlékeztetnek e sorai is Szabó Lőrinc versei közül a híres „Lóci"-ciklusra, továbbá az „Ima a gyermekekért" címűre:

Fák, csillagok, állatok és kövek
szeressétek a gyermekeimet.

Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.

Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.

Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.

Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.

Kínáld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket csillagos éjszaka.

Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.

S ti mind, élő és holt anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,

Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.

Az ember gonosz, benne nem bízom,
De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom.

Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;

Tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek.

Természeti szépségeink és nemzetünk szerelmes szeretetéről, életerejéről tanúskodó bölcselő költeményei kortárs irodalmunk javához tartoznak.

 

(hunhir.info - a Szerző engedélyével)

Kedves Olvasó! Az íráshoz csak regisztrált, és bejelentkezett tagok írhatnak hozzászólást!

Könyvajánló
Hét Krajcár Kiadó
vé vé vé (pont) mys (pont) hu - 2007